Magyar Cserkész, 1993 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1993-06-01 / 6. szám
30 CSERKÉSZ TUDNIVALÓK „LÉGY RÉSEN” — vigyázz anyagi javaidra A Nagy Főnök sokszor emlegette: „Jobb félni, mint megijedni" . Kellő gondossággal és óvatossággal sok kártól, kellemetlen élménytől kímélhetjük meg magunkat. Ezért kellene anyagi javaink védelméről szót ejtenünk, mostani sorozatunk következő részében, majd a táborozás biztonságával foglalkozunk, harmadiknak pedig az önvédelem egyes fogásairól lesz szó a Nagy Főnök Indián önvédelem című könyve alapján. Írásaim nem csupán azért rövidek, mivel annyi minden másnak is bele kell férnie a lapba, hanem azért is, mert így talán szívesebben olvassátok, és a benne foglaltak jobban megmaradnak a fejekben. Nem vagyok univerzális zseni, csupán tapasztalt utazó és kiránduló, aki tapasztalatait most rendszerezi, és meg akarja osztani veletek. Nektek is lehetnek jó ötleteitek — kérem, hogy írjátok meg ezeket, és alkalmilag nevetek említésével közölni fogjuk mindnyájunk okulására. A lényeg nem is az, hogy minden lehetőséget felsoroljunk, hanem hogy egyáltalán a problémákra felhívjuk a figyelmet. Ki kell fejleszteni magunkban egy „biztonsági gondolkodásmód”-ot, csak így kerülhetjük el a bajokat. Kedves Cserkésztestvérek! Amikor egy-egy nagyobb kirándulásra, táborba, netán külföldi túrára elmentek, a felszerelés és a költségek összességében akár több tízezer forintra is rúghatnak. Mindezt születtek nagy áldozattal azért adják nektek, hogy jól érezzétek magatokat, élményeket gyűjtsetek, testben-lélekben erősödjetek és szellemileg töltekezzetek, és nem azért, hogy az óvatlanságotok miatt értékeitek bűnözőket gazdagítsanak, d/ figyelmetlenségből, rendetlenségből elveszítsétek azokat, c/ vagy felszereléstek az át nem gondolt tárolás vagy helytelen használat következtében tönkremenjen. Nézzük hát ezeket: a/ Kiránduláshoz, utazáshoz iratokat, pénzt viszünk magunkkal. Különösen külföldön kétségbeejtő helyzet (de itthon sem kellemes), ha ellopják értékeinket, és ott állunk egy idegen országban — amelynek esetleg még a nyelvét sem ismerjük —jegyek, pénz nélkül. Értékeinket mindenképpen nyakunkba akasztott, jól legombolható tasakban a ruhánk alatt hordjuk. Nagyobb méretű értékesebb tárgyaink sohase legyenek a hátizsák könnyen kinyitható zsebében, hanem belül, ahonnan nem emelhető ki észrevétlenül. Természetesen hátizsákunkat, egyéb csomagunkat sohase hagyjuk őrizetlenül, sátorozáskor éjszakára mindig a sátor belsejében helyezzük el. Vonaton is érdemes csomagjainkra vigyázni: ha többen utazunk együtt, akkor mindenképpen osszuk be, felváltva őrizzük (és ne bóbiskoljon el mindenki egyszerre). Magam sokat utaztam magányos farkasként külföldön: Londonig, és Nápolyig, általában hat fényképezőgéppel. Szinte sohasem aludtam szállodában, legfeljebb kempingekben, sőt végigaludtam London, Bern, Róma, Velence, Nápoly pályaudvarait, illetve utcáit (valamint ezen országok vonatait) — mégis soha semmit sem loptak el tőlem. Igaz, még félálomban is fogtam csomagjaimat! b/ Különböző tárgyaink elvesztése is komoly kellemetlenséget okozhat. Gondoljuk meg, mennyire figyelmetlenek, feledékenyek az emberek: ha valaki azon tárgyak értékének csak 5%-át kapná meg, melyeket Budapesten elveszítenek, milyen jól megélne belőle! Elveszíteni otthon is lehet valamit — bosszantó a keresgélés — ezek azonban általában megkerülnek. Táborozáskor, kiránduláskor vigyázzunk apróbb tárgyainkra: ha a fűben leesnek, elgurulnak, nem valószínű, hogy megtaláljuk őket. Érdemes ezeket csak biztonságos helyen elővenni, illetve például bicskát, konzervnyitót zsinegre erősítve használni. A cserkészlányoknak szól a tanács: kirándulásra, utazáshoz ne viseljünk aranyláncot, értékes gyűrűt. Nem is „stílusos”, el is veszhet, leszakadhat vagy elgurulhat — és természetesen rabló szándékkal is közeledhetnek hozzánk. A dolgok elvesztésének, valahol ottfelejtésének jó megelőzése, ha rendet tartunk hátizsákunkban, egyéb csomagunkban. Természetesen útra készülve még egyszer nézzük végig, mindent elpakoltunk-e. Különösen vándortáborban, vándortúrán fontos, hogy indulás előtt nézzük meg: nem maradt-e valami leesve, elgurulva, ottfelejtve. Vonaton, buszon utazva az sem árt, ha számon tartjuk hány darab csomagunk van. Ha többen utaznak együtt, és van felváltva vitt közös csomag, annak mindig legyen gondviselője, „nehogy a sok bába között elvesszen a gyerek...” c/ Ügyeljünk felszerelési tárgyaink, elemózsiánk gondos csomagolására. A hátizsák jó és praktikus csomag, de beázhat, nem is beszélve arról, hogy törékeny, kényes dolgok könnyen károsodhatnak benne. Hadd mondjak el saját gyakorlatomból egy rossz és egy jó példát. Egyszer Münchenben drága hanglemezt vettem meg a világhírű harangjátékkal, betettem csomagomba,és mire hazaértem, annyira meggörbült, hogy már nem lehetett lejátszani. Előfordult viszont az Rómában, hogy a Piazza Venetián már nagyon fáradtan szálltam fel a buszra, és a becsukódó ajtó becsípte oldaltáskámat, két drága fényképezőgépemmel. A következő megállóig, jó tíz percen át nem tudtam kiszabadítani, mégsem történt semmi baj, mivel ez a fotós táska igen erős és kemény, ami hordásnál meglehetősen kényelmetlen, viszont most megmutatta mire jó. Csomagolásnál a kényes tárgyakat tehát mindig szilárd dobozban tartsuk. Az élelmiszereknél gondoljunk arra, talán nem fog ízleni a cipőkrémízű sajt... Műanyag palackokból kifolyó üdítő pedig eláztathatja csomagunkat. Használjuk tehát az ételdobozokat, és főleg a nagyon praktikus nylonzacskókat, esetleg befőző gumigyűrűvel rögzítve a száját. Különösen táborozásnál fontos, hogy a bogarakra, rovarokra, különösen a hangyákra és darazsakra ügyeljünk. Életem első (és egyetlen, mert következő évében betiltották) cserkésztáborán kitették szűrömet az őrsi sátorból mindaddig, amíg el nem távolítottam csomagomból a magammal vitt cukrot, annyi darázs gyűlt össze miattam a sátorban. Jó cserkész mindig legalább három napos esőre és téli zimankóra számít (Vacogtam én már júliusban a Balatonnál, magas hegységekben pedig életveszélyes is lehet a felkészületlenség). Ezért minden elázható holmit vízhatlanul csomagoljunk, és legyen velünk esőálló öltözék. Mindez a „turista babona” szerint biztosan elkergeti az esőt (és a hideget), és ha mégsem, lehetővé teszi a cserkésztörvény eredeti angol megfogalmazása szerint: „A cserkész esőben is fütyüljön" Sztrilich György MAGYAR CSERKÉSZ