Magyar Életrajzi Lexikon 3., kiegészítő kötet A-Z (1981)

N - Nagy Géza - Nagy Imre - Nagy Imre

551 angol —m. műszaki szótár szerk.-je volt. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Központi Asztronauti­kai Szakosztályának alapító tagja és 1959 — 1964 között titkára. A sajtó rendszeresen kö­zölte kitűnő ismeretterjesztő cikkeit. — F. m. Az űrrepülés jövője (Bp., 1962); Rakétafizika (egy.-i jegyzet, Bp., 1962); Az űrkutatás ered­ményei (Bp., 1964); Tíz év űrkutatás (Bp., 1967); Rakétajárművek (Bp., 1968). — Irod. Nagy István György: N. E. (Fsz. Szle, 1969. 11. sz.). Nagy Géza (Kutyafalva, Alsó-Fejér m., 1887. máj. 21.—Kolozsvár, 1971. ápr. 5.), romániai magyar református lelkész, teoló­giai tanár. A kolozsvári ref. teológia hallga­tója (1904 — 08), Berlinben és Bázelben is ta­nult (1908—10). Magyarbikal lelkipásztora volt (1925—28). Közben a teológia magán­tanárává (1922), rendszeres teológiából dok­torrá avatták (1927). H. (1926), majd nyug­díjazásáig r. tanárként adta elő az egyetemes és ref. egyház történetet a Kolozsvári Ref. Teológián (1927 —48). A kolozsvári Ifjú Erdély főmunkatársa volt (1938—43). A kolozsvári Kálvinista Világ szerk.-je (1927 — 34). A bázeli egy. teológiai kara t. doktorrá avatta (1969). Számos dolgozata kézirat­ban maradt, köztük jelentősebb: A magyar­országi ref egyház története 1608 — 1715. — F. m. Kálvinista jellemképek (Kolozsvár, 1930); Az erdélyi ref. népiskola története (Segesvár, 1932); The influence of the ref church on the political history of Transylvania (Edinburgh, 1933); Külföldön tanuló erdélyi diákok levelezése (Kolozsvár, 1933); Társadalmi ellentétek a régi erdélyi ref. egyházban (Kolozsvár, 1942). — Irod. Horváth István: Dr. N. G. főbb művei­nek bibliográfiája (Ref. Szle, 1967. 3. sz.); D. Dr. N. G. (Ref. Szle, 1971. 3. sz.); Nagy Imre (Pásztó, 1876. szept. 3.—Bp., 1973. szept. 13.): kertész, virágkereskedő. Hollandiában, Németo.-ban, Franciao.-ban és Olaszo.-ban tanulta a kertészetet. Hazatért (1902), előbb a Központi Vásárcsarnokban nyitott virágüzletet, majd a Fővám téren (ma: Dimitrov tér) és ezzel egyidőben a Pasa­réti úton üvegházi és szabadföldi kertészetet létesített, s nevelte a Hollandiából, Belgium­ból stb. behozott virágokat. Kezdeményezte a m. virágkereskedők belépését a Fleur Europe­ba és ezzel elősegítette a külföldi megrendelé­sek szakszerű lebonyolítását. 1948-tól 1966-ig, nyugdíjazásáig a Fővárosi Virágért Vállalatnál dolgozott. A Párizsi Virágkiállításon kétszer nyert aranyérmet. Nagy Imre (Zsögöd, 1893. júl. 25. —Csík­szereda, 1976. aug. 22.), romániai magyar festő, főiskolai tanár. 1914-ben a csíkszeredai tanítóképzőben szerzett oklevelet. Az I. világ­háborút követően, szobrászattal foglalko­zott, Bp.-re jött. 1918-ban beiratkozott a Képzőművészeti Főisk.-ra, itt már rajz- és festőművészetet tanult, mestere Olgyay Vik­tor volt. 1920 —22-ben a kecskeméti mű­vésztelep ösztöndíjasa s 1922-ben a művész­telep kiállításán szerepeltek képei első ízben közönség előtt. 1924-ben véglegesen Erdély­be, Zsögödre költözött. A csiki táj, a szé­kelyek vonzásában alkotta műveit. Az 1920-as években több egyéni tárlata volt, főleg Ko­lozsvárott és Brassóban. 1928-ban Olasz­o.-ban, majd Ausztriában és Németo.-ban járt tanulmányúton. Egyik alapító tagja a Barabás Miklós Céhnek, 1930-ban ennek tár­latán is szerepelt. 1929-ben és 1933-ban a buka­resti Salonul Oficialban volt kiállítása. 1936 — 37-ben gyűjteményes kiállítását rendezték Bp.-en. Egy évvel később egyéni tárlata nyílt Nádass József Nagy Barna Nagy István (1904 —1977) Nagypál

Next