Magyar Állatorvosok Lapja, 1969 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1969 / 9. szám - B. Kovács András - Somogyvári Kálmán - Gerendás Mihály - Gráf Zoltán: Fibrin-tartalmú Fibrofurin sebhintőpor-Phylaxia ad us.vet. kisérletes vizsgálata
. KOVÁCS A. ÉS MNTSAI: FIBROFURAN LEBHINTOPOR 477 A Furidin nitrofurán-származék, kémiailag 1-5-niiitrofuriilideinaimiino-2-kimdazolidinttan. Sárga, vízben roszszul, alkoholban jobban oldódó, stabil vegyület. A Negram (nalidix-sav), kémiailag l-etil-1-,metil-il,8- na£tiridin-4-on-3-karbonsav. Világosbarna por, a nalidix-sav rosszul, Na-sója jól oldódik vízben. A hintőpor öszetevőit finomra porítottuk és teljesen homogenizáltuk. Szárhatóság ellenőrzése céljából a sabhintőporokait nyitott fedelű szóródobozban két hónap időtartamra teli, párás levegőjű állatkórházban és műtőben helyeztük el. A levegő átlaghőmérséklete az állatkórházban és a műtőben 10—20 °C volt, a relatív páratartalom a 10 °C hőmérséklet mellett 89%, illetve 86%. A sebhintőporok a huzamos tárolás után is változatlanul jól szórhatók maradtak, nem csomósodtak össze. A forgalomban levő hintőporok közül pl. a Chlorocid sieibhintőpor hasonló körülmények között tartva összecsomósodott. Vizsgálatainkat 100 azonos korú, súlyú, hím ivarú fehér patkányon végeztük. Kontrollként kezeletlen műtéti, valamint hasonló módszerrel, korábban vizsgált, Ultraseptylunea, Superboryl és Reseptyl sebhintőporral kezelt sebek szerepeltek. A kísérleti állatokat a hintőporok sorrendje szerint (1. fentebb) 1., 2., 3., 4., valamint a kontrolllállatokat az 5. csoportba sorolták. Mindezeken felül 110 klinikai állat (ló, szarvasmarha, kutya és macska) műtéti és másodlagosan gyógyuló sebét, illetőleg fekélyét kezeltük és figyeltük meg klinikailag. A fehér patkányokat Depridol-Intranarcon-Relaxil-G kombinációval altattuk. A kereszttájék szőrtelenített bőrén, a bőrre és a bőr alattikötőszövetre kiterjedően 10 mm átmérőjű, trepánszerű körkéssel sebeket készítettünk. A körülvágott bőrt és bőr alatti kötőszövetet olló és csipesz segítségével távolítottuk el. A műtét után a friss sebek felületére hintőport szórtunk, majd az ellenálló pork kialakulásáig a himtőporos kezelést naponta megismételtük. A műtét utáni napokon folyamatosan ellenőriztük a sebek klinikai képét. A 4. naptól kezdve kétnaponként minden csoportból 4—4 állatot éterrel kiirtottunk, sebeiket szövettani feldolgozás céljára környezetükkel együtt kimetszettük. A kimetszett részeket Zenker-féle keverékben fixáltuk és paraffinba ágyaztuk. A bőrre merőlegesen készített metszeteket hematoxilm eozinnnal és Van Giesen-féle eljárással festettük meg. Klinikai tünetek A műtét után 24 óra múlva valamennyi állat sebe bosszant ovális alakú, környezete kb. 12 cm széles sávban duzzadt. A duzzanat a környezetnél kissé melegebb és tapintáskor fájdalmas. A sebek felületét dudorzatos, barnásvörös, hajlékony pörk fedi, melynek magassága nem éri el a környező hám felületét. Azokon a területeken, ahol a pörk hiányzik, a szövetek anatómiai szerkezete felismerhető. 48 óra múlva a sebszélek duzzadtak. A hintőporokkal kezelt sebek felületét vastag, egyenetlen, helyenként repedezett pörk borítja, a repedések között nedvező sebalap látszik. A kezeletlen sebek felületén a pörk vékonyabb, de az alaphoz jól tapad. A műtét utáni 3. napra a sebszélek duzzanata jelentősen csökken. A pörk magassága valamennyi kezelt seb felületén eléri a hám felszínét, ráborul a környező sebszélekre is. A kontrollsebeken a pörk továbbra is vékonyabb, a felülete bemélyedt. Alapvető klinikai különbség nem látszik az egyes csoportok sebei között. A 4. napon a sebszélek duzzanata már minden állaton eltűnt, a sebek felületét jól tapadó, vaskos pörk borítja. Az 5. napon a Furidin-tartalmú sebhintőporralkezelt sebek egy részének felületéről a pörk levált, másik részükön a pörk szélei elváltak az alapjukról. Az elsőleges vastag pörk ellökődése után a sebek felületét finom, filmszerű, középen bemélyedt pörk borítja. A többi csoport állatainak sebén a korábbihoz képest említésre méltó változás alig történt, a kontrollsebek pörkje is megvastagodott. A 6. és 7. napon a pörkváltódás általánossá vált. A másodlagos pörk az előzőnél vékonyabb, világosbarna, helyenként sárgásbarna színű. A sebek többségénél a sebszélek mentén 12—1 mm széles szürkésrózsaszín hámszegélyt látunk. A 8. és 9. napon a sebek klinikai tüneteiben lényeges különbség nem látszik, bár jól szembetűnik a sebek zsugorodása, megkisebbedése; alakjuk hosszant ovális, átlagos nagyságuk 6,5 X 9,8 mm. A 10. napon a pörk egész terjedelmében a hám fölé emelkedik, szélei az alapról leváltak. A Furidin-tartalmú ,sebhintőporral kezelt sebek felületéről a pörkkönnyen leemelhető, sőt egy állaton a pörk második spontán váltódása következett be. A 14. napon valamennyi csoport egyetlen a pörk második váltódása bekövetkezett. A sebek felületét vékony pörk borítja. A kezelt és a kontrollsebek között klinikailag különbség alig látható, úgy tűnik, hogya Furidin sebhintőporkal kezelt sebek kisebbek, továbbá a felületükön levő vékony pörk szélei is elváltak az alapjuktól. A pörk alatt csaknem az egész seb felületét fiatal hám fedi. A fibrin-tartalmú sebhintőporral kezelt klinikai állatok műtéti sebei zavartalanul gyógyultak. A kisebb területű, szabályosan sarjadzó, másodlagosan gyógyuló sebek felületén a hintőporos kezelés után rendszerint jól tapadó pörk alakult ki, a nagyobb hámhiányok pótlódása pörk nélkül, lassan következett be. Az elhalásos, fekélyes jellegű elváltozások esetében csökkent a váladék mennyisége, gyorsabbá vált a sebek feltisztulása és a sarjadzása. Mikroszkópos kép A kezelt és a kontrollsebek klinikai tüneteiben alig mutatkozott különbség, ezért a szövettani leleteket is összevontan ismertetjük, és csak az egyes csoportok közötti különbségre mutatunk rá. 4 napos sebek. A seb felületét vaskos, jól tapadó, réteges pörk borítja. A pörk felső részét egynemű, hematoxi,limeaz,innal világos rózsaszínre festődött anyag képezi, benne főleg a sebszélek közelében rózsaszínre festődő, szabálytalan alakú fibrim-szemcsék is megfigyelhetők. A pörk alsó részében sok degenerálódott, szétesett sejttömeg figyelhető meg. A sebszéleken 14—V2 látótérnyi szélességben (80X nagyítás) az irha elhalt, és nagy mennyiségű neutrophil granulocyta és lymphocyta demarkálja az ép irhától. A nagyszámú sejt a sebzugba követhető, amelyben ugyancsak több-kevesebb fibrin-szemcse foglal helyet. A 2. és a 4. csoporthoz tartozó sebeken a sebzugban a fibrin-szemcsék mellett sötétkékre festődő szemcsék (bolus alba) is megfigyelhetők. A seb üregét — a sebszélek és a sebalap közelében — fiatal sarjszövet tölti ki, a sebüreg közepét pedig szabálytalan szerkezetű fibrin-hálózat foglalja el. A fibrin-szálaik mentén kevés neutrophil granulocyta és kevés degenerálódott sejt foglal helyet. A sarj szövetben harántul átmetszett kapillárisok láthatók, üregükben sok vörös vértesttel. A kezelt sebek közül néhánynak az üregét már csaknem teljes egészében fiatal angio-fibroblast szövet tölti ki, amelyben ugyancsak nagyszámú, tág ilumenű kapilláris látható. Az aniglo-fubroblast fejlődése alapján nincs határozott különbség a kísérleti hintőporokkal kezelt sebek gyógyulása között, ezzel szemben a kezeletlen, valamint a Reseptyllel ke