Magyar Életrajzi Lexikon 3., kiegészítő kötet A-Z (1981)
S, Sz - Spur Endre - Stadler Aurél - Stasney Albert - Stefanik Irén - Steiner Béla - Steiner Lajos - Steinschneider Lilly, Coudenhove-Kalergi
segéd. 1958 — 1960 között a Győri Tervező Vállalat székesfehérvári irodájánál vezető építész. 1960-tól haláláig a Fejér Megyei Tervező Iroda ig.-ja. Építészeti, szervező és irányító munkájával szülővárosa és Fejér m. építészeti fejlődését szolgálta. — F. m. Székesfehérvár, Vörösmarty Színház újjáépítése (Klemens Antallal, 1958—62); Stadion (1964 — 66). — Irod. Székesfehérvár (Panoráma, Bp., 1967)Spur Endre (Barcs, 1886. máj. 11. —Pittsburgh, Pennsylvania, USA, 1963- okt.): zenekritikus, zeneszerző. A bp.-i Zeneakad.-n, Észt- és Finno.-ban, majd Olaszo.-ban folytatott zenei tanulmányokat. Magyar és külföldi szaklapokban számos tanulmányt írt a rokonépek zenéjéről és a cigányzenéről. A Szózat (1919 — 22), az Új Nemzedék és a Nemzeti Újság zenekritikusa, a Zeneközlöny munkatársa volt. 1945 után kivándorolt az USA-ba. — F. m. A rádiófüttytől a diafon zenekarig. Néhány szó a jövő zenéjéről (Bp., 1928). Stadler Aurél (Győr, 1894. nov. 17.— Szabadka, 1973. dec. 18.): jugoszláviai magyar író, költő. A bp.-i egyetemen gyógyszerészdiplomát szerzett 1918-ban. 1922-től élt Palicson, ahol 1957-ig, nyugdíjazásáig gyógyszerészként tevékenykedett. Fiatal korától jelentek meg vallásos szellemű versei a vajdasági, erdélyi és bp.-i lapokban. Szakmai cikkeit, tanulmányait szaklapokban publikálta. Megírta a szabadkai patikák és Palicsfürdő történetét. A felszabadulás után a Kalászok c. antológiában szerepelt verseivel 1951-ben. — M. Líra és film (versek, Szabadka, 1934); Az élet két arca (versek, Szabadka, 1935); Aforizmák (Szabadka, 1938); Család dicsérete (versek, 1938); Csend, béke, fény! (versek, Szabadka, 1942); Tiszta szó (versek, Szabadka, 1943); Eszmény és erkölcs (aforizmák, Szabadka, 1943); Az alázat könyve (lírai vallomások, etika, aforizmák, Szabadka, 1944); Halk tájak lelke (versek, Szabadka, 1944). Stasney Albert (Déva, 1889. nov. 16.— Sopron, 1971. szept. 29.): fémkohómérnök, főiskolai tanár. Főisk. tanulmányait Selmecbányán végezte (1912). Itt az ábrázoló geometriai tanszéken tanársegéd lett. 1917 — 18-ban egy kohóüzemet vezetett. 1929-től a soproni főisk.-n az ábrázoló geometria rk., 1937-től ny. r. tanára. Emellett megszervezte a géprajz oktatását. Érdemeiért elnyerte a Mikoviny Sámuel-emlékérmet, 1962-ben az Erdészeti és Faipari Egy. díszdoktorrá avatta. — M. Ábrázoló geometria erdő- és földmérőhallgatók részére (I —II., Sopron, 1950 —1951). — Irod. Dr. H. c. S. A. (Bányászat, 1972. I. sz.); Fodor László: S. A. (Soproni Szle, 1972. 1. sz.). Stefanik Irén (Békéscsaba, 1928. nov. 21.— Bp., 1976. szept. 15.): színésznő, Jászai Maridíjas (1965). Filmiskolát végzett, majd a M. Áll. Operaház társulatában játszott. Az egri, szegedi és kecskeméti társulatnak volt tagja, 1954-ben a békéscsabai Jókai Színházhoz került, ennél a társulatnál játszott haláláig. Énekes színészként indult, kisebb operaszerepek mellett főként operettekben, zenés vígjátékokban játszott, később sikeres prózai karakterszerepeket és vígjátéki hősnőket alakított. Nagy sikert aratott Lizzie szerepében (Shaw: Pygmalion) és Csehov: Három nővérének Irinájaként. Kisebb-nagyobb szerepeket alakított még Ibsen: Nóra; Shaw: Warrenné mestersége; Szigligeti E.: Béldi Pál; Heltai J.: A néma levente c. darabjában. A Békés m.-i Tanács Justh Zsigmond-díjjal tüntette ki (1969). Steiner Béla (Borossebes, 1893. nov. 3.— Bp., 1972. ápr. 27.): gyermekorvos, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1953). Egy.-i tanulmányait Kolozsvárott és Bp.-en végezte, oklevelet 1918-ben szerzett. 1919-től 1928-ig a Bókay Árpád vezette bp.-i gyermekklinikán gyakornok, tanársegéd, közben a berlini Charité Gyermekklinikán (1923) dolgozott. 1919-ben a Bródy Adél vezette gyermekkórházban rendelőorvos, 1932-től a gyermekrendelés vezetője. 1951-ben a gyermek- és fertőző osztály főorvosa lett. 1946-ban egy.-i magántanár, 1960-tól egyetemi docens, 1964-től tanszékvezető egy.-i tanár. Foglalkozott a tobozmirigy-daganat, a kisgyermekek agyhártyagyulladása, az eszszenciális tüdő- és hemosziderózis kérdéseivel, a koraszülöttek ellátásával és fertőzéses eredetű megbetegedéseivel. Közel 100 tudományos dolgozata jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban. — F. m. Über den Zuckergehalt des liquor Cerebrospinalis (Jahrbuch für Kinderheilkunde, 1923). — Irod. S. B. (Orv. Hetil., 1972. dec. 17.). Steiner Lajos (Nagyvárad, 1903. jún. 14. — Sidney, Ausztrália, 1975. ápr. 22.): nemzetközi sakknagymester. Németo.-ban műszaki főisk.-t végzett (1924). Sakkversenyzőként már 14 éves korában feltűnt, 1922-től 111. mester. A m. nemzeti mesterversenyeken első helyezett. Páros mérkőzést nyert Réthy Pál ellen és Lilienthal ellen. Négyszeres sakkolimpikon (1931, 1933, 1935, 1936). Számos nemzetközi versenyt nyert meg. Kivándorolt Ausztráliába (1939), ausztrál bajnokságokat is nyert. — M. Sakkiskola (Kecskemét, 1935); Kings of the Chess Board (Sidney, 1948); Steinschneider Lilly, Coudenhove-Kalergi