Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L-Z (1982)

S - Sámuel Kornél - Sándor Aladár - Sándor Emma, Schlesinger, Kodály Zoltánné - Sándor Erzsi

567 tött a Fővárosi Lapokban, az Erdélyi Protes­táns Közlönyben, a Református Szemlében. Bod Péterről írt pozitivista monográfiája ma is jól használható. — F. m. Felsőcsemdtoni Bod Péter élete és művei (Bp., 1899); Egy kép a múltból (Bp., 1904); A vallásoktatás (Kolozs­vár, 1910). — Irod. Tavaszy Sándor, S. A. (Református Szle, 1926.) Sámuel Kornél (Szilágykövesd, 1883. ápr. 10. —Uzsok, 1914. okt. 2.): szobrász. Az Iparművészeti Isk.-n Mátrai Lajos, majd 1905-től Münchenben Balthasar Schmitt növen­déke volt. 1907-ben szerepelt a Kunstverein­ben. 1908-ban jött haza és Teles Ede műter­mében dolgozott. 1909-ben a Műcsarnok Tavaszi Tárlatán Női akt c. szobrával díjat nyert. 1911-ben Olaszok-ban járt tanulmány­úton. Finom ritmusú, lírai hangú, formatisz­taságra törekvő munkái a m. szobrászat egyik ígéretének mutatják (Éva, Narcisszus, Dávid stb.). Az I. világháború első­, művész­áldozata. Hagyatéki kiállítását 1915-ben ren­dezték meg az Ernst Múz.-ban. — Irod. Lázár Béla: S. K. (Művészet, 1914); „A harc­tér halottai" (Művészet, 1916); M. Pénzes Éva: S. K. (Művészet, 1965.) Sándor Aladár (Pápa, 1872. jún. 30. —Bp., 1943. márc. 29.): ügyvéd, jogi író. Tanul­mányainak befejezése után a pápai Független Újság szerk.-je. Rövid vidéki bírósági szol­gálat után 1902-től bp.-i bíró, 1921-től 1942-ig Bp-en folytatott ügyvédi gyakor­latot. A Grecsák-féle Magyar Döntvény­tárban ~ szerk. a kereskedelmi, szabadal­mi jogi, kereskedelmi és váltóeljárási köte­­tet (Bp., 1912), a Grill-féle Döntvénytárban a váltójogi és cégjogi anyag szerkesztésében működött közre (Bp., 1932). Részt vett a Révai-kiadásban megjelenő Codex Hunga­ricus szerkesztésében. — F. m. A kiskorú jogai és kötelezettségei (Bp., 1907); A házassági jogszabályok egységes szerkezetben (Bp., 1942); Igazságügyi iratmintatár (I —II., Bp, 1932). Sándor Emma, Schlesinger, Kodály Zol­tánné (Baja, 1863. márc. 17.—Bp., 1958. nov. 22.): zeneszerző, műfordító. Zongorát és éneket tanult, kapcsolatban állt a század­forduló körüli Bp. zenei életének legfonto­sabb személyiségeivel. 1903-tól Birtók Béla, 1905 —06-ban Kodály Zoltán zeneszerzésre tanította. Londonban és Párizsban pályázatot nyert egy-egy szerzeményével. Előbb Gruber Henrik felesége, majd 1910. aug. 3-án házasságot kötött Kodály Zoltánnal, akinek élete végéig odaadó segítőtársa maradt, önálló népdalgyűjtő munkát is végzett, a Magyar népzene 34. és 35. száma az ő fel­dolgozása. Bartók, Dohnányi és Kodály is feldolgozta néhány témáját. Balladák, népda­lok szövegét fordította németre. — Al. zon­goraművek (Berceuse, Scherzo, Változatok). Sándor Erzsi (Kolozsvár, 1885. aug. 28. —Bp., 1962. márc. 21.): operaénekesnő (szoprán). Kolozsvárott Farkas Ödön, Bp.-en Maleczky Vilmosné, majd Párizsban Crosti tanítványa. 1905 —1930 között az Operaház tagja volt, a Lakméban (Delibes) mutatkozott be, 1917-ben cs. és kir. kamaraénekesnő, 1921-ben az Operaház örökös, 1934-ben tb. tagja lett. Külföldön is sokat szerepelt (Párizs, Ostende, Bécs, Berlin). Bosnyák Zoltán államtitkár és színműíró felesége. Kiváló Mozart-énekesnő volt, mint orató­riuménekes is nevezetes. — F. sz. Mozart­operákban: Constanza (Szöktetés a szerájból), Donna Anna (Don Juan), Susanne (Figaro házassága), Fiordiligi (Cosi fan tutte), Az éj királynője (Varázsfuvola), Lammermoori Sándor Erzsi Sámi László Sándor Emma Sándor

Next