Magyar Állattenyésztők Lapja, 2010 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2010-01-01 / 1. szám
ÉVÉRTÉKELŐ Előreszegett fejjel ■ ■ Ot pmnt, mely megrengetné a tejágazatot A szarvasmarhafélék, ha ragadozó fenyegeti őket, kört alkotnak, összezárnak, és leszegett fejjel védik a borjakat, azaz mindig előre tekintenek, szembenéznek a veszéllyel. Ha élhetünk hasonlattal, akkor így tesz Kiss Ferenc is, a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének elnöke, aki évértékelésében sem az elmúlt esztendőt elemezte, hanem arról beszélt, hogy a jövőben mi mindenen kell, kellene változtatni, hogy az ágazat - emberestül, szarvasmarhástul - fejlődési pályára álljon. Kiss Ferenc az értékesítési biztonság megteremtéséről, a saját takarmányra alapozott tejtermelésről, az állatjóléti támogatásokról, az ágazatban dolgozók megbecsüléséről és az ésszerűen végrehajtandó fejlesztések szükségességéről beszélt. Kritikus évet élt át a magyar szarvasmarha-tenyésztés, mert ami probléma jöhetett az jött — kezdte rendhagyó évértékelőjét Kiss Ferenc, a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének elnöke. Megemlítette a tej árának csökkenését, a pénzügyi válságot. Ezzel összefüggésben a bankok magatartását, az ágazattal kapcsolatos alacsony állami szerepvállalást, itt a területalapú és az agrár-környezetgazdálkodási támogatások anomáliáit emelte ki. Mindez összességében termeléscsökkenéshez vezetett, amelynek hatására kevesebb lett a feldolgozott tej mennyisége és csökkent a hozzáadott érték aránya is. Márpedig Kiss Ferenc szerint baj, ha alacsony hozzáadott értékkel bíró termékeket kínálnak, legyen szó akár belföldi, akár külpiacról. A feldolgozottságot tekintetve az unióban a vert mezőnybe tartozunk. Ez pedig baj, mert ha több tejet dolgoznak fel, akkor nő a hozzáadott értékkel rendelkező termékek aránya is, ami munkahelyeket jelent. Értékesítési biztonság Kiss Ferenc évértékelése azért rendhagyó, mert nem hátra, hanem előre tekint. Öt terület fejlesztésében, megszilárdításában látja a hazai tejtermelés és vele a tejhasznú szarvasmarha-ágazat stabilizálásának, fejlesztésének sarokkövét. Az első az értékesítési biztonság megteremtése, amelyhez korrekt felvásárlók kellenek, kiegészülve a helyi és a régiós értékesítési feltételek megteremtésével. Nem mindegy, hogy az élelmiszerlánc milyen hosszú, milyen a minősége, no meg az sem mindegy, hogy a két-háromezer kilométerről Magyarországra szállított élelmiszernek milyen a minősége. A tej esetében különösen nem mindegy. Ehhez az értékesítési biztonsághoz a termelési feltételek biztonságos és kiszámítható megteremtésére van szükség és kell a feldolgozók pénzügyi biztonságának a megteremtése. Saját takarmány előállítás A második terület a takarmányozás, pontosabban a döntően saját takarmányra alapozott takarmányozás, mégpedig - ha lehetőség van rá - legeltetéssel és minőségi réti széna etetésével. Ennek eléréshez azonban - Kiss Ferenc szerint - kőkemény döntések szükségesek. Aki nem tud változtatni a korábbi, gyakran becsontosodott rendszereken, az nem sok jóval számolhat. Azon túl, hogy megfelelő takarmányozással növelhető a hosszú hasznos élettartam. Kiss Ferenc abban is biztos, hogy a saját takarmánynak más a minősége, mert az ember jobban odafigyel rá. A saját takarmányozási rendszer kiépítésére fel kell készülni, komoly befektetéssel és gépesítéssel jár. Ha nincs saját terület, akkor a földbérletet is jó előre rendezni kell. Az ehhez szükséges források öszszegéről az egyesület elnöke nem adott tájékoztatást, de megjegyezte: nem illő