Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L-Z (1982)
S - Schuster Konstantin - Schuster Rudolf - Schütz Antal - Schvarcz Gyula - Schwandtner, Johann Georg, von
60- 96 közt jogi tanulmányokat végzett Pécsett, 1796 —1800-ban Pesten orvosi előadásokat hallgatott, 1802-ben doktorált. Gyakorló orvos lett Budán, majd Winterl Jakab mellett tanársegéd. 1804—05-ben, németo.-i tanulmányútján Berlinben Klaproth professzor mellett dolgozott, 1909-től Pesten természetrajzot, kémiát és botanikát tanított s a múz. természettudományi gyűjteményét rendezte. Emellett 1817-től törvényszéki orvostant, 1821-ben gyógyszerészetet is előadott, 1821-ben rektor volt. Jelentős érdeme a m. természettudományi nyelv fejlesztése és meghonosítási kísérlete a gyógyszerészet s orvosi tudományok terén. A m. és keleti nyelvek összehasonlításával is foglalkozott. — F. m. Geschichte der Stadt Pesth (Pesth, 1806); Terminológia botanica (Budae, 1808); De opio (Pesth, 1819); De iodo (Pesth, 1827); De ferro (Pesth, 1829); Pauli Kitaibel: Hydrographia Hungáriáé (Pesth, 1829). — Irod. Bugát Pál: Sch. J. (Akad. Évk. 1842); Pauler Tivadar: A budapesti egyetem története (Bp., 1880); Gombocz Endre: A magyar botanika története (Bp., 1936); Schuster Konstantin (Szakolca, 1817. júl. 31.—Vác, 1899. júl. 23.), r. k. püspök. 1831-ben a piarista rendbe lépett. 1840-ben pappá szentelték, 1865-ben, miután érseki titkár és könyvtáros volt, kanonokká nevezték ki. 1877-től kassai, 1886-tól váci püspök. Több templomot és isk.-t építtetett, kórházakra és árvaházakra nagyobb alapítványokat tett. — M. Földismeret. . . (Buda, 1847). — Irod. S. K. (Vasárnapi Újság, 1899. 31. 33. sz.) Schuster Rudolf (Medgyes, 1860. jan. 14.—Bp., 1941. febr. 23.): szabadalmi bíró, jogi író. Előbb ügyvéd volt, majd bírói pályára lépett. 1910-ben közigazgatási bírósági, 1912-ben kúriai bíró, 1914-ben a szabadalmi bíróság, 1915—28 között a szabadalmi felsőbíróság elnöke. Az igazságügymin. megbízásából elkészítette az új szabadalmi, védjegy- és mintaoltalmi törvény tervezetét. Cikkei jogi szaklapokban jelentek meg. Szerk.-je volt a Hiteljog Tolrdnak. Fő érdeklődési köre a magánjog, a kereskedelmi jog, ezen belül az ipari tulajdon kérdései, a részvényjog, kereskedelmi ügyletek stb. — Irod. Kuncz Ödön: Sch. R. (műveinek felsorolásával, Magy. Jogászegyleti Ért. 1941.) Schütz Antal (Kistószeg, 1880. okt. 26.— Bp., 1953. ápr. 20.): piarista egyetemi tanár, filozófus, az MTA tagja (1. 1925, r. 1938 — 1949). A bp.-i és a würzburgi egy.-en tanult. Nemcsak teológiát, hanem bölcsészetet, matematikát, fizikát is hallgatott. Bp.-en doktorált teológiából, Würzburgban pszichológiából. Előbb a szegedi piarista főgimnában, majd a rend főisk.-jában tanított, 1916-tól 1946-ig (nyugalomba vonulásáig) a bp.-i egy.-en a dogmatika tanára. A m. katolikus egyháznak egyik legkiválóbb teológusa és dogmatikusa. — F. m. Az istenbizonyítás logikája (Bp., 1913); Dogmatika (I—II., Bp., 1923); Summarium theologiae dogmaticae (Bp., 1923); Karakterológia és aristotelesi metafizika (Bp., 1927); A bölcselet elemei (Bp., 1927); Eszmék és eszmények (Bp., 1933); Isten a történelemben (Bp., 1934); Magyar életerő (Bp., 1939); Logikák és logika (Bp., 1941); Életem (emlékezések, Bp., 1942). — Irod. Bóka László: Arcképvázlatok és tanulmányok (Bp., 1962); Nyisztor Zoltán: Ötven esztendő (Bécs, 1962.) Schvarcz Gyula (Székesfehérvár, 1838. dec. 7. —Bp., 1900. jan 31.): államtudományi író, történész, kultúrpolitikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (1. 1864, r. 1887). Tanulmányait Bp.-en, Münchenben, Berlinben és Jénában végezte. Bejárta K-Európát, Angliát. 1865-ben Új korszak címen közművelődésügyi folyóiratot indított. 1868—72, 1875—78 és 1887—94 között ogy.-i képviselő. 1868-ban a 48-as párton belül Kossuth terveivel ellentétben a pártot kulturális kérdésekre szűkített programmal akarta átszervezni, de ez a terve a párt vezetésében nem talált tetszésre. 1894 — 1900 között a bp.-i egy. r. tanára (ókori történelem). Történeti kutatásai során sokat foglalkozott az ókori állami intézményekkel és az MTA társadalomtudományi értekezéseinek sorozatában tanulmányt tett közzé az ókori államról — F. m. Magyar író külföldön (I—II.,Pest, 1865);Közoktatásügyi reform, mint politikai szükséglet (I —II., Pest, 1865—68); Magyarország helyzete a reálunióban (Pest, 1870); Államintézményeink (I —II., Pest—Bp., 1870—75); Kritik der Staatsreformen des Aristoteles (Eisenach, 1870); Die Demokratie von Athén (I—II., Leipzig, 1877 — 1901, egyes részek többszöri kiadásban is); A miniszteri felelősség eredete az európai alkotmánytörténelemben (Bp., 1883); Montesquieu und die Verantwortlichkeit der Rothe der Monarchen (Tübingen, 1884 — 1886); Sallustius államformái . . . (Bp., 1885); Görög történelem (Bp., 1900). — Irod. J. H. Schwicker: Julius Sch. und seine Schriften (Bp., Wien és Leipzig, 1882); K. Schrattenthal: Hippolyte Taine und Julius Sch. (Eisenach, 1888); Nagy László: Sch. Gy. mint kultúrpolitikus (Bp., 1902); Hornyánszky Gyula: Emlékbeszéd (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1917.). Schwandtner, Johann Georg, von (Stadelkirchen, Felső-Ausztria, 1716. szept. 21.—