Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)
H - Hegedűs Rezső - Hegedűs Sámuel - Hegedüs Sándor (1847-1906) - Hegedüs Sándor (1875-1953) - Hegedüsné, Jókay Jolán - Hegyeshalmy Lajos
696 1898-tól 1905-ig szabadelvű programmal a pápai kerület ogy.-i képviselője. Rövid ideig részt vett a Huszadik Század és a Társadalomtudományi Társaság munkájában. 1910-től munkapárti képviselő. 1905-től a Gyáriparosok Országos Szövetségének (GYOSZ) tg.-ja, 1912-től alelnöke. 1913-tól a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ügyvezető tgja. 1919 őszén vezető szerepet játszott a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének (TEBE) megszervezésében. 1920. dec. 16-tól 1921. szept. 27-ig pénzügyminiszter, a Teleki-, majd a Bethlen-kormányban kísérletet tett a pénzügyi helyzet belső stabilizálására és ezen keresztül a külföldi hitelek megnyitására, de törekvése — főként a nagybirtokosok ellenállásán — megbukott. 1925-ben a TÉBE elnöke lett. Mint a Pesti Hírlap főmunkatársa publicisztikai, emellett közgazdasági és szépirodalmi tevékenységet is kifejtett. 1920-ban a Kisfaludy Társ. tagjává választották. A jobboldali irodalom védelmezőivel szemben harcot vívott Ady költői nagysága elismerésének érdekében. — F. m. Kossuth (színjáték, Bp., 1927); Gróf Széchenyi István regénye és éjszakája (Bp., 1933); Kossuth Lajos, legendák hőse (Bp., 1934); Két Andrássy és két Tisza (Bp., 1937); Ady és Tisza (Bp., 1940). — Irod. Bóka László: Arcképvázlatok és tanulmányok (Bp., 1962). Hegedűs Rezső (Retteg, 1880. márc. 10. —Orgovány, 1919. nov. 17.): tanító, a munkásmozgalom mártírja. Bp.-en szerzett tanítói oklevelet. Kecskeméten kapott tanítói állást. Részt vett az I. világháborúban. Az 1918-as forradalom alatt került kapcsolatba a munkásmozgalommal. A Tanácsköztársaság idején is mint tanító dolgozott. A Tanácshatalom megdöntése után a Héjjas-féle ellenforradalmi terrorkülönítmény elfogta és kivégezte. — Irod. Kazay Ambrus: H. R. (Kioltott fáklyák, Bp., 1963). — Szt. Antal Gábor: Ordasok (r., Bp., 1958). Hegedűs Sámuel (Ujtorda, 1781. aug. 26.— Szászváros, 1844. ápr. 29.): egyházi író, ref. lelkész, az MTA 1. tagja (1832). A nagyenyedi főiskolán, 1807-ben a göttingeni egyben tanult, aztán hazatért és 1809-től felváltva tanár és lelkész volt Nagyenyeden, Kolozsvárott és Szászvárosban. 1827 —29-ben a nagyenyedi kollégium ig.-tanára volt. Az ő rektorsága idején 1837-ben hosszas fáradozásai után állították fel az enyedi nyomdát. Széles körű vallásos irodalmi működést fejtett ki. — M. Minden tudomány az ifjú embernek erkölcsi culturájához tartozik (Kolozsvár, 1813); Hegedűs Sámuel poétái próbái (I —II., Kolozsvár, 1837); Hegedűs Sándor (Kolozsvár, 1847. ápr. 22.—Bp., 1906. dec. 28.): konzervatív politikus, miniszter, az MTA tagja (1. 1885, r. 1893). ~ Lóránt apja. Jogi és közgazdasági tanulmányai után 1865-ben a Budapesti Szemle, majd 1868-tól A Hon munkatársa. Felesége, Jókay Jolán révén rokonságba került Jókai Mórral. 1875-től 1905-ig a Szabadelvű Párt ogy.-i képviselője. 1899. febr. 26-tól 1902. márc. 4-ig mint kereskedelemügyi miniszter a külkereskedelem növelésére és az ipar állami támogatására törekedett. 1902-ben a dunamelléki ref. egyházkerület főgondnokává választották. 1905-ben a főrendiház tagja lett. — M. Közhasznú ismeretek (Pest, 1870); A baloldal törekvése (Bp., 1872); Az önkormányzat és pénzügy (Bp., 1878); A latin államok pénzszövetsége (Bp., 1886). — Irod. Nagy Ferenc emlékbeszéde (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1908). — Szt. Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora (Bp., 1907). Hegedűs Sándor (Bp., 1875. aug. 21.— Bp., 1953. febr. 24.): író. ~ Sándor miniszter fia. 1897-ben Bp.-en mérnöki oklevelet szerzett, azután két éven át végigutazta Európát, Amerikát, Afrikát és Kisázsiát. Úti élményeit útleírásaiban örökítette meg, Európa fővárosaiban előadásokban ismertette, népszerűsítette a m. irodalmat. Hazatérése után egy ideig kereskedelmi min.-i tisztviselő, később csak az irodalomnak élt. A Petőfi Társ. (1911) és a Kisfaludy Társ. tagja volt (1921). Műveit számos idegen nyelvre lefordították. Színműveit külföldön is játszották. — M. Az óriások világa (Amerikai útirajzok, Bp., 1898); Déli fjordok (Dalmáciai útirajzok, Bp., 1900); A vesztett csata (I., Bp., 1906); A rádzsa (novellák, Bp., 1918); Sir Douglas könyve (novellák, Bp., 1928); A sipkásfejű veréb (r., Bp., 1931); Kék Nílus (Bp., 1932); Kis dekameron (Bp., 1942). Hegedüsné, Jókay Jolán (Komárom, 1849—Bp., 1922. máj. 8.): írónő. Jókai Mór bátyjának, Károlynak leánya. 1856-tól Jókai Mór házában élt Pesten. 1871-ben férjhez ment Hegedűs Sándor politikushoz. A korabeli lapokban néhány verse és cikke jelent meg. Halála után kiadott memoárjaiban (Jókai és Laborfalvi Róza, Bp., 1927) Jókaiékhoz fűződő emlékeit írta le. Hegyeshalmy Lajos (Pest, 1862—Bp., 1925. márc. 7.): politikus, miniszter. Jogi tanulmányainak befejezése után a Magy. Orsz. Bank vezértitkára, később a Postatakarékpénztár, majd az Orsz. Statisztikai Hivatal tisztviselője. 1896-tól a kereskedelemügyi min.-ban működött. 1910-től 1914-ig az