Magyar Cserkész, 1993 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1993-06-01 / 6. szám

30 CSERKÉSZ TUDNIVALÓK „LÉGY RÉSEN” — vigyázz anyagi javaidra A Nagy Főnök sokszor emlegette: „Jobb félni, mint meg­ijedni" . Kellő gondossággal és óvatossággal sok kártól, kel­lemetlen élménytől kímélhetjük meg magunkat. Ezért kellene anyagi javaink védelméről szót ejtenünk, mostani sorozatunk következő részében, majd a táborozás biztonságával foglal­kozunk, harmadiknak pedig az önvédelem egyes fogásairól lesz szó a Nagy Főnök Indián önvédelem című könyve alap­ján. Írásaim nem csupán azért rövidek, mivel annyi minden másnak is bele kell férnie a lapba, hanem azért is, mert így talán szívesebben olvassátok, és a benne foglaltak jobban megmaradnak a fejekben. Nem vagyok univerzális zseni, csupán tapasztalt utazó és kiránduló, aki tapasztalatait most rendszerezi, és meg akarja osztani veletek. Nektek is lehetnek jó ötleteitek — kérem, hogy írjátok meg ezeket, és alkalmilag nevetek említésével közölni fogjuk mindnyájunk okulására. A lényeg nem is az, hogy minden lehetőséget felsoroljunk, hanem hogy egyáltalán a problémákra felhívjuk a figyelmet. Ki kell fejleszteni magunkban egy „biztonsági gondolkodás­­mód”-ot, csak így kerülhetjük el a bajokat. Kedves Cserkésztestvérek! Amikor egy-egy nagyobb ki­rándulásra, táborba, netán külföldi túrára elmentek, a felsze­relés és a költségek összességében akár több tízezer forintra is rúghatnak. Mindezt születtek nagy áldozattal azért adják nektek, hogy jól érezzétek magatokat, élményeket gyűjtsetek, testben-lélekben erősödjetek és szellemileg töltekezzetek, és nem azért, hogy az óvatlanságotok miatt értékeitek bűnözőket gazdagítsa­nak, d/ figyelmetlenségből, rendetlenségből elveszítsétek azo­kat, c/ vagy felszereléstek az át nem gondolt tárolás vagy hely­telen használat következtében tönkremenjen. Nézzük hát ezeket: a/ Kiránduláshoz, utazáshoz iratokat, pénzt viszünk ma­gunkkal. Különösen külföldön kétségbeejtő helyzet (de itthon sem kellemes), ha ellopják értékeinket, és ott állunk egy idegen országban — amelynek esetleg még a nyelvét sem ismerjük —jegyek, pénz nélkül. Értékeinket mindenképpen nyakunkba akasztott, jól le­gombolható tasakban a ruhánk alatt hordjuk. Nagyobb méretű értékesebb tárgyaink sohase legyenek a hátizsák könnyen kinyitható zsebében, hanem belül, ahonnan nem emelhető ki észrevétlenül. Természetesen hátizsákunkat, egyéb csoma­gunkat sohase hagyjuk őrizetlenül, sátorozáskor éjszakára mindig a sátor belsejében helyezzük el. Vonaton is érdemes csomagjainkra vigyázni: ha többen utazunk együtt, akkor mindenképpen osszuk be, felváltva őrizzük (és ne bóbiskoljon el mindenki egyszerre). Magam sokat utaztam magányos farkasként külföldön: Londonig, és Nápolyig, általában hat fényképezőgéppel. Szinte sohasem aludtam szállodában, leg­feljebb kempingekben, sőt végigaludtam London, Bern, Ró­ma, Velence, Nápoly pályaudvarait, illetve utcáit (valamint ezen országok vonatait) — mégis soha semmit sem loptak el tőlem. Igaz, még félálomban is fogtam csomagjaimat! b/ Különböző tárgyaink elvesztése is komoly kellemetlen­séget okozhat. Gondoljuk meg, mennyire figyelmetlenek, feledékenyek az emberek: ha valaki azon tárgyak értékének csak 5%-át kapná meg, melyeket Budapesten elveszítenek, milyen jól megélne belőle! Elveszíteni otthon is lehet valamit — bosszantó a keresgélés — ezek azonban általában megke­rülnek. Táborozáskor, kiránduláskor vigyázzunk apróbb tárgya­inkra: ha a fűben leesnek, elgurulnak, nem valószínű, hogy megtaláljuk őket. Érdemes ezeket csak biztonságos helyen elővenni, illetve például bicskát, konzervnyitót zsinegre erő­sítve használni. A cserkészlányoknak szól a tanács: kirándulásra, utazáshoz ne viseljünk aranyláncot, értékes gyűrűt. Nem is „stílusos”, el is veszhet, leszakadhat vagy elgurulhat — és természetesen rabló szándékkal is közeledhetnek hozzánk. A dolgok elvesztésének, valahol ottfelejtésének jó megelő­zése, ha rendet tartunk hátizsákunkban, egyéb csomagunk­ban. Természetesen útra készülve még egyszer nézzük végig, mindent elpakoltunk-e. Különösen vándortáborban, vándor­túrán fontos, hogy indulás előtt nézzük meg: nem maradt-e valami leesve, elgurulva, ottfelejtve. Vonaton, buszon utazva az sem árt, ha számon tartjuk hány darab csomagunk van. Ha többen utaznak együtt, és van felváltva vitt közös csomag, annak mindig legyen gondvise­lője, „nehogy a sok bába között elvesszen a gyerek...” c/ Ügyeljünk felszerelési tárgyaink, elemózsiánk gondos csomagolására. A hátizsák jó és praktikus csomag, de beáz­hat, nem is beszélve arról, hogy törékeny, kényes dolgok könnyen károsodhatnak benne. Hadd mondjak el saját gya­korlatomból egy rossz és egy jó példát. Egyszer Münchenben drága hanglemezt vettem meg a világhírű harangjátékkal, betettem csomagomba,és mire hazaértem, annyira meggör­bült, hogy már nem lehetett lejátszani. Előfordult viszont az Rómában, hogy a Piazza Venetián már nagyon fáradtan száll­tam fel a buszra, és a becsukódó ajtó becsípte oldaltáskámat, két drága fényképezőgépemmel. A következő megállóig, jó tíz percen át nem tudtam kiszabadítani, mégsem történt sem­mi baj, mivel ez a fotós táska igen erős és kemény, ami hordásnál meglehetősen kényelmetlen, viszont most megmu­tatta mire jó. Csomagolásnál a kényes tárgyakat tehát mindig szilárd dobozban tartsuk. Az élelmiszereknél gondoljunk arra, talán nem fog ízleni a cipőkrémízű sajt... Műanyag palackokból kifolyó üdítő pedig eláztathatja csomagunkat. Használjuk tehát az ételdobozokat, és főleg a nagyon praktikus nylon­zacskókat, esetleg befőző gumigyűrűvel rögzítve a száját. Különösen táborozásnál fontos, hogy a bogarakra, rovarokra, különösen a hangyákra és darazsakra ügyeljünk. Életem első (és egyetlen, mert következő évében betiltották) cserkésztá­borán kitették szűrömet az őrsi sátorból mindaddig, amíg el nem távolítottam csomagomból a magammal vitt cukrot, annyi darázs gyűlt össze miattam a sátorban. Jó cserkész mindig legalább három napos esőre és téli zimankóra számít (Vacogtam én már júliusban a Balatonnál, magas hegységekben pedig életveszélyes is lehet a felkészü­letlenség). Ezért minden elázható holmit vízhatlanul csoma­goljunk, és legyen velünk esőálló öltözék. Mindez a „turista babona” szerint biztosan elkergeti az esőt (és a hideget), és ha mégsem, lehetővé teszi a cserkésztörvény eredeti angol meg­fogalmazása szerint: „A cserkész esőben is fütyüljön" Sztrilich György MAGYAR CSERKÉSZ

Next