Magyar Állattenyésztők Lapja, 2015 (20. évfolyam, 1-12. szám)
2015-01-01 / 1. szám
MÁSZ HÍREK Előretekintés Legyen „malaca" a gazdáknak - forogjon a sors kereke szerencsésen! „Adjon Isten bort, búzát, békességet, barackot, tarka farkú malacot, csutoránknak feneket, szekerünknek kereket, kereshessünk eleget.” - mondja tréfásan a népi mondóka, mit hozzon az újév. Sok helyen olvashatunk arról, milyen új szabályok, intézkedések lépnek életbe 2015-ben. Az állattenyésztést illetően is több olyan változás lesz, ami akár sorsfordító lehet a tenyésztők vagy a vállalkozások életében. Előző lapszámunkban évértékelésre kértük interjú alanyainkat, ezúttal pedig arra voltunk kíváncsiak, mit várnak 2015-től, mire számítanak az ágazatukkal kapcsolatban. A világgazdasági változások, a politikai összefüggések, a gazdasági tendenciák iránya, és főként az időjárás, mindmind befolyásolják a magyar állattenyésztők lehetőségeit. Vannak olyan gazdálkodást befolyásoló külső tényezők, amelyeket nem az új esztendő „hozott”, hanem már egy ideje jelen vannak, mint pl. az orosz embargó, a tejpiaci túlkínálat vagy a kéknyelv vírus. Szinte valamennyi állattenyésztési ágazat komoly kihívások elé tekint 2015-ben. Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy rosszabb évet fognak zárni a gazdák mint 2014-ben. Talán most a juhágazat kilátásai a legjobbak, ezt követi a hosszú évek óta stabilan jövedelmező húsmarhatartás, azonban ezek a szektorok is nagyon könynyen elveszíthetik a lendületüket, ha piaci zavarok lépnének fel. A sertéstartók és tejtermelők kilátásai erre az évre aggodalomra adhatnak okot, még úgy is, hogy 2015-ben ezen ágazatokra jutó támogatások összege a korábbi duplája is lehet! A mangalica ugyan külön utakon jár, de a kiváló marketingje sem tudja teljesen kivédeni a sertéspiacon jelentkező nehézségeket. A lótenyésztők sajnos továbbra is kimaradnak a legtöbb mezőgazdasági támogatásból, mivel az EU a lovat már nem gazdasági haszonállatnak, hanem sport és hobbi célra hasznosított társállatnak tekinti. JÓ JUHOS KILÁTÁSOK A takarmányok árát illetően az elmúlt évben nagy és kedvező irányú fordulat következett be. A gabonafélék ára szinte megfeleződött, ami jótékony hatással volt a juhágazatra is. A sok csapadéknak köszönhetően általánosságban bőségesek voltak a szálas-, és tömegtakarmány hozamok, amelyek még az önköltséget is lefelé tolták. Arról, hogy 2015-ben milyen felvásárlási árak várhatóak, nem tudok hosszú távú prognózist adni — nyilatkozta lapunknak Juhász Pál, a Magyarjuh-, és Kecsketenyésztők Szövetségének tenyésztési alelnöke. Van esély arra, hogy a tavalyinál magasabb szinten alakuljanak a bárányárak. A takarmányok alacsony árai és az anyajuhok után nyújtott támogatások megduplázása minden bizonnyal javítani tudják a jövedelmezőséget, amire egyébként az ágazatnak nagy szüksége is van. Ez egy örömteli dolog - állapítja meg a szakember. Nagy kérdőjel ugyanakkor a vidékfejlesztésre szánt források elosztása, hiszen egyrészt ezek felett már nem a szaktárca, hanem a Miniszterelnökség diszponál, másrészt a részletekről még alig tudni valamit. A juhtartás, mint környezetkímélő, alapvetően legeltetésre alapozott gazdálkodási forma, tökéletesen illeszkedik az Európai Unió vidékfejlesztési koncepciójába, így jelentős támogatások illetnék meg ebből a pillérből. Nagyon fájó a juhágazat számára, hogy az új AKG támogatásokat leghamarabb 2016-tól indítják el. El kell mondani, hogy a régi AKG-nek komoly szerepe volt a hazai juhlétszám fenntartásában. Reméljük, hogy az új AKG rendszerben a gyepre alapozott állattartás meghatározó szerepet kap — bizakodik Juhász Pál. ERŐSÍTENI KELL A TENYÉSZTÉS-SZERVEZÉST Az állattenyésztés fejlesztése, a kibocsátás növelése és a termelés hatékonyságának javítása nem képzelhető el a legfejlettebb szelekciós módszereket alkalmazó tenyészállat előállítás nélkül. Ennek alapja a szilárd alapokon nyugvó, jól működő tenyésztés-szervezés, amely jól megfogalmazott nemzeti tenyésztési koncepciókat valósít meg. Annak érdekében, hogy a hazai juhtenyésztés felzárkózhasson a nemzetközi színvonalra, a tenyésztési munka (törzskönyvezés, teljesítményvizsgálatok) támogatására van szükség — mutat rá az MJKSZ alelnöke. Ezzel kapcsolatban bíztató, hogy az agrárkormányzat többször kijelentette, segíteni fog a tenyésztési önrendelkezés megteremtésében és nemzeti költségvetésből biztosítani kívánja az ehhez szükséges forrást. A fentiek tükrében úgy gondolom, a juhágazat nyereségtermelő képessége javulni fog és az állomány is növekedhet — vélekedik a szakember. Ne felejtsük el, hogy a rendszerváltás előtt kétszer annyi anyajuh volt az országban mint napjainkban és a természeti adottságok továbbra is rendelkezésre állnak. Keresleti piac van, jól eladhatóak a termékeink. Amiben jelentős előrelépést várok az a szakképzés, a szakmunkás szinttől egészen a felsőoktatásig. Az ágazatban a fiatalok aránya elkeserítően alacsony — osztja meg aggodalmait Juhász Pál. A takarmányok alacsony árai és az anyajuhok után nyújtott támogatások megduplázása javítani tudják a jövedelmezőséget, amire az ágazatnak nagy szüksége is van. 4 • MAL 2015/01