Magyar Demokrata, 2018. április-június (22. évfolyam, 14-26. szám)

2018-05-23 / 21. szám

Igazi érték ■ Revamp: The Songs Of Elton John & Bernie Taupin, Universal, 2018 Egy zene átdolgozá­sa akkor igazán jó, ha felismerhető az eredeti dal, amit az előadó saját egyéniségével egészít ki. Ennek volt mestere Joe Cocker, és az Elton John, született Reginald Kenneth Dwight szerzeményeiből készült Revamp album dalai is ilyenek. A férfi és női énekesek mindnyájan hozzák magukat, ám töké­letesen ráéreztek a szerző egyéni dallamvilágára, korai és az attól jelentősen eltérő, későbbi alkotói korszakaira. Nem egyszerű bárkit is kiemelni közülük, de Ed Sheeran előadásá­ban a Marilyn Monroe-t megörökítő Candle in the Wind, valamint Sam Smith Dániel című tétele szinte összetéveszthető a nagy elődével, mégsem másola­tok. A kiadvány bizonyítja, hogy csak a divat és a stílus változik, az igazi érték örök, ahogyan Elton John dalai esetében. Szakács Gábor A posztmodern kezdete ■ Kutyaszorítóban - amerikai thriller, 1992 Tarantinót nem az eredeti ötletei tették sztárrá, ezt legjobban talán a Kutyaszorí­tóban illusztrálja. Az alaptör­téneten kívül néha komplett jeleneteket beállításról beál­lításra is lemásolt Ringó Lám hongkongi Lángoló városából, de bőkezűen nyújt cselek­ményelemeket és motívu­mokat Stanley Kubrick korai munkájából, A gyilkosságból, valamint a Hajsza a föld alatt című hetvenes évekbeli kri­miből is. Azonban a plágium ellenére is vitathatatlanok az érdemei: egyrészt debü­táló rendezése megnyitotta a posztmodern korszakát a filmművészetben, másrészt a lopott elemek összefésü­lése csak látszólag könnyű feladat, hiába próbálta azóta számtalan alkotó lemásolni egyéni stílusát, senkinek sem sikerült. És nem sza­bad elfeledkezni a zseniális párbeszédekről, a kitűnő zeneválasztásról, a tökéletes ritmusról, az élete alakítását nyújtó Michael Madsenről és a szintén első osztályúan telje­sítő Harvey Keitel, Tim Roth és Steve Buscem­i játékáról sem. A felújított változatban ismét nagyvásznon látható filmtör­téneti darab így mindenkép­pen megér egy újranézést. Német Dániel 56 TÁRLAT_______________ VIOLA ■ Berki Viola festőművész emlékkiállí­tása, Pesti Vigadó (Bp. V., Vigadó tér 2.), megtekinthető május 30-ig Festményei nagy részét mintha így írta volna alá: Berki VIOLA. A vezetékne­vét a nagy kezdőbetű után kisbetűvel, szép keresztnevét, amely az Ibolya latin válto­zata és ősi magyarrá vált név, csupa nagybetűvel. Igen. Ez a festő a XX. századi magyar festészet virága. Tündöklő. 1932-ben született, 2001-ben hunyt el (azért is írjuk le, mert a kiállításhoz kiadott katalógusból alapvető élet­rajzi adatok hiányoznak, ami elképesztő!), nem volt tehát hetvenéves sem halálakor, viszont életműve hihetetlenül burjánzó, mély, fantáziával, festői és gondolati lelemény­nyel teli és telített. Technikai gazdagsága is lenyűgöző (az olajképektől a rézkarcokon át a szitanyomatokig), de ami ritka gyönyörűség: rendkívül személyesre értelmezett, ízes folklórral, őszinte naivitással telített világ- és művészetfel­fogása, történelmi érdeklődé­se, dús vegetációba helyezett flórája és faunája, tündéri iróniával és szeretettel teli tehetségével átitatott, míves ábrázolásmódja. Berki Viola művészete kivételes virág. Nem hervadó. Feledy Balázs KÖNYV Laci atya ■ Bodnár Dávid: A bőrünk alá bújt Isten - beszélgetés Varga László kaposvári megyéspüspökkel, Új Ember Kiadványok, 2018 Felszentelt püspökként is Laci atyának szólítják, mert tavalyi beiktatásakor ezt kérte. E közvetlen megszólí­tás a szeretet, a tisztelet és az elismerés kifejezése egy olyan hiteles lelkipásztor irányában, akinek minden megnyilat­kozása őszinte tanúságtétel hitéről, az Isten iránti, felté- 2018. május 23. IMu­lMtilkl

Next