Magyar Királyi Államvasutak Hivatalos Lapja, 1943. július-december (29-60. szám)
1943-07-03 / 29. szám
A magtyar királyi államvasutak hivatalos Lapja 29. szám 278 kezdve sérült gyógykezelési járadékának (s nem táppénzének) felét ki kell fizetni. 5. Ha a gyógykezelési járadék egy napi összege kisebb, mint a sérült egy napi 75%/6-os táppénzének és az őt megillető táppénzpótléknak együttes összege, gyógykezelési járadékát a keresőképtelenséggel járó megbetegedés 141-ik táppénzes napjától a gyógykezelés befejeztéig, de legfeljebb az egy évi betegségi idő lejártáig a 75°/6-os táppénz és táppénzpótlék együttes összegére kell kiegészíteni. 6. Ha a sérült balesete következtében ismét gyógykezelésre szorul és emellett a gyógyeredmény veszélyeztetése nélkül kereső foglalkozást nem folytathat,, baleseti járadékának beszüntetése mellett újból gyógykezelési járadékot kap. A gyógykezelési járadékba be kell számítani az előre kifizetett járadéknak azt a részét, mely a gyógykezelési járadék nyújtásának idejére esik. II. A gyógykezelési járadék alapjául szolgáló beszámítható javadalmazás. 1. A gyógykezelési járadék alapjául szolgáló beszámítható javadalmazás az az összeg, amelyet sérült a balesetet közvetlenül megelőző egy éven (52 héten) át balesetbiztosítási kötelezettség alá eső üzemekben megszakítás nélküli alkalmazása mellett keresett. 2. A havidíjas, napidíjas és napibéreseknél a baleset hónapját közvetlenül megelőző, megszakítás nélküli 12 havi összeg az irányadó. 3. A beszámítható javadalmazás évi 300 P-nél, 1941. évi szeptember hó 1-től 360 P-nél és 1941. évi december hó 1-től 390 P-nél kevesebb nem lehet. 4. A beszámítható javadalmazást csak évi 3600 P-ig, 1941. évi szeptember hó 1-től 4200 P-ig és 1941. évi december hó 1-től 4680 P-ig lehet számításba venni. 5.A beszámítható javadalmazásnak kétharmad része, vagyis 662/s#/o-a képezi a teljes járadékot Példa: ha a sérült a balesetet megelőző egy év alatt 1200 P-t keresett, akkor a teljes járadék havi 66.66 P. (1200 P 2/s része, azaz 800 P osztva 12-vel, egyenlő 66.66 P) a gyógykezelési járadék pedig napi 2.22 P. 6. Ha a baleseti sérült a balesetét megelőző egy év (62 hét) alatt alkalmazásunkban volt és — bár csökkentett munkaidő mellett, anélkül azonban, hogy közben beteg lett volna — állandóan dolgozott, gyógykezelési járadékát a tényleg kiérdemelt évi összkeresete alapján kell kiszámítani. Az összkereset kiszámításánál, a díjazott szabadság fejében kifizetett összeget is figyelembe kell venni. 7. Abban az esetben, ha a baleseti sérültnek, aki a balesetet megelőző egy év alatt betegség vagy egyéb okok miatt állandóan nem dolgozott ugyan, azonban mégis 300 napnál több munkanapja van, a gyógykezelési járadékot az egy év alatt tényleg munkában töltött napokra hajtott javadalmazás alapján (tehát pl. 301, vagy 316, vagy 323 ... stb. munkanapra kapott javadalmazás után) kell kiszámítani. Ha azonban a baleseti sérültnek a balesetet megelőző egy év alatt 300-nál kevesebb munkanapja volt, úgy a gyógykezelési járadékát a tényleges munkanapokra kapott javadalmazás napi átlagának 300-szorosa alapján kell kiszámítani. A hetekkel való számítást mellőzni kell. Példa:ha sérült a balesetet megelőző egy év alatt csak 26 napig dolgozott üzemünkben és ez idő alatt megkeresett 78 P-t, akkor az évi beszámítható javadalmazás 900 P (78 , 26 , 3 I, ez szorozva 100-al, egyenlő 900 P). 8. Ha a baleseti sérült balesetét megelőző évben betegség vagy rövid szolgálati idejénél fogva egy évnél kevesebb időt ugyan, de állandóan oly szolgálati beosztásban töltött el, melyben munkaszünetes napok nincsenek, mint pl. utazószemélyzet, forduló szolgálatot teljesítők, éjjeliőr és hasonlók, az esetben az évi átlagot nem 300, hanem 365 nap figyelembevételével kell megállapítani. . 9. A napi átlagos javadalmazás alapján megállapított beszámítható javadalmazás azonban az ugyanabban az üzemben, vagy szomszédos hasonló üzemben és ugyanabban az időben hasonló munkát végzett biztosítottak szokásos évi átlagos javadalmazásától lényegesen nem térhet el. 10. Oly munkásnál, akinek biztosított szabadságra még nincs igénye s így csak illetménynélküli szabadságot kaphat, az évi javadalmazás kiszámításánál a szabadságon töltött napok nem számíthatók be, míg az illetménnyel szabadságon töltött napokat éppen úgy kell számításba venni, mint a munkában töltött napokat. 11. Az üzemi jutalékot abban az esetben, ha azt a sérült egész évre megkapta, a kiszámított évi össz keresethez hozzá kell adni. Ha ellenben a sérült az üzemi jutaléknak csak egy részét kapta kézhez, akkor a gyógykezelési járadék kiszámításánál egy, a sérülthöz hasonló munkörben megszakítás nélkül dolgozott teljes összegű üzemi jutalékban részesült jutalékát kell a kiszámított évi összkeresethez hozzáadni s a gyógykezelési járadékot ez alapon kiszámítani. Ill. illetmény-, bér- stb. emelések figyelembevétele a beszámítható javadalmazás megállapításánál. 1. Az időközben történt fizetés-, napidíj-, napibér-, órabér- stb. emeléseknek a beszámítható javadalmazás megállapításánál való figyelembevételét illetően utalunk a 100.200/1941. Aiv. sz. rendeletünkben ismertetett 5960/1941. M.E. kormányrendelet 19—21. §§-aira és a 300.200/1941. belügyminiszteri rendeletre. 2. Nyomatékosan felhívjuk a szolgálati főnökségek figyelmét a 300.200/1941. B. M. sz. rendelet 3. §. (1) bekezdésében foglaltakra, melyek szerint az 1940. évi október hó 31. napját követő időben történt balesetek kártalanításánál a beszámítható javadalmazást külön-külön kell választani mindazokra az időtartamokra, amelyek alatt különböző mértékű pótlékot megállapító jogszabály volt hatályban s az így különválasztott időtartamokra a beszámítható javadalmazás összegét arra az összegre kell kiegészíteni, amely beszámítható javadalmazásként abban az esetben mutatkoznék, ha az igényjogosult az 52 hét egész tartama alatt a járadék (gyógykezelési járadék) mindenkori esedékességekor hatályos jogsza