Magyar Államvasutak Hivatalos Lapja, 1961. július-december (26-51. szám)

1961-07-01 / 26. szám

218 A Magyar Államvasutak Hivatalos Lapja 26. szám. Munkásszálláson elhelyezett dolgozók nyilvántartása és a térítési díj levonásának szabályozása. 115920/1961. I. Fkv. C. A munkásszálláson történő elhelyezés és a térítési díj szabályozásával kapcsolatban a folyó évi 15. sz. Hivatalos Lapban megjelent 109196/1961. I/3.C. és ennek módosítá­sára, illetve kiegészítésére vonatkozóan a folyó évi 20. szá­mú MÁV Hivatalos Lapban közzétett 111952/1961. I/3.C. számú rendeletekben történt intézkedés. A folyó évi 15. sz. MÁV Hivatalos Lapban megjelent 109196/1961. I/3.C. sz. rendelet 4. § Vr. 10/b. pontjában fog­laltak végrehajtására az alábbiak szerint rendelkezem: I. 1. Mindazok a szolgálati főnökségek, amelyek munkás­­szállás­hellyel rendelkeznek, az 1. sz. melléklet szerinti nyilvántartást kötelesek felfektetni és bérjegyzékenként­, illetve fizetési lajstromonként, ezeken belül pedig mun­kásszálláshely kategóriánkénti bontásban tintával vezetni. A szükséges mennyiségű nyilvántartást könyvalakba kell összefűzni és azt a szolgálati főnökség tartozik hitelesí­teni. A nyilvántartás vezetéséhez szükséges nyomtatványt to­vábbi intézkedésig a Vezérigazgatóság, illetve az igazgató­ságok házinyomdájában kell előállítani. A Vezérigazgató­ság közvetlen felügyelete alá tartozó szolgálati főnöksé­gek szükségletüket a Gazdasági Hivataltól, a többi szolgá­lati főnökségek pedig az illetékes igazgatóság I. osztályá­tól igényeljék. 2. A nyilvántartás egyrészt a munkásszállás igénybevé­teli napok előjegyzésére, másrészt az érdekelt dolgozók ál­tal térítendő szállásdíj összegének feltüntetésére szolgál. Az érdekelt szolgálati főnökség a nyilvántartás napon­kénti vezetése során a következő egységes jelzéseket tar­tozik bejegyezni: Pihenőnapon (vasárnap), munkaszünetes napon (fizetett ünnep), szabadnapon, hat napnál rövidebb kirendelés ese­tén, stb. is .,M” jelzést kell alkalmazni, mert fentiek miatt a térítési díjat csökkenteni nem szabad. 3. Amennyiben az érdekelt dolgozó a munkásszállási szabadság, betegség, igazolt távollét, tanulmányi út, stb. miatt folytatólagosan hatnál több napig nem vette igény­be, a havi térítési díjat annyi naptári napi hányadával (30-ad részével) kell csökkenteni, ahány napig a dolgozó fentiek miatt távol volt. 4. Ha a dolgozó a tárgyhónapban folytatólagosan hat napig volt fenti címen távol, akkor a közbeeső, illetve hét­főtől szombatig terjedő folyamatos távollét esetén a meg­előző, vagy a követő vasárnapot pihenőnapnak kell tekin­teni és arra a vasárnapra térítési díjat felszámítani nem szabad. 5. Ha a dolgozó a tárgyhónapban a munkásszállást fenti­­ címen egy, vagy több esetben, folytatólagosan azonban hat napnál kevesebb ideig nem vette igénybe, a részidőket összeadni és emiatt a munkásszállás térítési díjat csökken­teni nem szabad. Kivétel az az eset, ha kiküldetés miatti távolét ideje alatt a dolgozó laktanyában, vagy vendégszo­bában került elhelyezésre; ez esetben az ilyen napok térí­tési hányadával a havi összeget csökkenteni kell. 6. Az érdekelt szolgálati főnökség gondoskodni tartozik a nyilvántartásba naponként bejegyzett adatoknak a tárgy­hót követő hó 1-én olyan időben történő kiértékeléséről, hogy a térítendő munkásszállásdíj a tárgyhavi zárfizetés­­ számfejtésénél a dolgozó bérkeresetéből feltétlenül levo­násra kerüljön. A kiértékelés során a naponta bejegyzett adatok összege­zésével először meg kell állapítani, hogy a szállásdíj térí­tésre kötelezett dolgozók a szálláshelyet tárgyhóban össze­sen hány nap vették igénybe, illetve hány napi szállásdíj­­térítésre kötelezettek. A dolgozónként így megállapított napok számát a nyilvántartás előírt hasábjába, illetve so­rába kell bejegyezni. 7. Ha a szállásdíj térítésre kötelezett dolgozó a tárgy­hóban több azonos kategóriába besorolt munkásszálláson volt elhelyezve és így folytatólagosan egész hónapban munkásszállást vett igénybe, akkor a vonatkozó kategó­riára megállapított egyhavi térítendő forint összeget kell a nyilvántartás előírt rovatába, illetve sorába bejegyezni. 8. Amennyiben a szállásdíj térítésre kötelezett dolgozó a tárgyhó folyamán különböző kategóriákba besorolt mun­kásszállásokon volt elhelyezve, akkor a térítési díj összegét a megfelelő kategóriákba egy napra eső szállásdíj összege és a kategóriánkénti napszámok szorzatából a vonatkozó szállásdíj nyilvántartások alapján külön-külön kell kiszá­mítani, majd összegezve a bérjegyzék, vagy fizetési lajst­rom előírt hasábjába, illetve sorába bejegyezni. 9. Tekintve, hogy a levonásoknál fillér összegeket nem szabad figyelembe venni, ezért a térítendő szállásdíj 50 filléren aluli végösszegét lefelé, az 50, vagy annál maga­sabb fillér végösszegét pedig felfelé, egész forintra kell kerekíteni. A nyilvántartásokba bejegyzett forint összegeket olda­lanként össze kell adni és a nyilvántartás utolsó lapján oldalösszevonást kell készíteni. 10. Az Államvasutaknál a szolgálati főnökség a nyilván­tartásokba bejegyzet forint összegeket köteles az érdekelt dolgozó tárgyhavi bérkeresetéből a vonatkozó bérjegyzék és fizetési lajstrom „Zárfizetési levonások” egyik üres hasábjába az újonnan megnyitandó „627,3 Munkásszállá­son elhelyezett dolgozók térítési díja” alszámla javára le­vonásként bejegyezni. Az 1961. május hó 15—31-ig terjedő időre beszedett térítési díjakat fenti alszámla javára kell rendezni. 11. A bérjegyzékekben és fizetési lajstromokban levont összegeknek egyezniük kell a szállásnyilvántartások együt­tes végösszegével. Az esetleges eltéréseket a szolgálati fő­nökség még zárás előtt tisztázni és rendezni köteles. 12. A munkásszállás térítési díj címén levont összeget havibéres dolgozóknál az illetékes számviteli főnökség a számfejtési íven, órabéres dolgozók esetében pedig a szol­gálati főnökség a bérkeresetgyűjtőn köteles feljegyezni. 13. A nyilvántartásokat a szolgálati főnökségen maradó vonatkozó fizetési lajstrom, illetve bérjegyzék másolatok­hoz kell csatolni és az irattárban öt évig megőrizni. 14. Amennyiben a munkásszállást idegen vállalat, MÁV Üzemi Vállalat, állami költségvetésből gazdálkodó szervi vagy intézmény létszámába tartozó dolgozó veszi igénybe, úgy a szállást adó az igénybevevő vállalat felé a tényleg­­es szállásköltséget tartozik önköltségen kiszámlázni. Az Államvasutaknál a szálláshely önköltség megállapí­tásáig az egyes kategóriákra előírt térítési díj számlázandó ki e címen. Ilyen esetekben a munkásszállással rendelkező szolgálati főnökség a szállást igénybevevő vállalatot a munkásszállás besorolásáról oly időben tartozik írásban értesíteni, hogy az annak alapján a térítendő szállásdíj­at érdekelt dolgozója tárgyhavi bérkeresetéből levonhassa,­­egyidejűleg illetékes felügyeleti szervének köteles jelen­teni a ténylegesen felmerült szállásköltség összegét, vala­mint az igénybevevő­ vállalat elnevezését, telephelyét és egyszámláját. A felügyeleti szervek e jelentések alapján a ténylegesen felmerült szállásköltségek beköveteléséről az előírásoknak megfelelően gondoskodni tartoznak. Az így bekövetelt térítési díjakat ugyancsak a „627,3” alszámla javára kell elszámolni. II. 1. A munkás szállásdíj térítése szempontjából különbsé­get kell tenni a változó munkahelyen foglalkoztatott és különélési díjban részesülő, valamint a napidíj (kikülde­tési, illetve külszolgálati élelmezési költség) felszámítá­sára jogosult dolgozók között. 2. A változó munkahelyen foglalkoztatott és különélési díjban részesülő építőipari dolgozók szálláshelyéről a mun­­káltató tartozik gondoskodni. Ezek a dolgozók abban az Munkásszállás igénybevétel­e Igazoltan távol­t Szabadság sz Betegség­e Igazolatlanul távol X

Next