Magyar Demokrata, 2004. január-március (8. évfolyam, 1-12. szám)
2004-01-22 / 3. szám
nyomán jogerőssé vált A Védegylet a Budapest Világörökségéért Alapítvány és a Magyar Urbanisztikai Társaság pedig nyilvános vitát rendezett a tervezett beruházásokról, és elképzeléseinek népszerűsítésére vidám pikniket szervezett májusban az alsó rakparton, demonstrálva, milyen kellemesen el lehet tölteni az időt autó nélkül is. Bár a Városháza vezetői kijelentették, hogy a környezetvédők tiltakozásának hatására mondtak le az eredeti terv megvalósításáról, korábban többször is a demokratikus jogokat védő SZDSZ-hez méltatlan nyilatkozatokat tettek. Vajda Pál főpolgármester-helyettes például júniusban kifejtette az általában elég alapos szakmai háttérrel rendelkező csoportokról, hogy „a civil és zöldszervezetek inkompetensek az ügyben, tiltakozásuk alaptalan”, majd kijelentette, a civilek demonstrációinak megakadályozása érdekében „beruházásvédelmi törvénytervezetet” kíván benyújtani a jövőben. Pedig az önkormányzat honlapján egy felszólítás még bátorít is a beleszólásra:,Mondja el véleményét, foglaljon állást Ön is a Budapestet érintő kérdésekben. ” Valószínűbb, hogy az UNESCO egyébként elég gyenge figyelmeztetésének hatására adta fel terveit az önkormányzat Mivel a budai Várnegyed látképe a világörökség részét képezi, minden változtatást egyeztetni kell az UNESCO-val Francesco Bandarin, az UNESCO Világörökség Bizottságának igazgatója azonban ellenezte a tervet, úgy fogalmazott, hogy ha az UNESCO nem támogatja a rakpart kiszélesítését és a főváros ezt mégis keresztülviszi, a Világörökség Bizottság példátlan módon kivonhatja a területet a világörökségi védelem alól. A műemlékvédelmi hatóság szerint a rakpart bővítése akkor fogadható el, ha elősegíti a forgalomcsökkenést a műemléki területeken. Ők javasolták az útpálya lefedését a Várkert és a Batthyány tér területén, mert az növelné a műemléki városrész gyalogosterületét Zöld oldalról Vay Márton, a Védegylet munkatársa az új, alagutas tervvel kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy a Népszabadságban megjelent információk pontatlanok, már csak a józan ész alapján is. Ugyanis ahhoz, hogy a kamionok is elférjenek az alagút alatt, nagyon magasra kellene építeni: nem látszódna a Batthyány térről a Parlament Ezt valószínűleg a főváros sem gondolja komolyan. Vagy szándékosan, vagy a pletykákból adódó torzulás folytán jelentek meg téves adatok a sajtóban, de a Védegylet információi szerint a terv nem ez, hanem az, hogy a jelenlegi alsó rakpart szintje alatt húzódjon egy alagút a Margit hídtól a Szabadság hídig. A részleteket ugyanúgy a Főmterv dolgozta ki, mint az előző terveket, de ezeket valamilyen okból kifolyólag nem hozták nyilvánosságra. Ez, hogy úgy mondjuk, környezetbarátibb kivitelezés lenne, hiszen a Dunából elvileg csak 1-2 métert venne el. A főgyűjtő csatorna az alagút mellett húzódna, ugyanúgy be lenne fedve, és a tetején pedig park nyílna, a sajtóban leírt tervek szerint viszont olyan sokba kerülne kivitelezni - becslések szerint legalább 40 milliárd forintba -, hogy a főváros valószínűleg még sokáig nem fogja megvalósítani. Ha mégis, okosabban is el lehetne költeni ennyi pénzt hiszen ebből az összegből a legjobb városi közlekedési módot a kötöttpályás közlekedést teljes egészében helyre lehetne hozni és összekapcsolni az egyes villamosokat Ugyanakkor ha a főváros mindenáron ragaszkodik a bővítés tervéhez, ez a terv elfogadható kompromiszszum lenne a zöldek részéről, amennyiben a korábban ígérteknek megfelelően összekötik a 17-es és a 19-es villamost és sétálóutcává alakítják a Fő utcát - Könnyen mond nagyot az önkormányzat, hiszen pénz hiányában valószínűleg nem lesz belőle semmi - vélekedik Vay Márton. - A főváros kikürtöl egy népszerű tervet amely mutatja, mennyire figyelembe veszi a környezetvédelmi szempontokat de sokkal drágább. Úgy gondoljuk, ennek az lesz a vége, hogy kijelentik, mi szeretnénk környezetbarátibb megoldást de erre nincs pénz, majd szép csöndben visszatérnek az eredeti tervhez. Főleg mert márciusban jön az UNESCO tárgyalni. Lehet hogy ez alkalomból készült ilyen terv? A Védegylet szerint a forgalom szempontjából sem érdemes bővíteni a rakpartot a megoldás ugyanis nemhogy csökkentené, hanem növelné az utak zsúfoltságát - Ezzel a főváros is tisztában van, mert az általa elfogadott hatástanulmány szerint a beruházást követő harmadik évben megszűnne az új út tehermentesítő hatása - állítja a Védegylet munkatársa. De valószínűbb, hogy már pár hónappal később is tapasztalhatóak lesznek a torlódások. Ennek magyarázata a gáztörvényelmélet amely szerint az autó- 0 A párizsi rakparton vasárnaponként már nem közlekedhetnek , a gépjárművek 31 Demokrata 2004/ 3 (wj f 1' tóo ^ rJcfti Ti ClXM } CtUiJdjJ-( Cl t