Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)
C - Czobor Imre - Czobor Károly - Czobor László - Czobor Márton - Czobor Mihály (?-1468 után) - Czobor Mihály (1570-1617)
337 1889-ben a Műemlékek Orsz. Bizottságának előadója. Hat fontosabb kiállítás szervezője. 1897-től egy.-i ny. rk. tanár. 1880—87 között szerk. az Egyházművészeti Lapok c. folyóiratot. Elsősorban a középkori művészettel, egyházi műemlékekkel, egyházi iparművészettel és keresztény régészettel foglalkozott. Nagy szakirodalmi munkásságot fejtett ki. Számos önálló dolgozata, értekezése és könyvbírálata jelent meg. — M. A középkori egyházi művészet kézikönyve (Bp., 1875); A keresztény műarcheológia encyclopaediája (I—II., Bp., 1880 — 83); Magyarország történelmi emlékei az ezredéves orsz. kiállításon (I-X. füz., Bp., 1898-99). Irod. Békefi Rémig: Emlékbeszéd Cz. B. felett (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1905). Czobor Imre (? — ?, 1561. márc. 9.—aug. 19. között): bán és diplomata. ~ Mihály budai várkapitány, Bács és Bodrog vm.-i birtokos nemes fia, Márton testvére. Először 1469-ben szerepel. 1488-tól 1491-ig pozsonyi főispán. 1498-tól 1507-ig bodrogi főispán, 1497 — 99-ben macsói bán, 1500 — 02 között az erdélyi sókamarák ispánja, 1514 —15-ben oppelni kapitány. Többször volt követ (1492, 1495 v. 1497, 1498-ban Konstantinápolyban, 1499-ben Moldvában, 1503-ban Krakkóban). — Irod. Dudás Gyula: A Czobor család (Turul, 1894). Czobor Károly (Pozsony, 1876. ápr. 29. — Bp., 1957. szept. 14.): zeneszerző. A Zeneak.-n zongorát, orgonát, valamint Koesslernél zeneszerzést tanult. Daljátékai és operettjei igen népszerűek voltak. — M. Karén (lírai dalmű, 1896); A hajdúk hadnagya (operett, 1904); Rab Mátyás (daljáték, 1906); Szép asszony kocsisa (operett, 1923); Angéla (opera, 1930). Czobor László (Györk, 1850. szept. 16.— Bp., 1942. máj. 11.), az Országos Magyar Kertészeti Egyesület elnöke. Jogi tanulmányait Pesten és Bécsben folytatta. 1875-ben megyei szolgálatba lépett, 1876-ban szolgabíró, 1896-ban Hont vm. alispánja lett, majd 1906-ban ogy.-i képviselő. 1906-ban belépett az Orsz. Magyar Kertészeti Egyesületbe, itt rövidesen alelnök, 1919 —1932 között az Egyesület elnöke. Az intenzív, belterjes földművelés szószólója. A m. kertészet, különösen a gyümölcstermesztés érdekében fontos irányító és szervező munkát fejtett ki. — Irod. Cz. L. (Kertészeti Szle, 1942. 14. évf. 6. sz.) Czobor Márton (? — ?, 1515. máj. ?): bán és diplomata. « Imre testvére. 1493-ban mint belgrádi bán azok közt szerepelt, akik megerősítették az Ulászló és Miksa közti örökösödési szerződést. 1498-tól főispán, 1506 — 26 között királyi kamarás. 1503—1507 és 1513-ban Konstantinápolyban járt követségben. — Irod. Dudás Gyula: A Cz. család (Turul, 1894). Czobor Mihály (? —1468 után): Bács és Bodrog vármegyei birtokos nemes. Ország Mihály familiárisaként kezdte pályafutását, első alkalommal 1437-ben említik. A husziták ellen harcolt. 1454 —55-ben diósgyőri várnagy, majd 1456-ban aludvarmester, 1458-tól 1467-ig budai várnagy volt. Czobor Mihály (?, 1570 ? —?, 1617. jan. 16. előtt), költő. Fiatal korában Itáliában és Spanyolo.-ban járt. 1601-ben a királyi tábla ülnökévé nevezték ki, 1604-ben a lengyelok-i és sziléziai határmegállapító bizottságot vezette. 1605-ben Bocskai István mellé állt, tanácsosaként tárgyalásokat folytatott a törökkel. A Charikleia-mese magyarra for Czuczor Gergely Czynk Ede 22 Életrajzi Lexikon I. Czobor