Magyar Építőipar, 1978 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1978 / 1-2. szám - Lang János: Győr, Rába ETO stadion

GYŐR, RÁBA ETO STADION Tervező: Győri Tervező Vállalat Építész: Lang János Belsőépítész: Bátor Rita Szerkezettervezők: Bálványos Csaba (Stadion) —• Vida László (Világító oszlop) —• Lipovszky Péter (Öltöző épület). Gépész tervezők: Palla Dénes — Be­­nyáts Lajos —• Schléger József Elektromos tervező: Szemethy Rezső Közmű tervezők: Pintér József — Somfai András — Ladocsy Gézáné Kerttervezők: Szolcsányi György — Krndy András Építéstechnológia: Csizi Jenő Kivitelezők: Győr megyei Állami Építőipari Vállalat Főépítésvezető: Petrovits János Építésvezető: Józsa Lajos Győri Közúti Üzemi Vállalat Építésvezető: Somfai András Beruházó: Rába Magyar Vagon és Gépgyár Beruházási igazgató: dr. Horváth Ig­nác Stadion befogadóképessége: 25 000 fő Építési összköltség: 200 000 000 Ft. A RÁBA ETO, mint a kiemelt sportegyesületek egyike, elavult sportlétesítményekkel rendelke­zett. Pályája az ipari épületek kö­zé beékelődve helyezkedett el, a gyár fejlesztését akadályozta. Le­vegője erősen szennyezett volt. A nézőközönség szempontjából is korszerűtlen volt: rossz megköze­lítési és parkolási lehetőségeivel, kicsi befogadóképességével. 1967-ben határozta el a Magyar Vagon és Gépgyár, hogy sportegye­­sülete és a város számára új, kor­szerű stadiont létesít. Ennek he­lyét a város keleti szélén, az Ipar utca, Nagy Sándor utca, az új 1. sz. főközlekedési út, Kiskúti erdő által határolt, addig beépítetlen területen jelölték ki. A terület nagysága alkalmas volt a stadion, az öltözőépület, edzőpályák telepí­tésére, a közönség részére a meg­közelítés, a parkolás, a tömegköz­lekedési eszközök forgalma kultu­rált körülmények között biztosít­ható volt. A stadion hossztengelye ÉNy— DK irányú, mely tájolás szempont­jából kedvező. Tőle 7-re helyez­kedik el a földszintes, belső zárt udvarral rendelkező öltöző épület, melyet az edzőpályák fognak köz­re. A stadionnal egy folyosó­t nyaktag köti össze, így az öltöző­­épületnek közvetlen kapcsolata van az edzőpályákkal, és a küzdő­térrel egyaránt. A stadion befogadó képessége 25 000 fő. Küzdőterén a labdarúgó­­pályán kívül a nemzetközi szab­ványnak megfelelő atlétikai pálya is megtalálható. A küzdőtér alag­­csövezése mind a fölös csapadék­víz elvezetését, mind pedig a gyep gyökérrel való öntözését is szolgál­ja. A nézőtér kisebbik része föld­feltöltésre épült, nagyobb része épített lelátó. A földfeltöltés tete­jén körbefutó sétányt alakítot­­ t. ábra. Légifelvétel a stadionról és közvetlen környékéről

Next