Demokrata, 1995. október-december (2. évfolyam, 40-52. szám)
1995-10-19 / 42. szám
foglalkozott szerkezeti megoldásaival is. Tehette, hiszen a tervező, Feketeházi János úgynevezett ingaoszlopa például egyedülálló találmány volt a maga idejében. A Ferencz József egyébként az utolsó olyan híd, ahol még különvált a szerkezeti és esztétikai értelemben vett tervezés. Feketeházi János szerkezeti elképzeléseinek Nagy Virgil adta meg a jellegzetesen szecessziós formát. Egyébként a Ferencz József, azaz a Szabadság híd külleme változott legkevesebbet. A Lánchíd 1913-as alapos átépítését figyelembe véve, a Szabadság híd a város legöregebb hídja. Jövőre lesz éppen százéves. Meglátszik rajta a kor, meglátszott már tíz évvel ezelőtt is. 1986-ban majdnem megtörtént a baj. A híd felújításakor több tartóoszlop megrogyott a korrózió következtében, és majdnem a Dunában kötött ki az egész építmény. Nagy kérdés, hogy mi van akkor, ha fél évvel később akarnak csak belefogni a felújításba... A kiegyezés idejében épült a Déli vasúti összekötő híd is, amelynek első változata 1875-ben lett készen. Ezt az építményt azonban kicserélték, az új hidat Kölber Ernő tervezte, s 1913-ra lett készen. Ám ez is elkopott, másikat építettek helyette 1953-ban. Ez a szerkezet látható most a Lágymányosi híd déli oldalán. Innen, a Déli vasúti híd mellől vittek föl Északra egy úgynevezett hadihídat, szintén 1953-ban. Ez lett az Északi összekötő vasúti híd, amely tulajdonképpen csak egy szárnyvonal igényeit szolgálja ki. Volt még egy nagy hídépítési korszakunk a két világháború között, a harmicas években. A Petőfi hidat (eredetileg Horthy Miklós hidat) 1935-ben, az Árpád hidat 1939-ben kezdték építeni. Az előbbi már két évvel később készen volt, az Árpád híd építését azonban annyira elhúzták, amennyire csak lehetett. Ez ugyanis olyan ínségmunka volt, amellyel sok fővárosi munkanélkülinek akartak kenyeret adni, méghozzá minél tovább. Bár 1944-re már állt a szerkezete, csak a második világháború után fejezték be és adták át. Az Ágyay-Hubert Pál által tervezett Petőfi híd azonban a rajta folyó forgalommal együtt tényleg a harmincas évek ipari sikerprodukciója lett. Ma viszont talán ez a budapesti hidak legbetegebbike. Egyes szakértők véleménye szerint nem szabadna már tovább halogatni a híd sarucseréjét. A budai oldalon ugyanis beszorult az egyik saru. a Demokrata 1995/42 Fotó: Tóth Tibor, Ágg Károly Bécstől Belgrádig Ruzsányi Tivadar, a rendszerszervezéssel foglalkozó Plussz 3 KFT munkatársa: A Lágymányosi híddal kapcsolatosan a legkülönfélébb vélemények láttak napvilágot eddig. A híd megléte azonban tény, s már azon kell gondolkodni, hogy milyen makrokoncepció részévé válhat, hogyan lehet a legjobban hasznosítani ott, ahol áll. A mi elképzelésünk szerint mindenképpen el kellene kerülni azt, hogy Budapest afféle zsáktelepüléssé váljon, tehát olyan város legyen, amely végállomása egy-egy nagyobb és hosszabb útnak. Talán még ebben az évben átadják az 1-es autópályát Bécsig, s a tervek szerint megépül majd a 7-es út folytatása az Adriáig, az 5-sé pedig egészen Belgrádig. A Lágymányosi híd tehát képes lehet arra, hogy Budapestet a térség nagyvárosainak hálójába helyezze. De nem a tranzitforgalom lebonyolítása lenne a feladata. A Lágymányosi hídnak fogadnia kellene mondjuk a Bécs felől érkező félkész árut, hogy azt további feldolgozásra Kőbányára vigye, amit fel- Ruzsányi Tivadar dolgozás után az 5-ösön lehet Belgrád felé irányítani. Az építész szerint meg kellene építeni azokat a kapilláris utakat a Lágymányosi hídhoz kapcsolódva, amelyek tehát összekötnék a különféle ipari, gazdasági zónákat. Persze jobb lett volna, ha a korábbi javaslatoknak megfelelően lejjebb, a Csepel sziget és Albertfalva magasságában épül meg a híd. Akkor ugyanis a sziget már meglévő ipari bázisát is be tudta volna kapcsolni a már említett hálóba. ■ Távlatok: út helyett kapilláris A villamosra várni kell Györkös Gábor építőmérnök, a budapesti Főpolgármesteri Hivatal közlekedésfejlesztési alosztályának munkatársa. Az esztétikai kérdésekkel kapcsolatban tudni kell, hogy a híd eredetileg az Árpád, illetve Petőfi hídhoz lett volna hasonlatos, azonban az előző kormányzat, többek között az Expo miatt is, szerette volna építészeti látványossággá feljavítani, ezért öltött a híd egy újabb pályázat során ilyen szokatlan külsőt. A hivatalok folytonos harcban álltak a különféle társadalmi szervezetekkel, egyik lakossági fórum se szerette volna, ha feléjük terelik a hídról levezető forgalmat. Végül kizárásos alapon maradt a Szerémi út, mert a Duna partján a Budafoki út már eleve telített volt, a Hamzsabégi úti lakosok pedig igen zajosan védték érdekeiket. A lágymányosi hídon közlekedhet majd az 1-es villa- a Gábor mos, de ehhez mindenekelőtt el kellene készülnie néhány felül- és aluljárónak a Hungária és a Könyves Kálmán körúton. ■ 11