Magyar Építőművészet, 1972 (21. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 5. szám
később (1938). A templom szerkezete összefüggő vasbeton keretrendszer, amelyet Folly Róbert tervezett, s nemében ez Magyarország első vasbetonszerkezetű temploma. Árkay Bertalannak ez a műve csúcspontját jelenti azon törekvéseknek, amelyet már a győri gyárvárosi rk. templom tervezésénél elkezdtek. Árkay Bertalan városmajori temploma külső megjelenésében, hasábos campanilléjével, finom arányokban tartott árkádsorával, az épülettest kubisztikus tömbjével vízválasztóként jelentkezik a modern magyar egyházi építőművészetünkben. A templomról készített riportok, fényképek bejárják a világot (The Nippon Architect 114. 1. Tokyo, 1936). Szintén apjától veszi át 1932-ben az 1926-ban alapozott, mohácsi csata emlékére szentelt Fogadalmi templom kivitelezési munkáit. A templom 30 méter magas vasbeton héj kupolája, mely bordázat nélküli és 7 cm vékonyságú, Magyarországon szintén első. 1933-ban részt vesz az OTI Köztársaság téri 6—8 emeletes bérházainak tervpályázatán s az egyik épület kivitelezésére megbízást is kapott, amely 1935-ben el is készült. 1934-ben a római nemzetközi egyházművészeti kiállításon a magyar csarnokot román bazilikális templomtérré alakította át, fő- és mellékoltárokkal látta el, s a résztvevő magyar képző- és iparművészek alkotásait úgy helyezte le, mintha valóban templomban volnának. A legelőkelőbb kritikát és díjat Árkay műve kapta. 1936-ban a milánói Triennálé magyar pavilonját is ő tervezte és kivitelezte a mohácsi rendőrség épületét, Budapesten a Városmajor utcában két bérházat, s a Nemzeti Szalon terveit a modern monumentális művészet kiállítása számára átalakította. A következő évben hasonló célból járt Velencében, s a magyar pavilon kiállítási termét újította meg a velencei Biennálé alkalmából. 1938-ban korszerű építészeti elvek alapján tervezte és kivitelezte a soproni OTI rendelő és kórház épületét, ahol az „L” alakú alaprajz lehetővé tette, hogy a központosan sarokra helyezett lépcsőház az épületnek monumentális hatást adjon. 1939-ben tervezte a Budapest II., Felvinczi úti leventeotthont, majd ugyanebben az évben egy szerény méretű ravatalozót a mohácsi temetőbe. 1940-ben a sátoraljaújhelyi 2 emeletes polgári iskolát építette és elkészítette Sátoraljaújhely és Mohács részletes városrendezési tervét is. 1941-ben tervezi a Kiskunhalason felépült kertmunkás iskola épületét és Budapest környéke zöldfelületi tervének részletes kidolgozására kap megbízást. 1942-ben tervezte a Gubernátor-társasház és más épületek egységes homlokzatát a budapesti volt Szentkorona úton. Ugyanebben az évben a Földművelésügyi Minisztérium átalakítását, a Marianum bérházat a Fény utcában, az OTI részére egy 2 épületből álló lakóegyüttest a Villányi úton, a Nagybátony Újlaki Művek bérházát a Csalogány utcában tervezi. Helyi anyagokból 1942—1944-ben Galyatetőn nyaralókat, postaépületet épít és az 1942. évi mezőgazdasági kiállítás MÁVAG pavilonja és a nemzetközi vásár japán pavilonját tervezi. 1943-ban építette a Mátravidéki Elektromos Központ lakótelepét és a balatonlellei Szent Kelemen bazilikát. Hasonló elrendezésű templomokat épít 1946-ban Cegléden, Horton (Heves megye), Gerjen (Tolna megye). 1948-ban újjáépítette műemléki szempontok alapján a váci székesegyház altemplomát, majd a főváros ostromakor erősen sérült Szépművészeti Múzeum épületét, és még számos bérháznak, villának és templomnak 1947—1950 között Árkay Bertalan vezette a helyreállítási munkálatait. 1949-től, mint a Fővárosi Épülettervező Iroda tagja működik. 1950-ben tervezi az V. ker. Tanács épületét, 1952-ben a berentei Erőmű építészeti kialakítását, 1954-ben a polgári Hild-féle összeomlott templom rekonstrukcióját. 1956-ban földrengés alkalmával öszszedőlt taksonyi templomot építi fel teljesen modern formában. 1960-ban a Győr-kisbácsai templomot építi vörösbazalt kőből. Ezenkívül több kisebb templomot építi fel teljesen modern formában. 1960-ban a Győr-, kisbácsai templomot építi vörösbazalt kőből. Ezenkívül több kisebb templomot épített. Haláláig több budapesti tervező irodának dolgozott. Életében sűrűn szerepelt kiállításokon is. Az OM Képzőművészeti Társulat tárlatain 1922-ben jelent meg először egy mauzóleum vízfestésű távlati képével. Már előzőkben említett terveivel részt vett a Műcsarnok 1933., 1934. és 1936. évi, valamint a Nemzeti Szalon 1930., 1931., 1934. és 1937. évi kiállításain. Család házak terveit és a székesfehérvári Prohászka emléktemplom pályatervét mutatta be a budapesti nemzetközi építészeti kiállításon. Külföldön szerepelt a padovai (1932) és római nemzetközi egyházművészeti kiállításokon, a párizsi II. modern nemzetközi építészeti kiállításon (1933), a milánói Triennálé és a brüsszel nemzetközi modern művészeti kiállításon (1936). A két világháború közötti, majd a világháború után idő építészetének majd minden olyan megnyilatkozásában, amelyekben a közhasznúság, ugyanakkor aépítészetnek, mint művészetnek a továbbfejlesztés lehetőségét vélte látni, szerepet vállalt. Bizonyítja ez számos olyan tervpályázaton való részvétel, melyeke az általunk említett idő alatt akár az állami, fővárosi és vidéki szervek biztosítottak a kor építészgárdái számára. 1927 és 1961 között az említetteken kívü harminc olyan pályázaton vett részt, ahol díjakat nyert de művei kivitelre nem kerültek. Ezek közül elsősorban a kaposvári kultúrpalota terve (I. díj, 1929), a Taba szabályozási terve (Hönsch Lászlóval és Katona Dezsővel II. díj, 1930), melynek ötlete alapján készült el kivitele, vagyis a beépítés helyett annak parkosítási Budapest városközpont (Katona Dezsővel) megvásárol terve (1937), a budapesti Központi Városháza újjáépítésének megvételi terve (Hönsch Lászlóval , Rihmer Pállal 1940), az OTI pécsi tüdőszanatóriumi terve (megvétel 1940), a Ferihegyi repülőtér forgalmi épületének terve (megvétel 1940), a XI. ker. Vitéze tere és Szentkorona útja homlokzati kiképzéséné terve (I. díj, 1941), az esztergomi Széchenyi és Rákóci tér rendezési terve (I. díj, 1944), a soproni rk. plébán templom terve (I. díj, 1950) említendő. Itt szólunk ma arról, hogy 1961-ben a párizsi Salon des Beaux Ar kiállításán öt nagy távlati képpel II. díjat nyert. Életén és művészetéről közel 200 kisebb-nagyobb publikác látott napvilágot és néhány saját kező írása korána építőművészeti kérdéseiről. Pusztai László A Szabadság tér rendezési terve, 1933 Villa a Gellért-hegyen, 1932