Magyar Állatorvosok Lapja, 1969 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1969 / 10. szám - Kovács Gyula: Török János dr. 1907-1969

570 MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 1969. OKTÓBER kérelm­ére Mosonmagyaróvárra helyezték, ahol a neve­zett tanszéket mint egyet, tanár elhunytéig vezette. Közben a Főiskolán három-három éven át mint igaz­gató, illetőleg mint rektorhelyettes működött. A Fő­iskola 150 éves jubileuma alkalmából a „Munka Ér­demrend ezüst fokozata” kitüntetésben részesült. Török professzor főiskolai munkássága, szakmai te­vékenysége csaknem 40 évre terjed. Ez idő alatt ki­emelkedően értékes oktató-nevelő és tudományos mun­kásságot fejtett ki az anatómia-fejlődéstan, a belgyó­gyászati, az állategészségügy oktatása terén, mintegy negyvenre tehető az irodalmi dolgozatainak száma. Munkáját eredményekben gazdag pályafutása során soha nem lankadó erővel végezte. Amikor intézetveze­tői stallumát elérte, már alapos és komoly felkészült­séggel rendelkezett ahhoz, hogy tanszéki feladatát, az oktatást teljes sikerrel ellássa, s tanszékét, a hasonló rangú első intézetek közé emelje. Török János elsősorban oktató és nevelő tanár volt. Nem csupán terjesztette a tudományos ismereteket, hanem tudományszeretetre is nevelte tanítványait, akiknek igaz atyai barátja volt. Előadásaiban gazdag tárgyi ismereteken alapuló morfológiai szemlélete mel­lett súlypontos helyet foglalt el a tudomány gyakor­lati alkalmazásának, a gyakorlati élet reális szükségle­teinek a szemlélete is. Szélesítve ezzel hallgatóinak ismeretkörét, szaktudományukon túl feltárta előttük a hivatástudatot; az életre nevelte őket. A hallgatóinak átadott tudományban nem halott is­meretek tömege, hanem az eleven élet lelkesítő ereje nyilatkozott meg; ebben széles körű képzettsége, iro­dalmi olvasottsága, gyakorlati ismeretei segítették őt. Tartalomban és stílusban egyszerű és világos, az élet tapasztalataival átszőtt, éles logikával felépített, színes előadása mindig lekötötte hallgatói figyelmét; az elő­adás élmény volt számukra. Török professzor tanári hivatásának lelkiismeretes betöltésével, komoly, értékes tudományos munkássá­gával megbecsülést vívott ki, kitüntetett helyet biztosí­tott magának tudományágának oktatásában, művelésé­ben. Puritán jelleme megszerezte számára tanítványai, tanártársai, barátai tiszteletét és szeretetét. Lelkiisme­reti kérdésnek tekintette azt, hogy megfeleljen a be­léje helyezett bizalomnak. Nemeset, jót kívánó és aka­ró egyénisége egyenes utat futott be a tudomány pá­lyáján való igazságkeresésben, a meg nem alkuvás­­ban; nevelő munkája révén igaz barátja lett az ifjú­ságnak. Gazdag hagyaték mindnyájunk számára Török János szaktudományában elért értékes elméleti és gyakorlati munkássága; gazdag hagyaték számunkra a meleg szívtől, baráti szeretettől áthatott oktató-nevelő tanár magatartása; hagyaték a tudományszeretete, önfelál­dozó teljesítőképessége, erős akarata, törekvése a mi­nél jobb, minél eredményesebb munka megvalósításá­ra, kötelességtudása, becsületérzése; mindezek szellemi értékét fémjelezték. Török professzor főiskolai munkássága az utódokra marad, akik majd gazdagon meríthetnek a tudás, a tu­dományszeretet, a teljesítőképesség, a kötelességérzet, a becsületérzés bő tárházából, amelyet mint tanár és mint ember felépített. Nagy értékünk volt ő, többet adott, mint kapott. Mindezekért az értékes emberi tu­lajdonságokért magunkba zárjuk őt, és mindig köve­tésre méltónak tartjuk. Kovács Gyula dr. Az állategészségügyi állomások hírei külföldi kapcsolatok. Rákóczi István dr., az Állat­egészségügyi Állomások Gazdasági Központjának igaz­gatója és Lóránt István, az Állategészségügyi Állomá­sok Gazdasági Központjának osztályvezetője augusz­tusban 10 napos tanulmányi út keretében tanulmá­nyozta az NDK állategészségügyi szolgálatának szerve­zeti felépítését, gazdálkodási és információs rendsze­rét. Munkaügyi kérdések Az alábbiakban közöljük egyik állategészségügyi ál­lomás körzeti állatorvosának közérdekű kérdéseit és az azokra adott válaszokat: 1. Kérdés: Mennyi az alapbére annak a községi állatorvosnak, aki tsz-t lát el? Felelet: Körzeti (községi) állatorvosok alapbére a 113/1962. (12) MüM. sz. utasítás alapján 1600— 3100 Ft-ig terjedhet. Az alapbér megállapítása füg­getlen attól, hogy az állatorvos tsz-t lát-e el. 2. Kérdés: Jubileumi jutalom kifizetésekor a ren­delet értelmében egy havi alapbér jár. Állatorvo­soknál mi értendő alapbéren? Felelet: Jubileumi jutalom szempontjából alapbérként a besorolás szerinti alapbért és a kér­pótlékot együttesen kell érteni. 3. Kérdés: A le nem töltött szabadságnapokért mi számítható fel? Napi alapfizetés vagy napi alapbér? Felelet: Le nem töltött szabadság csak akkor váltható meg pénzben, ha a dolgozó munkaviszo­nya évközben megszűnt, vagy pedig sorkatonai szolgálatra hívták be, és időarányos szabadságát még nem vette ki. [6/1967. (X. 8.) MüM. sz. rend. 16. § (1) bek.] Ilyen esetben egy napra eső átlag­­keresete fizetendő ki a megváltott szabadság 1 nap­jára. 4. Kérdés: Kinevezhető-e a dolgozó új munkahe­lyén a felmondási idő lejárta előtt pár hónappal? Felelet: Ha a dolgozó a vállalat felmondása esetén már a felmondási idő alatt, de a munka­végzés alóli felmentése előtt új munkahelyen kí­ván elhelyezkedni, a vállalat köteles a munkavi­szonynak a dolgozó által megjelölt időpontban tör­ténő megszüntetéséhez hozzájárulni. A megszün­tetést követő időre a dolgozót munkabér nem illeti meg. [Mt. V. 30. § (3).] 5. Kérdés: Mi a helyzet, ha a dolgozó a felmon­dás lejárta előtt 6­ héttel megbetegedett és táppén­zes állományban van? F­el­elet: A vállalat nem szüntetheti meg fel­mondással a munkaviszonyt a táppénzre jogosult­ság ideje és az azt követő 15 nap alatt. (Mt. V. 26. § b. pont.) 6. K­é­r­d­é­s: Állatorvosoknak helyettesítési pénz jár-e, járt-e, hogyan számítandó? Felelet: Az állatorvosok helyettesítésének díja­zására vonatkozó rendelkezéseket az 56/1968. (MÉM. I. 29.) MÉM. sz. utasítás tartalmazza. A mezőgazdasági üzemek állatorvosi ellátásáért ki­fizetett teljesítménybért (48%) a nyugdíj megálla­pításánál figyelembe kell venni és utána nyugdíj­­járulékot kell fizetni. 58/1967. (XI. 3.) MÉM. sz. rend. 10. § (6).] A kérdésekből megállapítható, hogy az új Munka­törvénykönyv és végrehajtási rendeleteinek alkalma­zása még sok gondot okoz, különösen az állategészség­ügy sajátos munkaterületén. A még megoldatlannak látszó kérdések tisztázása érdekében célravezetőnek tartanánk, ha olvasóink még több munkaügyi vonat­kozású kérdéssel fordulnának az Állategészségügyi Ál­lomások Gazdasági Központjához. , H­ÍREK Sertéstenyésztés Japánban. A sertéshúsfogyasztás itt lényegesen nagyobb, mint a többi távol-keleti ország­ban, fejenként évi 7 kg. A sertésállomány 1966-ban 4 millió, a termelés évi 200 ezer tonna hús volt. A ser­tésfajták többsége ázsiai, de javító keresztezésre külön­féle angol kanokat használtak. A lakosság többsége a sertéshúst tradicionálisan, frissen, vékonyra szeletelve és felvágottként fogyasztja. (Porc. Külf. Mezőgazd. — E. Z. dr.)

Next