Magyar Alföld, 1938 (7. évfolyam, 79-105. szám)
1938-09-29 / 79. szám
Q»flt8rtttk,1938 szeptember 29 Ara S fillér Wl. évfolyam, 79. wom Két beszéd hangzott el a hét elején és e két beszéd közötti rövid 24 óra alatt pattanásig feszült szinte az egész nagyvilág idegzete. Hétfőn este a berlini Sportpalastban Hitler vezér és kancellár mondott döbbenetes erejű beszédet a sorsdöntő európai kérdésről és a beszédet a bekapcsolt majdnem 50 adóállomáson keresztül sok millió ember, majdnem az egész világ hallgatta. Ugyanilyen hatalmas hallgatóság előtt beszélt kedden este a hatalmas angol világbirodalom miniszterelnöke, Chamberlain, aki e sorsdöntő és vészterhes napokban a legnehezebb feladatot, az ellentétes érdekek összeegyeztetésének feladatát vállalta magára. A két beszéd után csak tisztult a helyzet, de nem vonultak el a hollófekete viharfelhők Európa egéről. Most legalább az egész világ láthatja a határozott biztonsággal exponált helyzetképet. Mert mi is a helyzet a mai kritikus órákban? Az európai nagyhatalmak már a berchtesgadeni megbeszélések után megegyeztek abban, hogy a cseheknek vissza kell adniuk a szudétanémet területeket a Németbirodalomnak. A háborús összeütközéssel fenyegető válság a terület átadására vonatkozó módszerek tekintetében van. A francia és az angol kormány ragaszkodik a berchtesgadeni megállapodásban lefektetett elvekhez és időbelileg meg nem határozott rövid határidőn belül, de mindenesetre újabb előzetes tárgyalások alapján kívánja a válságot levezetni és a cseh területeket átadni a Harmadik Birodalomnak. Hitler kancellár pedig nem bízik a cseh ígéretekben. Az igazságérzet brutális őszinteségével szemébe vágta a világnak, hogy Benes már sokat ígért, de semmit sem tartott meg. Most csak arról van szó, hogy az angol és francia államférfiaknak tett ígéretét megtartsa, mégpedig záros határidőn belül. Ez a záros határidő október 1. Benesnek október elsejéig nyíltan és világosan felelnie kell mit akar tenni és október elsején át kell adnia a szudéta területeket, mert különben a német nép maga veszi kezébe a vitás kérdés megoldását. Ezzel szemben az angol miniszterelnök nem fogadja el Hitler kancellár három legfontosabb követelését. Nem járul hozzá a szudéta területek október elseji átadásához, nem mond le a cseh határok nemzetközi garantálásáról és nem fogadja el a legutóbbi német memorandumban leszögezett lebonyolítási módozatokat. A dolgok jelen állásában úgy látszik a békés megbeszélések, ha vontatottan még húzódoznak is, végleg megfeneklettek. A berlini hivatalos körök megerősítik, hogy Hitler hétfői beszéde az utolsó szó volt. A világdemokrácia is úgy látszik végleg megkötötte magát. Fordulatban reménykedni lehet ugyan még, de a túlságosan megmerevedett világnézeti frontokat most már igen nehéz lesz feloldani. Roosevelt amerikai elnök küld még talán néhány békeszózatot a világhoz, de ezek morális értéke a túlságosan kiélezett nemzetközi helyzetben erősen kétséges Úgy látszik a csehszlovák kérdés utolsó fejezetéhez érkeztünk el. Ebben az utolsó fejezetben teljes nyíltsággal fel kell vetni a magyar kérdést is. Ki kell nyilatkoztatnunk teljes szilárdsággal és határozottsággal, hogy készek vagyunk minden erőnkkel érvényt szerezni az eddigi békés utón, diplomáciai eszközökkel hangoztatott külpolitikai követeléseinknek. Az egész magyar társadalom érzi a történelmi óra kondulását. Zárt sorokban fejlődik fel a kormány mögött, a nemzeti összetartozás gondolata szilárd tömbbe forrasztotta az egész magyarságot. Az ország komoly fegyelemben és történelmi felelősségének biztos tudatában várja a történelmi pillanatot, ami akár békés után, akár a másik után meghozza a húsz év óta szunnyadó revíziós akarat megvalósulását. Világtörténelmi napokat élünk. Ahogy Mussolini mondta: a várakozás, az izgalom és a végső döntés percei következnek. A párizs környéki békeszerződések Európájának történelmi és földrajzi lehetetlensége bebizonyosodott, a hazug béke haldoklik. A világ nagy és kis nemzetei aggódó izgalmak közt lesik, hogy az új Európa megszületése mekkora árat követel tőlünk. Győz-e a jobb belátás és békés eszközökkel jut uralomra a történelmi és az önrendelkezési jog vagy pedig vérgőzbe fullad Európa a hazugságban fogant Csehszlovákiáért? Hihetetlen — mondta Mussolini veronai beszédében — hogy Európa lángtengerbe vesse magát azért, hogy megfőzze a prágai záptojást ! ? A vasárnap óta lezajlott eseményekről rövid tudósításunk a következő: A világpolitikában vasárnap egymást kergették a lázas gyorsasággal pergő események. Az izgalmas gyorsasággal lejátszódó események sorában kimagaslik a Párisban vasárnap tartott minisztertanács, amely drámai feszültségű, izgalmas vita után elfogadta Daladier és Bonnet Londonban teendő nyilatkozatait. A minisztertanács után Daladier és Bonnet este fél hatkor Londonba repült Londonban vasárnap három hosszú minisztertanács volt, amelyek közül az utolsón résztvett Daladier és Bonnet is. Chamberlain szakadatlanul tanácskozott, London utcáin pedig állandóan tüntettek, amelyek erélyes magatartásra buzdítják a kormányt. Németellenes magatartásnak azonban nyoma sem volt. Gamelin tábornok francia vezérkari főnök is hétfőn Londonba érkezett, ahol az angol kormány vezető tagjaival tanácskozott. Roosevelt elnök hétfőn reggel táviratilag felhívást intézett Angliához, Franciaországhoz, Benes elnökhöz és Hitler kancellárhoz, amelyben a béke megóvására szólítja fel őket. Hull amerikai külügyminiszter újságírók előtt kijelentette, hogy Roosevelt felhívása Magyarországnak is szól és a varsói és budapesti amerikai követeket utasították a felhívás egy-egy példányának átnyújtására. Az angol hadügyminiszter fegyverbe szólította a territoriális hadsereg légvédelmi és partvédelmi egységeit, mind a tiszteket, mind a legénységet. Angol politikai körökben nagy felháborodást keltett Csehszlovákiának az az eljárása, hogy a német jegyzék szövegét a londoni cseh követ útján nyilvánosságra hozta. Hangsúlyozzák, hogy a jegyzék szövegét senkinek sem volt szándékában a tárgyalások ideje alatt nyilvánosságra hozni. Sir Horace Wilson — mint angol jelentés mondja — Hitlerhez az első angol-francia javaslatból kiinduló újabb javaslattervezetet vitt, amely lényegében a német követelések elfogadását ajánlja. Az angol miniszterelnök levelében Hitlert személyes ismeretségükre hivatkozva kéri az utolsó angol francia terv elfogadására. Londoni jelentések szerint állítólag megtörtént a cseh kormány válaszának átadása. A jegyzék, illetve válasz tartalmából nem hoznak semmit nyilvánosságra. Állítólag Csehország nem tartja elfogadhatónak a német követeléseket. A Duce északolaszországi útja befejeződött. Ez az út nemzetközi szempontból is nagyjelentőségű, mert a Ducénak alkalma nyílt nyolc beszédben Európa népei lázas izgalomban várják október elsejét