Magyar Állatorvosok Lapja, 1995 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 11. szám - ALMA MATER - Seregi János- Cseh Sándor: Ötéves az Állatorvos-tudományi Egyetem üllői Kisérleti Intézete

Ötéves az Állatorvos-tudományi Egyetem üllői Kísérleti Intézete Idén ünnepli megalakulásának ötödik évfordulóját az Állatorvos-tudományi Egyetem (ÁOTE) Kísérleti Intézete (Üllő, Dóra major). Az üllői Embrióátültető Állomás — folytatva addigi munkáját, sőt bővítve tevékenységi körét — 1990. január elseje óta az ÁOTE Kísérleti Intézeteként működik. A Dóra majori intézet életében igen nagy változásokat okozott az átszervezés. Öt év elmúltával olyan mérföldkőhöz érkeztünk, ahonnan visszatekintve mérleget kell készíteni eddigi életünkről, munkánkról, eredményeinkről és sikereinkről, természetesen megemlítve azokat a területeket is, ahol teljesítményünk a várakozástól elmaradt. Indokolt, hogy az üllői Embrióátültető Alkotmás 1990 előtti időszakáról is röviden megemlékezzünk, annál is inkább, mert tudomásunk szerint bővebb terjedelmű beszámoló az intézményről a MÁL hasábjain még nem jelent meg. Az állomás korábbi vezető munkatársai közül dr. Pék Jánost, dr. Soós Pált, dr. Sándor Lászlót és dr. Szász Ferencet kell megemlíteni, akik az embrióátültetés ügyét mindvégig a szívükön viselték. Magyarországon a szarvasmarha embrióátültetés tervezése és szervezése 1977-ben kezdődött. Már 1977 őszén egy kanadai cég közreműködésével megtörténtek az első átültetések és 1978 júniusában megszülettek az első embrióátültetésből származó borjak. 1978-ban elkezdődött az embrióátültetés hazai gyakorlati bázisának a kialakítása az OTÁF (Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség) üllői Teljesítmény Vizsgáló Állomásán (TVA), Dóra majorban. Az első években az állomás legfontosabb feladatai közé tartozott az import szarvasmarha- és juhembriók fogadása és beültetése, ami abban az időben folyamatos munkát jelentett, hiszen a 80-as évek közepéig a hazai tenyészállat-utánpótlás bizonyos részét nem élő állat, hanem embrió formájában hozták be az országba. Az importembriók beültetése mellett meghatározó volt az állomás életében az embrióátültetéssel kapcsolatos kutatások folytatása és az ilyen irányú C + F munkák koordinálása. A 80-as évek elején az említett két feladat mellé harmadikként felzárkózott az embrióátültetésnek mint új biotechnikaibiotechnológiai eljárásnak a meghonosítása és terjesztése a hazai üzemekben. Az elmúlt 17 év alatt az üllői állomás feladatköre folyamatosan tovább bővült. Az intézet félszáz munkatársa változatlanul az állattenyésztési biotechnika és biotechnológia kutatási és gyakorlati alkalmazási területein tevékenykedik. Ma már azonban nemcsak szarvasmarhában és juhban, hanem lóban, sertésben és nyúlban is végeznek embrióátültetést. 1990. január 1-je óta — amikor az Állatorvos-tudományi Egyetemhez kapcsolták az állomást — az állattenyésztési biotechnikával és biotechnológiával kapcsolatos kutatások és az embrióátültetés gyakorlati alkalmazása mellett kiemelt jelentőségűvé vált az oktatás, az egyetemi hallgatók graduális képzése, valamint az állatorvos és állattenyésztő kollégák posztgraduális továbbképzése. Az embrióátültetés gyakorlati alkalmazása, a kutatás és az oktatás területein jelentkező feladatok eredményes megoldását segíti a magas színvonalon képzett szakembergárda és az igen értékes laboratóriumitechnikai háttér. Intézetünkben 13 felsőfokú végzettségű szakember dolgozik (8 állatorvos és 5 állattenyésztő). Két munkatársunknak már több éve kandidátusi fokozata van, ketten pedig PhD-hallgatóként folytatnak kísérleteket Üllőn. Többek között 3000 m2 laboratóriumi és kiszolgáló, 700 m2 állattartó, 250 m2 nagyállatműtő és 80 m2 kisállatműtő területtel rendelkezik az üllői Kísérleti Intézet. Az igen nagy értékű technikai eszközök tárházából megemlítenénk az alábbiakat: 2 db programozó egységgel ellátott Planer biológiai mélyhűtő berendezés (1 mobil, 1 stabil), Heraeus CO2 termosztát, Halten lamináris boksz, Leitz és Lomb and Bausch mikromanipulátorok, Nikon automata fotómikroszkóp, Sony és Pie Medical ultrahangos készülékek. A jubileum alkalmával rövid áttekintést adunk az intézet hármas tevékenységéről. Kutatás és fejlesztés Az intézet alapkutatást és fejlesztést egyaránt folytat. Terjedelmi okokból csak a fontosabb érdeklődési körök megemlítésére szorítkozhatunk, és azokon belül egyegy mondatban jelezzük a konkrét munkát. Embriológiai kutatások 1982 óta foglalkozunk embriók tartós tárolásával, a mély hűtési technológia egyszerűsítésével, különböző — az embrió fagyasztásakor felhasználásra kerülő — védőanyagok hatékonyságának összehasonlításával. Vizsgáljuk az eltérő fejlődési stádiumú és korú embriók fagyasztást és felolvasztást követő túlélési arányát befolyásoló tényezőket. A 90-es évek elején indult a petesejtek in vitro fertilizációjával (IVF) kapcsolatos program. Ma már nemcsak a szarvasmarha-, hanem a juhpetesejtek IVF- jével is foglalkozunk, és tanulmányozzuk az IVF-fel előállított embriók alacsony hőmérséklet iránt megnyilvánuló fokozott érzékenységének okait is. A technikai háttér megteremtését követően nemrég kezdtük el az ultrahang-ellenőrzés mellett végzett transzvaginális tüszőpunkciót/petesejtnyerést. Tanulmányozzuk az embriók mint vektorok szerepét egyes fertőző vírusos betegségek terjedésében és metabolikus háttérvizsgálatokat folytatunk szuperovuláltatott kérődző állatokon. A gyakorlati állattenyésztést közvetlenül célozzák meg a következő munkák: biotechnikai és biotechnológiai módszerek alkalmazása a magyarországi őshonos állatfajok és -fajták megőrzése érdekében, MOET-módszer alkalmazása nukleusztenyésztésben. Szaporodásbiológiai és andrológiai kutatások Vizsgáljuk a vemhesülés elmaradásának okait kancákban. Tanulmányozzuk a petefészek-működés ciklikussá válásának jellemzőit nem vemhes kancákban a tél végi, kora tavaszi időszakban és az ellés után, valamint a petefészek-működés befolyásolásának lehetőségeit gyakorlati körülmények között. Végezzük a fiatal mének tenyésztésbevétel előtti andrológiai vizsgálatát. Kísérleteket folytatunk különböző kémiai anyagok hímgonád-károsító hatásának megítélésére. Egyes takarmányszenynyezőként gyakran előforduló mikotoxinok, Ш. endotoxin-produkcióval járó gastrointestinalis megbetegedések ovariális működésre gyakorolt hatását is tanulmányozzuk szarvasmarhán és kancán. Az intézet munkatársai kísérleti és gyakorlati eredményeikről, ill. tapasztalataikról előadások, poszterek és közlemények formájában rendszeresen beszámolnak hazai és nemzetközi fórumokon. Az elmúlt 5 évben 76 nemzetközi és 89 hazai beszámoló született üllői munkatársak részvételével. Munkatársaink jelentősebb kutatási és fejlesztési eredményei időrendi sorrendben — 1978: megszületik az első embrióátültetésből származó borjú Magyarországon, — 1983: megszületnek hazánkban az első bárányok mélyhűtött embriók beültetéséből, — 1983: mélyhűtött szarvasmarhaembrió beültetéséből megszületik az első borjú Magyarországon, — 1986: felezett embriók átültetéséből megszületnek az első borjú- és bárányikerpárok Magyarországon, — 1987-től embrióátültetés segítségével — félüzemi szinten — megvalósul a fertőző betegségek felszámolása (pl. leucosis stb.). — 1987-ben az üllői munkacsoport első helyezést kapott a MEM-miniszter által meghirdetett „Kutatási eredmények meghonosítása a gyakorlatban” című pályázaton a „Juhembrió-átültetés alkalmazása a gyakorlatban” című pályamunkájával. ÖTÉVES AZ EGYETEM ÜLLŐI KÍSÉRLETI INTÉZETE