Magyar Állattenyésztők Lapja, 2015 (20. évfolyam, 1-12. szám)

2015-01-01 / 1. szám

MÁSZ HÍREK Előretekintés Legyen „malaca" a gazdáknak - forogjon a sors kereke szerencsésen! „Adjon Isten bort, búzát, békességet, barackot, tarka farkú malacot, csutoránknak feneket, szekerünknek kereket, kereshessünk eleget.” - mondja tréfásan a népi mondóka, mit hozzon az újév. Sok helyen olvashatunk arról, milyen új szabályok, intézkedések lépnek életbe 2015-ben. Az állattenyésztést illetően is több olyan vál­tozás lesz, ami akár sorsfordító lehet a tenyésztők vagy a vállalkozások életében. Előző lapszámunkban évér­tékelésre kértük interjú alanyainkat, ezúttal pedig arra voltunk kíváncsiak, mit várnak 2015-től, mire számíta­nak az ágazatukkal kapcsolatban. A világgazdasági változások, a politikai összefüggések, a gazdasági tendenciák iránya, és főként az időjárás, mind­mind befolyásolják a magyar állattenyésztők lehetőségeit. Vannak olyan gazdálkodást befolyásoló külső tényezők, amelyeket nem az új esztendő „hozott”, hanem már egy ideje jelen vannak, mint pl. az orosz embargó, a tejpiaci túlkínálat vagy a kéknyelv vírus. Szinte valamennyi ál­lattenyésztési ágazat komoly kihívások elé tekint 2015-ben. Ez persze nem fel­tétlenül jelenti azt, hogy rosszabb évet fognak zárni a gazdák mint 2014-ben. Talán most a juhágazat kilátásai a leg­jobbak, ezt követi a hosszú évek óta stabilan jövedelmező húsmarhatartás, azonban ezek a szektorok is nagyon köny­­nyen elveszíthetik a lendületüket, ha piaci zavarok lépné­nek fel. A sertéstartók és tejtermelők kilátásai erre az évre aggodalomra adhatnak okot, még úgy is, hogy 2015-ben ezen ágazatokra jutó támogatások összege a korábbi dup­lája is lehet! A mangalica ugyan külön utakon jár, de a ki­váló marketingje sem tudja teljesen kivédeni a sertéspiacon jelentkező nehézségeket. A lótenyésztők sajnos továbbra is kimaradnak a legtöbb mezőgazdasági támogatásból, mivel az EU a lovat már nem gazdasági haszonállatnak, hanem sport és hobbi célra hasznosított társállatnak tekinti. JÓ JUHOS KILÁTÁSOK A takarmányok árát illetően az elmúlt évben nagy és kedve­ző irányú fordulat következett be. A gabonafélék ára szinte megfeleződött, ami jótékony hatással volt a juhágazatra is. A sok csapadéknak köszönhetően általánosságban bősége­sek voltak a szálas-, és tömegtakarmány hozamok, amelyek még az önköltséget is lefelé tolták. Arról, hogy 2015-ben milyen felvásárlási árak várhatóak, nem tudok hosszú távú prognózist adni — nyilatkozta lapunknak Juhász Pál, a Magyarjuh-, és Kecsketenyésztők Szövetségének tenyész­tési alelnöke. Van esély arra, hogy a tavalyinál magasabb szinten alakuljanak a bárányárak. A takarmányok alacsony árai és az anyajuhok után nyújtott támogatások megduplá­zása minden bizonnyal javítani tudják a jövedelmezőséget, amire egyébként az ágazatnak nagy szüksége is van. Ez egy örömteli dolog - állapítja meg a szakember. Nagy kérdőjel ugyanakkor a vidékfejlesztésre szánt források elosztása, hi­szen egyrészt ezek felett már nem a szaktárca, hanem a Mi­niszterelnökség diszponál, másrészt a részletekről még alig tudni valamit. A juhtartás, mint környezetkímélő, alapve­tően legeltetésre alapozott gazdálkodási forma, tökéletesen illeszkedik az Európai Unió vidékfejlesztési koncepciójába, így jelentős támogatások illetnék meg ebből a pillérből. Nagyon fájó a juhágazat számára, hogy az új AKG támoga­tásokat leghamarabb 2016-tól indítják el. El kell mondani, hogy a régi AKG-nek komoly szerepe volt a hazai juhlét­­szám fenntartásában. Reméljük, hogy az új AKG rendszer­ben a gyepre alapozott állattartás meghatározó szerepet kap — bizakodik Juhász Pál. ERŐSÍTENI KELL A TENYÉSZTÉS-SZERVEZÉST Az állattenyésztés fejlesztése, a kibocsátás növelése és a ter­melés hatékonyságának javítása nem képzelhető el a leg­fejlettebb szelekciós módszereket alkalmazó tenyészállat előállítás nélkül. Ennek alapja a szilárd alapokon nyugvó, jól működő tenyésztés-szervezés, amely jól megfogalmazott nemzeti tenyésztési koncepciókat valósít meg. Annak érde­kében, hogy a hazai juhtenyésztés felzárkózhasson a nem­zetközi színvonalra, a tenyésztési munka (törzskönyvezés, teljesítményvizsgálatok) támogatására van szükség — mutat rá az MJKSZ alelnöke. Ezzel kapcsolatban bíztató, hogy az agrárkormányzat többször kijelentette, segíteni fog a te­nyésztési önrendelkezés megteremtésében és nemzeti költ­ségvetésből biztosítani kívánja az ehhez szükséges forrást. A fentiek tükrében úgy gondolom, a juhágazat nyereség­­termelő képessége javulni fog és az állomány is növekedhet — vélekedik a szakember. Ne felejtsük el, hogy a rendszer­­váltás előtt kétszer annyi anyajuh volt az országban mint napjainkban és a természeti adottságok továbbra is rendel­kezésre állnak. Keresleti piac van, jól eladhatóak a termé­keink. Amiben jelentős előrelépést várok az a szakképzés, a szakmunkás szinttől egészen a felsőoktatásig. Az ágazat­ban a fiatalok aránya elkeserítően alacsony — osztja meg aggodalmait Juhász Pál. A takarmányok alacsony árai és az anya­juhok után nyújtott támogatások megdup­lázása javítani tudják a jövedelmezőséget, amire az ágazatnak nagy szüksége is van. 4 • MAL 2015/01

Next