Demokrata, 1995. október-december (2. évfolyam, 40-52. szám)

1995-10-19 / 42. szám

foglalkozott szerkezeti megoldásaival is. Tehette, hiszen a tervező, Feketehá­zi János úgynevezett ingaoszlopa pél­dául egyedülálló találmány volt a maga idejében. A Ferencz József egyébként az utolsó olyan híd, ahol még különvált a szerkezeti és esztétikai értelemben vett tervezés. Feketeházi János szerke­zeti elképzeléseinek Nagy Virgil adta meg a jellegzetesen szecessziós formát. Egyébként a Ferencz József, azaz a Szabadság híd külleme változott legke­vesebbet. A Lánchíd 1913-as alapos át­építését figyelembe véve, a Szabadság híd a város legöregebb hídja. Jövőre lesz éppen százéves. Meglátszik rajta a kor, meglátszott már tíz évvel ezelőtt is. 1986-ban majd­nem megtörtént a baj. A híd felújítása­kor több tartóoszlop megrogyott a kor­rózió következtében, és majdnem a Du­nában kötött ki az egész építmény. Nagy kérdés, hogy mi van akkor, ha fél évvel később akarnak csak belefogni a felújításba... A kiegyezés idejében épült a Déli vasúti összekötő híd is, amelynek első változata 1875-ben lett készen. Ezt az építményt azonban kicserélték, az új hidat Kölber Ernő tervezte, s 1913-ra lett készen. Ám ez is elkopott, másikat építettek helyette 1953-ban. Ez a szer­kezet látható most a Lágymányosi híd déli oldalán. Innen, a Déli vasúti híd mellől vittek föl Északra egy úgyneve­zett hadihídat, szintén 1953-ban. Ez lett az Északi összekötő vasúti híd, amely tulajdonképpen csak egy szárny­vonal igényeit szolgálja ki. Volt még egy nagy hídépítési korsza­kunk a két világháború között, a harmi­­cas években. A Petőfi hidat (eredetileg Horthy Miklós hidat) 1935-ben, az Ár­pád hidat 1939-ben kezdték építeni. Az előbbi már két évvel később készen volt, az Árpád híd építését azonban annyira elhúzták, amennyire csak lehe­tett. Ez ugyanis olyan ínségmunka volt, amellyel sok fővárosi munkanélkülinek akartak kenyeret adni, méghozzá minél tovább. Bár 1944-re már állt a szerke­zete, csak a második világháború után fejezték be és adták át. Az Ágyay-Hubert Pál által tervezett Petőfi híd azonban a rajta folyó forga­lommal együtt tényleg a harmincas évek ipari sikerprodukciója lett. Ma vi­szont talán ez a budapesti hidak legbe­­tegebbike. Egyes szakértők véleménye szerint nem szabadna már tovább halo­gatni a híd sarucseréjét. A budai olda­lon ugyanis beszorult az egyik saru. a Demokrata 1995/42 Fotó: Tóth Tibor, Ágg Károly Bécstől Belgrádig Ruzsányi Tivadar, a rendszerszervezéssel foglalkozó Plussz 3 KFT munkatársa:­­ A Lágymányosi híddal kapcsolatosan a legkülönfélébb vélemények láttak nap­világot eddig. A híd megléte azonban tény, s már azon kell gondolkodni, hogy milyen makrokoncepció részévé válhat, hogyan lehet a legjobban hasznosítani ott, ahol áll. A mi elképzelésünk szerint min­denképpen el kellene kerülni azt, hogy Budapest afféle zsáktelepüléssé váljon, tehát olyan város legyen, amely végállo­mása egy-egy nagyobb és hosszabb út­nak. Talán még ebben az évben átadják az 1-es autópályát Bécsig, s a tervek szerint megépül majd a 7-es út folytatása az Ad­riáig, az 5-sé pedig egészen Belgrádig. A Lágymányosi híd tehát képes lehet arra, hogy Budapestet a térség nagyvárosainak hálójába helyezze. De nem a tranzit­for­galom lebonyolítása lenne a feladata. A Lágymányo­si hídnak fogadnia kellene mondjuk a Bécs felől ér­kező félkész árut, hogy azt további feldolgozásra Kő­bányára vigye, amit fel- Ruzsányi Tivadar dolgozás után az 5-ösön le­­het Belgrád felé irányítani. Az építész szerint meg kellene építeni azokat a kapilláris utakat a Lágymányo­si hídhoz kapcsolódva, amelyek tehát összekötnék a különféle ipari, gazdasági zónákat. Persze jobb lett volna, ha a ko­rábbi javaslatoknak megfelelően lej­jebb, a Csepel sziget és Albertfalva ma­gasságában épül meg a híd. Akkor ugyanis a sziget már meglévő ipari bázi­sát is be tudta volna kapcsolni a már em­lített hálóba. ■ Távlatok: út helyett kapilláris A villamosra várni kell Györkös Gábor építőmérnök, a budapes­ti Főpolgármesteri Hivatal közlekedés­­fejlesztési alosztályának munkatársa.­­ Az esztétikai kérdésekkel kapcso­latban tudni kell, hogy a híd eredetileg az Árpád, illetve Petőfi hídhoz lett volna ha­sonlatos, azonban az előző kormányzat, többek között az Expo miatt is, szerette volna építészeti látványossággá feljavíta­ni, ezért öltött a híd egy újabb pályázat során ilyen szokatlan külsőt. A hivatalok folytonos harcban álltak a különféle társadalmi szervezetekkel, egyik lakossági fórum se szerette volna, ha feléjük terelik a hídról levezető forgal­mat. Végül kizárásos alapon maradt a Szerémi út, mert a Duna partján a Bu­dafoki út már eleve telített volt, a Hamzsabégi úti la­kosok pedig igen za­josan védték érdeke­iket. A lágymányosi hídon közlekedhet majd az 1-es villa- a Gábor mos, de ehhez min­­denekelőtt el kelle­ne készülnie néhány felül- és aluljáró­nak a Hungária és a Könyves Kálmán körúton. ■ 11

Next