Magyar Építőipar, 2021 (71. évfolyam, 1-4. szám)
2021-01-01 / 1-2. szám
^Ókei, kés 56 ° ов2е> K ° nVvt Kiss Friescsaba vKi Ta °^slV ü3o-20o Tóth Balázs főszerkesztő ASZERK. TISZTELT OLVASÓNK! Világot járt ismerőseim mesélték, hogy a nálunk nyugatabbra lévő fejlett országokban vannak olyan szállodák, amelyekben a tizenkettedik emelet után a tizennegyedik következik. Elsőre érthetetlen ugyan ez az ugrás, azonban hamar kiderül, hogy nem feledékenységből, hanem babonából hagyják ki a tizenharmadikat. Egészen mostanáig nem tudtam, hogy a tizenhármas számtól való félelemnek saját neve is van, úgy hívják, hogy triszkaidekafóbia. Néhol nagyon agyafúrtan oldják meg a problémát, építettek már olyan épületet, amelynek 13. emeletén nem lakások vagy irodák találhatók, hanem itt helyezték el az épületgépészeti rendszer központi elemeit. Szeretném megnyugtatni a tisztelt olvasót, hogy annak a furcsa ténynek, hogy lapunk 2019. 5-6. száma után a 2021. 1-2. következik, egyáltalán nem babona az oka. Sokkal rosszabb, a mindannyiunkat nagyon közelről érintő világjárvány. Legutóbbi számunk beköszöntőjében ezt írtam: A járvány miatti bezártság nem csak a szerkesztők közötti kommunikációt teszi nehézkessé, de rátelepszik a lelkekre is. Szerkesztőségünk a többségnél valószínűleg sokkal komolyabban vette a járványt, nekünk nem kellett magyarázni a helyzet súlyosságát. A mi lelkünkre bizony rátelepedett a szomorúság, az első áldozatok között, közvetlenül a pandémia kezdetekor szerkesztőségünk egy nagyon kedves munkatársát ragadta el a járvány. Nem fogjuk elfelejteni. Jelen számunk első cikke egy alapos, olvasmányosan megírt és sok informatív illusztrációval ellátott tanulmány a beton történetéről. Az ismertetés a rómaiaktól egészen napjainkig, az ultranagy teljesítőképességű betonokig öleli át ennek a nagymúltú, ám még nagyobb jövő előtt álló építőanyagnak a történetét. A jó öreg beton életét a szakemberek egyre újabb és újabb fejlesztésekkel igyekeznek nemcsak hosszúvá, hanem tartalmassá és életerőssé tenni. Az egyik ilyen kutatási területtel foglalkozik az Újrahasznosított és visszanyert, tört adalékanyag alkalmazhatósága betonban című írásunk. A témának különös jelentőséget ad a napjaink építésügyét beárnyékoló és innovatív megoldások nélkül valószínűleg le sem gyűrhető építőanyag-hiány. Korunk egyik varázsigéje a BIM, sokan anélkül tekintik ezt a három betűt a tervezés és építéstechnológia jövőjének, hogy igazából tudnák, hogy mit is takar. Nem fog senkinek hátrányt okozni, ha utána olvas és megpróbálja megérteni a BIM szemléletmódot, ami tudományos és gyakorlati oldalról is egyre elismertebb, és az építészeti és mérnöki tervezés, valamint a kivitelezés területén jelentős változásokat hozott. A BIM módszertan alkalmazási lehetőségei az épületszerkezeti tervezésben című szakmai cikkükben a terület fiatal és képzett szakértői bemutatják az épületszerkezet-tervezés szerepét és kapcsolatrendszerét a teljes tervezési folyamatban. Környezetünk fenntarthatósága az egész emberiséget érintő kérdés még akkor is, ha nem mindenki van ezzel tisztában. Budapest meghatározó épülettípusa, a 19. és 20. század bővebben értelmezett fordulóján zártsorúan, keretes beépítéssel épült bérházak és a klímaváltozás kapcsolatát elemző cikkünk a fenntarthatóság irányába vezető lépésekre ad javaslatokat. Mostani számunkban jó szokásunk szerint ismét teret adunk a fiataloknak. Az Építéstudományi Egyesület 2020-ban is meghirdette ötvenöt évvel ezelőtt elindított Diploma Díj pályázatát, amelyre a diplomázók közel ötven munkát adtak be. A fiatalok mellett szó esik a szakma egyik nagy öregjéről, az ÉTE-ről is. Bőven illusztrált cikkünkben bemutatjuk az Építéstudományi Egyesület 70. születésnapjára megjelent szép kiállítású könyvet. Lapunk hagyományai szerint 50 éve írtuk rovatunkban öt évtizeddel ezelőtt megjelent szakmai cikkeket hozunk le fakszimilében és kérünk fel a téma ismerői közül egy neves szakértőt, hogy fűzzön rövid kommentárt az íráshoz. Nincsen pentekosztéfóbiánk, ám a jelen számunkban leközölt cikk nem ötven, hanem hatvanöt éves, egy emlékezetes évben íródott, a Magyar Építőipar 1956. évfolyamának II. számából származik. Hegyi József Alumínium nyílászáró szerkezetek című írása egyrészt érdekes kortörténeti emlék, másrészt rápillantást enged az azóta igen nagy karriert befutott nyílászáró-típus pályafutásának első lépéseire. Szerkesztőbizottságunk elnöke, a terület elismert szaktekintélye kommentárjában írta le a cikkel és az alumínium nyílászárókkal kapcsolatos gondolatait. Kedves Olvasóinknak jelen számunk olvasásához kellemes időtöltést, szakmai gyarapodást, de elsősorban jó egészséget kívánunk! MAGYAR ÉPÍTŐIPAR I 2021. 01-02. I DOI 10.17168/MEIP.2021.70.01