Magyar Államvasutak Hivatalos Lapja, 1974. július-december (27-52. szám)

1974-07-04 / 27. szám

236 A Magyar Államvasutak Hivatalos Lapja 27. szám A­­ kedvezménnyel az oda- és visszautazást a jelzett időpontokon belül lehet megkezdeni, ille­tőleg kell­­ befejezni. A látogatók részéi­e a lakóhelyük vasútállomá­sán (megállóhelyén) vagy a menetjegy-, illetőleg utazási irodákban 33%-os mérséklésű alkalmi me­nettérti jegyet kell kiszolgáltatni Szeged, Szeged- Rókus vagy Újszeged állomásra. Ha a jegykiadóhely alkalmi menettérti jeggyel nem rendelkezik, akkor a 33%-os menettérti je­gyet űrjegyen kell kiszolgáltatni. Az űrjegy felső szélére „Alkalmi menettérti jegy” megjelölést kell írni. Alkalmi menettérti jegy helyett „Balatoni me­nettérti jegy”-et nem szabad kiadni. A menettérti jeggyel az utazás sem az oda-, sem pedig a visszaútban nem szakítható meg. A menettérti jegy csak a legrövidebb, vagy csat­lakozás szempontjából a legkedvezőbb útirányon át érvényes. A kedvezményes menettérti jegy hosszabb út menetdíjának részbeni fedezésére nem érvényes. A látogatóknak a kedvezményes menettérti je­gyet a vásár bejáratánál „Szegedi Vásár 1974” szövegű bélyegzővel kell lebélyegeztetniük. A bélyegzés elmulasztása esetén a menettérti útra teljesáru menetdíjat kell felszámítani. A menedíj megállapításánál az utas birtokában levő 33%-os menettérti jegy árát figyelembe kell ven­ni. Gyorsabb vonatnem vagy drágább kocsiosztály használata esetében a menetdíjkülönbözetet az oda- vagy visszaútban, vagy az útvonal egy részére a 33%-os mérséklésű menetdíjkedvezmény figye­lembevételével kell megállapítani. A vonaton történő jegyváltás vagy menetdíj­­különbözet megfizetése esetében a Személy díj­szabás I. Rész 21. cikkében foglaltak szerint kell eljárni. A 10 éven aluli gyermekek, valamint egyéb kedvezményes jegy váltására jogosító igazol­vánnyal rendelkezők az őket megillető kedvezmé­nyen felül további kedvezményre nem jogosultak. Az utazóközönség megfelelő tájékoztatásáról és az érdekelt személyzet oktatásáról gondoskodni kell. Szűcs Zoltán s. k., vezérigazgatóhelyettes A MÁV jogi képviseletének szabályozása a munkaügyi döntőbizottságok előtti eljárásban kártérítési ügyekben 107625/1974. (Igazgatási és Jogi Szakosztály) Az 1971—1975. évekre kötött MÁV Kollektív Szerződés 1974. évi Függeléke (közzétéve a MÁV H. L. 1974. évi 17. számában) 14. §-ában a kár­térítési határozatok elleni panaszok elbírálásánál, a Kollektív Szerződés 75. §-ának kiegészítésével, meghatározta a munkaügyi döntőbizottságok ha­táskörét. Ennek megfelelően a MÁV jogi képviseletének a munkaügyi döntőbizottságok előtti ellátását — figyelemmel a jogi képviselet szabályozása tár­gyában kiadott 111.776/1973. 3. B. sz. utasításban foglaltakra — az alábbiakban szabályozom: A Vasúti Főosztály — MÁV Vezérigazgatóság Igazgatási és Jogi Szakosztálya látja el a jogi képviseletet a Vezérigazgatóságnál működő Mun­kaügyi Döntőbizottság előtt a Vezérigazgatóság, illetve — az igazgatóság — az igazgatóság felügyelete alá rendelt szol­gálati főnökség — a Vezérigazgatóságnak közvetlenül aláren­delt különböző hivatalok, üzemek, intézetek, szol­gálati főnökségek állományába tartozó dolgozók együttes károkozása esetén. A MÁV Központi Számviteli Hivatal (KSZH) látja el a jogi képviseletet a Vezérigazgatóságnál működő Munkaügyi Döntőbizottság előtt a különböző igazgatóságok, a különböző igaz­gatóságoknak alárendelt szolgálati főnökségek ál­lományába tartozó dolgozók együttes károkozása esetén; a Vezérigazgatóságnak közvetlenül alárendelt hivatalok, üzemek, intézetek, szolgálati főnöksé­gek, illetve — az igazgatóság — az igazgatóság felügyelete alá tartozó szol­gálati főnökségek állományába tartozó dolgozók együttes károkozása esetén. Az illetékes vasútigazgatóságok Igazgatási és Jogi Osztályai látják el a jogi képviseletet az igaz­gatósági munkaügyi döntőbizot­tságok előtt az igazgatóság, illetve az igazgatóság felügyelete alá tartozó szolgálati főnökség állományába tar­tozó dolgozók együttes károkozása esetén;

Next