Magyar Életrajzi Lexikon 3., kiegészítő kötet A-Z (1981)

S, Sz - Schrikker Sándor - Schulhof Ödön - Schwartz Fülöp - Sebes Árpád - Sebestyén Dezső - Sebestyén Ferenc

Schrikker­ rel és ásványvizekkel. Az I. világháború idején Máramarosban olajat kutatott. Szá­mos kéziratos jelentésén kívül több mint 100 kisebb és öt nagy terjedelmű tanulmánya jelent meg. A Magyarhoni Földtani Társulat és a M. Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja volt, Szabó József-emlékéremmel tüntették ki (1966). — F. m. Az esztergomi szénmedence földtani viszonyai (társszerzőkkel, Bp., 1922); A Bükk hegység geológiája (Beszámoló a Földtani Intézet Vitaüléseiről, 1943); A Bükk hegység felsőpermi brachiopodái (Geologica Hung., Ser. Pal. 28, Bp., 1963). — Irod. Ba­logh K.: Dr. Sch. Z. emlékezete (Földtani Közi., 1970); Rónai A.: Dr. Sch. Z. (Hidro­lógiai Közl., 1970. 6. sz.). Schrikker Sándor (Ágostonpuszta, 1892. febr. 26.—Bp., 1973. aug. 17.): mezőgazdasá­gi mérnök. Peregi Sándor apja. A keszthe­lyi Gazdasági Ak.-n szerzett oklevelet (1912). 1912-től Alsótekeresen gazdálkodott, 1922-ben a balatoni üdülőtájon létesített faiskolát (1922). 1927-ben kertépítési osztályt szerve­zett, közparkokat, üdülőkerteket, iskola- és villakerteket épített. Faiskolájában az euró­pai fajták mellett új hazai fajtákat is nevelt. Kiváló kertészeti oktató volt. Részt vett az ország első faiskola szövetkezetének (1945) megalakításában, s a fajtagyűjtemény fenn­tartásával páratlan értékeket mentett meg a magyar nagyüzemi gyümölcstermelés szá­mára. 1951-ben öntöző agronómus lett a Kultúr- és Belvízrendező Hivatalnál, 1953-tól szőlő- és gyümölcstermesztési távlati üzemterveket készített. Az Áll. Gazdaságok Üzemszervezési Kutató Intézetében dolgo­zott. Közreműködött a termőkáros gyümöl­csösök nagyüzemi agrotechnikájának kimun­kálásában. A Kertészeti Kutató Intézet tudo­mányos munkatársaként ment nyugdíjba (1968). — Irod. Nyékes István: Erős ember (Kertészet és Szőlészet, 1972. 15. sz.). Schulhof Ödön (Bp., 1896. márc. 20.— Bp., 1978. febr. 2.): orvos, reumatológus, az orvostudományok kandidátusa (1953), Rényi Kató matematikus apja. Oklevelet a bp.-i egy.-en szerzett (1918). Az I. világ­háború után balneológiai-reumatológiai ku­tatásokkal foglalkozott. Tevékenységét a bp.-i belgyógyászati klinikán kezdte, majd éveken át Hévízen működött mint fürdő­orvos. 1932-től a Park Szanatórium fizio­terápiás osztályának főorvosa, 1949-től a Balneológiai Kutató Intézet vezetője, utóbb az Orsz. Reuma- és Fürdőügyi Intézet tó­tudományos igazgatója volt. 1946-ban egy.-t magántanár lett. Számos bel- és külföldi kongresszuson vett részt és adott elő. — F. m. Reumás fájdalmak (Bp., 1952); Hogyan védekezzünk a reuma ellen (Bp., 1952); Studies on peripheral vascular reactions (Amsterdam, 1956); Magyarország ásvány- és gyógyvizei (Bp., 1957); Hévíz gyógytényezői (Veszprém, 1960); A gyakorló orvos reumatológiája (Bp., 1966). Schwartz Fülöp (Versec, 1895. aug. 9.— Pennsylvania, USA, 1977. dec. 1.): orvos, egyetemi tanár. Oklevelet a bp.-i egy.-en szerzett (1919). 1921-ig az I. sz. Kórbonctani Intézetben dolgozott már hallgatóként is. 1921—1933 között a Frankfurt am Main-i egy. B. Fischer Wasels vezette kórbonctani intézetében tevékenykedett. 1923-ban egy.-i magántanár, 1927-ben c. rk. egy.-i tanár lett a Frankfurt am Main-i egy.-en. 1933 —1953 kö­zött Isztambulban élt és az egy. kórbonctani intézetének tanára volt. 1953-tól 1967-ig, nyugdíjazásáig a pennsylvaniai Warsen State Hospital kórbonctani intézetének munka­társa. Fő kutatási területe a mellkasi tbc­nyirokcsomóknak a hörgőkbe történő betö­rése volt. Számos publikációja jelent meg.­A Gyógyászat c. folyóiratban rendszere­sen jelentek meg szakközleményei. — Irod. Kenéz János: In memoriam Philip Schwartz (Pneumologia Hungarica, 1978. 10. sz.). Sebes Árpád (Bp., 1896. jan. 11.—Bp., 1963. okt. 13.): író, költő. Kereskedelmi isko­ban érettségizett 1914-ben, majd magántiszt­viselő, 1928-tól 1936-ig a Népszava külső munkatársa volt. Atlantisz pusztulása c. re­gényét a Népszava közölte folytatásokban (1935)­ A felszabadulás után vidéki lapoknál dolgozott, 1947-től 1950-ig Kiskunhalason a Hírek c. hetilap felelős szerk.-je volt. — M. Stix partján (versek, Bp., 1925); Asszonyért, kenyérért (versek, Bp., 1928); Doktor Gulliver a Sarkvidéken (szatirikus r., Bp., 1930); Me­nekülő lelkiismeret (r., Bp., 1946). — Irod. Markovits Györgyi: Üldözött költészet (Bp., 1964). Sebestyén Dezső (Bp., 1895. aug. 15.— Bp., 1974. jún. 25.), színigazgató. ~ Géza színigazgató, és ~ Mihály öccse. 1924-től a Városi Színház, 1930-tól a Fővárosi Művész Színház ig.-ja volt. 1945-től a Pódium Ka­baré, majd nyugdíjazásáig, 1964-ig a bp.-i József Attila Színház gazdasági ügyeit ve­zette. — Szt. Kellér Dezső: Kortársak és sors­társak (emlékezések, Bp., 1971). Sebestyén Ferenc (Sopron, 1907. febr. 14.—Bp., 1972. okt.): festőművész, rajz­tanár. A Képzőművészeti Főisk.-n szer­zett oklevelet. Tanulmányait Nagybányán és külföldön is folytatta. Tanított a Képzőmű- 690

Next