Magyar Életrajzi Lexikon 3., kiegészítő kötet A-Z (1981)

K - Korbuly János - Korbuly József

421 Központi Kutató Int. ig.-ja volt. 1956-tól a bp.-i műszaki egy.-en a vegyészeti és mezőgaz­dasági ipari gépek tanszékének tanára. 1957-től 1963-ig, nyugdíjazásáig a kémiai technológiai tanszék vezetője, s 1960-tól 1968-ig az MTA Műszaki Kémiai Kutatóintézetének ig.-ja, majd tudományos tanácsadója volt. Több tudományos testület, szakbizottság munkájá­ban vett részt. A Szilikátipari Tudományos Egyesület elnöke, majd díszelnöke, az Arany­diplomás Mérnökök Körének elnöke, a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Tudományok Tudo­mánya Körének alapítója s elnöke. A bp.-i mű­szaki egy. t. (1967), a Leningrádi Technológiai Intézet díszdoktora (1968), a londoni Science Policy Foundation t. tagja (1968), az MTA aranyérmese (1969), a Bolognai Tud. Akad. t. tagja (1972), Faenza város díszpolgára és aranyérmese (1975). Főleg kerámiai kutatások­kal foglalkozott. Faenzában tervezte meg az első kerámiai elektromos kemencét. Tanul­mányozta az olaszok­i kerámiai nyersanyago­kat és a kelet fajanszfesték összetételét.Új eljá­rást és módszert dolgozott ki a szigetelő anyagok gyártására. Dal Borgóval, tanítvá­nyával olcsó és gazdaságos falburkoló lapot talált fel (kervit). Kezdeményezte a kémiai technológiai oktatását. Nagy jelentőségűek a gráfelméletnek a kémiai technológiai folya­matoknál való alkalmazására tett kezdeménye­zései, az alagútkemence és a szendvics gyors­égetés. Közel 200 szakközleménye mellett po­litikai, esztétikai és szépirodalmi munkái is je­lentek meg. Portréfilmet Kardos István készí­tett róla (1966). — F. m. Kémiai technológia (Bucsi Imrével, Bp., 1963); Wartha Vince (Móra Lászlóval, Bp., 1974); Kémiai technoló­giai rendszerek gráfelméleti vizsgálata (Haskó Lajossal, Bp., 1975). — írod. Rónai Mihály András: Marcello Cora a ravatalon (Élet és írod., 1975. 49. sz.); Polinszky Károly: K. M. (Kémiai Közl., 1976. 1. sz.); Polinszky Ká­roly: K. M. (Magy. Tud., 1976. 7 — 8. sz.); Szebényi I.: K. M. (Periodica Polytechnica, Chem. Eng., 1978.1. sz.); Móra László: K. M. (monográfia, Bp., 1978); DiBiase, Carmine: M. K. (monográfia, Napoli, 1978); Korbuly János (Bp., 1893. jan. 2.—Bp., 1976. dec. 20.): gépészmérnök, Kossuth-díjas (1963). ~ József fia, ~ Károly öccse. Okleve­lét a bp.-i műegy.-en szerezte (1918). 1916 — 1918 között a fischamendi (Ausztria) repülő­gépgyár vezetője. 1919-ben a csepeli Weiss Manfréd gyár alkalmazottja lett. 1939-ig a szerkesztési iroda főmérnöke, majd 1946-ig a gyár műszaki ig.-ja. 1946 — 1951 között a Hofherr és Schrantz traktorgyár főmérnöke, ezt követően a Mélyfúró Berendezések Gyá­rának, majd a Magya —Szovjet Olajipari Vállalat (MASZOLAJ) vállalatnak, utóbb a Bányászati Kutató Intézet mérnöke. 1956-tól 1960-ig a Vörös Csillag Traktorgyárnak, ezután nyugdíjazásáig (1966) a Ganz-Mávag Mozdony és Gépgyárban a járműgyártásnak vezető főmérnöke. Nyugdíjazása után a Vö­rös Csillag Traktorgyár és a Bányászati Kutató Int. tanácsadója volt élete végéig. A Weiss Manfréd gyárban elsősorban a trak­tor- és autógyártás területén tevékenykedett. Irányításával ott készült Mo.-on az első két­ütemű autómotor, az első személy- és teher­gépkocsi és a ,,John­ Deere" licenc alapján gyártott traktor. 1928-ban háromtengelyes katonai terepjáró gépkocsit tervezett (WMH-2 tip.). 1933-tól angol megrendelésre többek között az AC típusú összkerékhajtású terep­járó, a 10 tonna teherbírású 4 tengelyes üzemanyagszállító gépkocsi és a V4 típusú harckocsi prototípusának tervezését irányí­totta. A felszabadulásig több, utóbb sorozat­ban gyártott páncélgépkocsi és harckocsi (Csaba, Turán, Zrínyi) tervezését vezette. 1944 őszén — a Weiss Manfréd gyár műszaki vezetőjeként — sikerrel szállott szembe a né­met katonai vezetésnek azzal a döntésével, hogy a gyári erőtelepet felrobbantsák. A II. világháború után a szovjet hadsereg megbí­zásából az újból meginduló termelés során kezdetben gépjármű-alkatrészeket, a szükség­hidak részére csöveket és cölöpverő gépeket gyártott, vasúti kocsikat javított. 1948-ban — a Steyr licence alapján készült „Csepel" motor megjelenésekor — a Hofherr Traktorgyárban vezetésével készültek DR. 50. típusú trakto­rok. Ezen alapult a későbbi dömperek és for­gó-rakodók sorozatgyártása. 1956-tól a Vörös Csillag Traktorgyár számos tervezését irá­nyította. Megszerz. az összkerékhajtású orr­nehéz traktortípusokat (UE 28, D4KB), me­lyeknek vontatási hatásfoka és vonóereje je­lentősen nagyobb volt a hagyományos trak­torokénál. A Ganz Mávag mozdonygyárában sikerrel korszerűsítette a motorvonatokban alkalmazott 17/24 típusú motorokat. Élete vé­géig folytatta tervező munkásságát. Korbuly József (Sárosmagyarbenkesz, 1847. márc. 12.—Bp., 1914. jún. 10.): gépész­mérnök. ~ János és Károly apja. Eredetileg kovács- és géplakatos, megtakarított pénzéből végzett mérnöki tanulmányokat. Az ak­koriban alakult Magy. Államvasutak (MÁV) szolgálatába lépett, 1906-ban a MÁV aradi üzletvezetőségének vezető helyetteseként vonult nyugalomba. Jelentős találmánya volt a vasúti kocsik csapágyazásának

Next