Magyar Állattenyésztők Lapja, 2016 (21. évfolyam, 1-12. szám)
2016-01-01 / 1. szám
IDŐSZERŰ Az állattenyésztés vegyes éven van túl, mivel folytatódott a termelés és az állatállomány növekedése, ugyanakkor a tej és a sertés szektorban komoly árcsökkenéssel szembesültek a termelők. Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert arra kértük, értékelje a tavalyi évet az állattenyésztés szempontjából, továbbá tájékoztassa olvasóinkat arról, hogy a kormány milyen intézkedésekkel segíti a gazdákat a tenyésztésben, az árutermelésben és a piacra jutásban. Összességében milyen évet zárt Ön szerint 2015-ben a magyar állattenyésztési Az állattenyésztés folyó alapáron számított kibocsátása 2015 egészében várhatóan 856,3 millió forintot ér el, 3,6 százalékkal többet, mint 2014-ben. A termelés növekedését jelzi, hogy a kibocsátás volumene 5,6 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Az állattenyésztési ágazatokban többségében bővült a termelés, ennek mértéke a sertés esetében 5,5, a baromfinál 8,0, a szarvasmarhánál 10,0 és a tejnél 5,0 százalék. Legtöbb esetben a termelőknek árcsökkenéssel kellett az év folyamán szembenézniük. A legnagyobb visszaesés, a legjelentősebb problémák a tejpiacon vannak, ahol immár két éve tart az árcsökkenés, amely 2015 egészében 21 százalékos volt. Ezt a főbb termelők (EU, USA, Új-Zéland) kínálatának bővülésével szinte egy időben jelentkező keresleti visszaesés okozta, de említhetném az orosz embargó negatív hatását is. A baromfi-, és a sertéshús világpiacán végbemenő folyamatok mellett, elsősorban az uniós szinten jellemző növekvő termelés, illetve az orosz embargó közvetett hatása okozza az árak éves szintre vetített 3, illetve 8 százalékos csökkenését. Az állattartók szempontjából kedvező, hogy a termelési költségeket alapvetően meghatározó takarmányköltségek idén is alacsonyak voltak. Fontos továbbá megjegyezni, hogy a nehéz piaci helyzetre mind hazai, mind pedig uniós Miniszteri évértékelés A kormány célja, hogy a magyar állattenyésztés sikeres szektor legyen