Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)
G - Greiner József - Greinich Ferenc - Griger György - Griger Miklós - Grimm Rezső - Grimm Vince - Gritti, Lodovico
62- ben dolgozott, 1916-tól a Magyarország munkatársa, Ady Endre társaságához tartozott. Főleg közgazdasági kérdésekkel foglalkozott, de igen sok politikai vezércikket is írt. — Irod. Bóka László: Arcképvázlatok és tanulmányok (Bp., 1962). Greiner József (Zalaszentgrót, 1901. júl. 12. —SZU, 1940), tisztviselő, a kommunista mozgalom harcosa. A Tanácsköztársaság alatt szülőfalujában szervezte az ifjúmunkásokat. A tanácshatalom megdöntése után Bécsbe emigrált és illegális röpiratokat közvetített Bécsből Mo.-ra. 1921-ben hazatért, 1922-ben letartóztatták és 13 évi fegyházra ítélték. A szovjet kormány kicserélte. Moszkvában a Gudok c. vasutaslapot szerk. A személyi kultusz idején törvénysértés áldozata lett. Greinich Ferenc (Pest, 1867. máj. 16.— Kalocsa, 1942. máj. 4.): műkedvelő botanikus, kat. lelkész. Kalocsai hittudományi főisk. tanulmányok után 1889-ben szentelték pappá. Ettől kezdve 1929-ig — nyugdíjba vonulásáig — igen sok községben lelkészkedett, és növényeket gyűjtött, amelyekkel az MNM gyűjteményét gazdagította és különösen Moesz Gusztáv munkáját mozdította elő. Griger György (Csabacsüd, 1879. dec. 6.— Kolozsvár, 1946. júl. 19.): kertész, dísznövénynemesítő. 1904-től Kassán, majd Kolozsváron állott állami szolgálatban 1920-ig. 1925-ben önállósította magát. 1907-ben kezdte el a dísznövénynemesítést. Elsősorban Pelargonium-, Canna-, Chrysanthemum-, szegfű- és oroszlánszáj-nemesítéssel foglalkozott. Száznál több új növényfajtát nemesített, közülük több Pelargoniumot még ma is termesztenek. Új fajtáival és kiváló maganyagával számos hazai és nemzetközi kiállításon kitüntetést nyert. Griger Miklós (Körmöcbánya, 1880. nov. 22. —Bp., 1938. febr. 28.), r. k. pap, szociálpolitikus. A bp.-i egy. teológiai karán szerzett doktori oklevelet. Jánosréten, Bakonysárkányban, Sóskúton, végül 1931-től Bicskén plébános. Mint az ellenforradalmi klerikális politika képviselője került 1920-ban a ngy.-be. 1926-ban keresztényszocialista programmal a csornai kerületben választották meg. Parlamenti beszédeiben bírálta a kormány működését. Megalapította a legitimista Nemzeti Néppártot, pártjának programjával azonban 1935-ben a Gömbös-kormányzat kibuktatta a parlamentből. 1937-ben lovasberényben szerzett ismét mandátumot.Számos cikke jelent meg az Egyházi Közlönyben, az Alkotmányban és az Igaz Szó c. lapban. — M. Az ördög kopója, vagyis iszákosság (Bp., 1912). Grimm Rezső (Pest, 1832. dec. 13.—Bp., 1885. márc. 6.), festő és grafikus. Tanulmányait Pesten, majd Bécsben végezte, ahol olajfestményeket és kőrajzokat készített. Rajztanár volt Kecskeméten, Körmöcbányán és Pécsett. Nevét különösen kőrajzai tették ismertté. Pályafutásának viszonylag korán véget vetett súlyos idegbaja. Művei az MNG és a Történeti Múz. tulajdonában vannak. Grimm Vince (?, 1810 körül —Pest, 1872. jan. 16.): kőrajzoló, kőnyomdász és műkereskedő. Bécsből került Pestre 1823-ban. Nevelői állást vállalt, majd a Duna-Tisza-Csatorna Társulatnál actuárius volt. 1831-ben műkereskedést nyitott, 1832-ben hangjegykölcsönkönyvtárat, majd 1843-ban könyvnyomdát létesített. Műkereskedését 1843-ban eladta. A szabadságharc idején az Állami Bankjegynyomda litográfiai osztályának ig.-ja. 1849-ben Töröko.-ba emigrált, ahol két évtizeden át a pénzjegynyomda szolgálatában állt. Kevéssel halála előtt tért haza. Elsősorban kiváló nyomdai szakember, de termékeny litográfus is volt. Művei az MNG-ben vannak. Gritti, Lodovico (Istanbul, ? — Meggyes, 1534. szept. 28.): török szolgálatban álló velencei kalandor, András későbbi doge természetes fia. A paduai egyben tanult, majd ékszernagykereskedőként Istanbulban telepedett meg. Hatalmas vagyont gyűjtött s a török államnak adott nagy összegű kölcsönei révén Ibrahim nagyvezér, majd I. Szolimán szultán bizalmas tanácsadója lett. 1527-ben Laski Jeromos az ő segítségével nyerte el a szultán pártfogását János király számára. ~ politikai hatalomra vágyott s úgy vélte, erre a m. ügyekkel kapcsolatban van leginkább lehetősége. 1529-ben elkísérte Szolimánt mo.-i hadjáratára. 1530-ban a szultán Mo.-ra küldte, hogy I. Ferdinándot rábírja a kivonulásra. Nagy része volt abban, hogy János Buda várát Ferdinánd hadaival szemben sikeresen megvédte. Jutalmul János kinevezte helytartóvá, kincstárnokká, majd 1531-ben Mo. kormányzójává. Ebben a tisztségben a Porta is megerősítette. Fényűző udvart tartott, s politikai intrikáival igyekezett János kir. táborát megbontani. Leghatalmasabb politikai ellenfelét, Czibak Imrét meggyilkoltatta. Érintkezést keresett Ferdinánddal is, s megkísérelte a hatalmat teljesen magához ragadni. Az erdélyi főurak attól félve, hogy Mo.-ot török tartománnyá teszi, 1534-ben Majlád István vezetésével összeesküdtek ellene, a moldvai vajdához meg Gritti