Magyar Életrajzi Lexikon 3., kiegészítő kötet A-Z (1981)
B - Bonyhádi Károly - Bor Dezső, halmaji - Borbás Gáspár - Borbély Andor - Borbély Andor - Borbély Mihály
92 ért Érdemrenddel tüntették ki (1967). — F. m. Sajtótörténet. A hírközlés eszközeinek és módszereinek kialakulása és fejlődése a sajtó fellépése előtt (Bp., 1959); Sajtótörténet. A világsajtó kialakulása és fejlődése (Bp., 1959); Úttörőzsebkönyv (Bp., 1959). Bonyhádi Károly (Bp., 1905. febr. 11.— Bp., 1976. júl. 18.), diplomata, villanyszerelő. 1920-tól a bp.-i Ganz Hajógyárban dolgozott, villanyszerelő és géplakatos szakmát tanult. 1923-tól a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetsége és az MSZDP, majd 1929-től az illegális KMP tagja volt. Mozgalmi tevékenységéért többször elítélték, rendőri felügyelet alá helyezték, internálták. Részt vett az MKP újpesti szervezetének megalakításában (1945), pártmunkás, lapszerkesztő. 1948-tól 1966-ig, nyugdíjazásáig különböző diplomáciai beosztásokban működött a Közel- és Közép-Keleten. Nagykövet volt Teheránban (1964. júl. —1966. dec. és egyidejűleg Kabulban (1964. júl. —1966. dec.). — Irod. B. K. (Ganz Hajó, 1976. aug.). Bor Dezső, halmaji (Bp., 1888. máj. 26.— Bp., 1974. máj. 29.): karnagy, zenekarszervező. A Nemzeti Zenedében tanult hegedülni, majd katonazenésznek ment. 1911-ben az Újpesti Munkásotthonban munkászenekart alakított, amely rendszeresen adott hangversenyt az I. világháború végéig. Amatőr zenészekből megszervezte 1922-ben a Székesfővárosi Zenekart, ő vezényelte a zenekar megnyitó hangversenyét 1923. ápr. 6-án a Vigadóban. Elsőként adtak hangversenyt 1925-ben a Magy. Rádióban. 1939-ig ig. karnagya, utána a már hivatásos zenekar másodkarnagya volt. Zenei munkájával párhuzamosan 1913-tól 1949-ig a Fővárosi Könyvtárban dolgozott. 1945-ben megszervezte és 1958-ig vezette az Egyesült Izzó szimfonikus zenekarát, de betegsége miatt egyre kevesebbet vezényelhetett. Kenesei Sándorral írott könyve a Székesfővárosi Zenekar, a Bp.-i Hangversenyzenekar és a Magyar Állami Hangversenyzenekar történetéről (Négy évtized a zeneművészet szogálatában) kéziratban fennmaradt. — Irod. Somogyi Vilmos: B. D. (Muzsika, 1974. 8.sz.). Borbás Gáspár (Bp., 1884. júl. 26. —Bp., 1976. okt. 14.): labdarúgó, fővárosi ügyész, ügyvéd. A bp.-i tudományegyben jogot végzett (1908): ügyész, majd ügyvédi vizsgát tett. A Ferencvárosi Torna Club (FTC) első, 1903. évi labdarúgó bajnokcsapatának tagja. Ő rúgta a m. válogatott első gólját (Mo.— Csehó, 2:1 (1 :1), Bp., 1903. ápr. 5.). A Magy. Atlétikai Club (MAC) csapatában töltött (1904 — 10) évek múltán visszatért anyaegyesületéhez, s annak balszélsőjeként részese volt több bajnokságnak. Schlosser Imrével sokat emlegetett balszárnyat alkottak. 41-szer szerepelt, és 11 gólt lőtt a 111. válogatottban (1903—16). Közönségszavazattal a minden idők legjobb balszélsője jelzőt kapta (1928). Az FTC örökös bajnokává választotta. A nyilasterror idején sok munkaszolgálatos életét mentette meg. Borbély Andor, (Kaposvár, 1896. jan. 10.—Bp., 1972. máj. 12.): gimnáziumi földrajztanár, térképész. Tanulmányait a kolozsvári, tudományegy.-en végezte (1918), itt avatták doktorrá. Állami ösztöndíjjal több évet Bécsben töltött. Hazatérése után Bp.-en és vidéken tanított. A felszabadulás után az MTA Földrajzi Könyv- és Térképtárának (1951-től az MTA Földrajztudományi Kutatócsoportja) munkatársa lett. Ausztriai kutatóútjairól gazdag anyaggal tért haza; az ausztriai kutatások során feltárt 111. vonatkozású térképtörténeti tanulmányai jelentek meg. Eredményes tudománytörténeti vizsgálatokat végzett. — F. m. Pálháza környékének rhyolitos kőzetei (Szeged, 1922); Adatok a magyar városok és várak ábrázolásában a XVI-XVII. sz.-ban (Bp., 1933); Hazánk ismeretlen térképei a XVI. századból (Térképészeti Közl., 1936); Erdélyi városok képeskönyve 1736-ból (Kolozsvár, 1943); Reguly Antal térképének szerepe az Észak-Ural megismerésében (Bp., 1955). — Irod. Marosi Sándor: B. A. emlékezete (Földr. Közi., 1972. 4. sz.); Bendefy László: B. A. (Földr. Közi., 1972. 4. sz.); Borbély Andor (Vác, 1901. júl. 20.— München, 1970. ápr. 4.): jobboldali újságíró, lapszerkesztő. A bp.-i egy.en jogot végzett. 1920-tól hírlapíró, az Új Nemzedék (1920), a Magyarság (1920—24), Az Újság (1924 — 33), utóbb a Függetlenség (1933 — 44) belső munkatársa volt. Az Új Ösvény c. lap szerk.-je (1925—27), a kolozsvári Ellenzék (1941—42), a Magyar Konzum (1941—42), majd a Kolozsvári Esti Lap (1943—44) rovatvez.-je. Az ogy.-i választásokon az aszódi ker.-ben kisebbségben maradt (1939). 1945-ben elhagyta az országot, Németo.-ban telepedett le. 1952-től a müncheni Parlament társszerk.-je. — F. m. Spiritizmus (Bp., 1927); Lehet-e a Bethlen-kormányt vád alá helyezni? (politikai röpirat, Bp., é. 11.); Borbély Mihály (Beodra, 1882—Egyházaskér, 1953), az első ismert magyar mesemondó. Kiskondás, juhászbojtár, majd 1913-ban napszámos, törpebirtokos volt Egyházaskéren (Verbica, Torontál vm.). Repertoárjában az állatmesék, bolondmesék és mondóka-