Magyar Építőművészet, 1977 (26. évfolyam, 1-6. szám)

1977 / 4. szám

20 miatt szükséges 225x90 cm és 48x90 cm. Födémek szerkezete: monolit vasbeton lemezek, a szállószinte­ken 15 cm, a két alsó szint felett 20 cm vastagságban. A főfalas rendszerről áttérés a pilléres rendszerre az első szálló­szinten történik, ahol kiváltásra emelet magas faltartókat méretez­tünk. E tartókon ajtónyílás nincs. A bejárati szint előcsarnokában négy pillér kimaradt. A felsőbb szintek terhét hordó vasbeton pil­lért 20 cm vastag emelet magas faltartókkal váltottuk ki az üzemi szint két-két pillérére. Az étterem és a konyhaüzem pillérkiváltása merev vasbetétes monolit vasbeton gerendákkal tör­ténik. A két tűzlépcső és a főlépcső pincétől az első szállószintig mo­nolit vasbeton, a szállószintek hat emeletéhez a lépcsőkarok és a közbenső pihenőlemezek segéd­üzemben előregyártva készültek. Az érkező lemezek, melyek a födém síkjában vannak, alagút­zsalus megoldásúak. A szállószintek fürdőszoba falai, melyekre szerelvények kerülnek, 6 cm vastag előregyártott gipsz­­perlit lapok. A hőhidak meggátlására, a log­giákat és szobákat elválasztó tér­lezárások síkjában Hungarocell csíkokat helyeztünk a falakba és födémekbe. A két rész közötti kapcsolat korrózióálló acélokkal biztosított. A lepény- és toronyrészek kö­zött több cm nagyságrendű süly­­lyedéskülönbség várható, ezért először a 10 szintes részeket, majd az egy- és kétszintes része­ket volt célszerű megépíteni. A talajnedvességet kétrétegű víz­szintes és függőleges szigeteléssel fogtuk meg. Víznyomás ellen nem volt szükséges szigetelni, mert a talajmechanikai szakvélemény sze­rint talajvíz mélyen a választott padlóvonal alatt van. Üzemi víz elleni szigetelést a cukrász- és konyhaüzemnél, valamint a moso­dánál adtunk 3 rétegben. Paradiffúzió ellen a főfalaknál szigeteléssel és szellőzéssel kom­binált légkondicionálással véde­keztünk. A padlóhomlokzatok és a lába­zatok a hallban és az előcsarnok­ban fehér márvány, sörözőben tégla. A vizes- és kiszolgáló helyisé­gekbe recés márvány mozaik és mettlachi lap került beépítésre. Étterembe, cukrászdába, sza­lonba, játék­szobákba, igazgatási helyiségekbe, valamint hotelszo­bákba és előtereikbe szőnyeg­­padlót terveztünk. Folyosók padlóburkolata nem éghető szőnyegpadló, felgöngyö­líthető megoldásban. A falburkolatok az előcsarnok­ban, a közlekedőben és a cuk­rászdában fehér márvány, az étte­remben, a sörözőben, a nagy te­remben, a játékszobákban, vala­mint az igazgatási helyiségekben faszerkezetű. A napsütés elleni védelmet a közösségi tereknél a szerkezetből konzolosan kinyúló faszerkezetű lamellákkal oldottuk meg. A hotel­szobák árnyékolása log­gia rendszerű. A folyamatos vízellátás, és a közcsőhálózat egyenletes terhe­lésének érdekében egy 200 m3-es föld alatti víztárolót terveztünk. Az épület melegvízellátását a pincei hőközpontba elhelyezett nagyteljesítményű ellenáramú hő­cserélő egységek biztosítják. Kü­lön hőcserélő blokk végzi a lágy­víz és a kezeletlen víz felmelegí­tését. Az épület a hőenergiát távve­zetéken a Hévízi Gyógyfürdő­kórház kibővített központi ka­zánházából kapja. Az épületben két fűtési rendszert alakítottunk ki. Az egyik fűtési rendszer 106/ 70 °C-os külső hőmérsékletről szabályozott szivattyús melegvíz­­fűtés. Erre a rendszerre csatlakozik a szállodai szintek és az üzemi szint felső elosztása függőleges, eltolt tengelyű átkötőszakaszos egycsö­ves fűtése. Az épületben hét szellőzési rendszert alakítottunk ki. Az egyes rendszerek befúvó, ill. el­szívó egységeit elektromos kény­szerkapcsolattal kötöttük össze, így megakadályoztuk az épület légtechnikai egyensúlyának fel­bomlását. A szellőzési rendszerek az épület alatt a pincében elhelye­zett gépészeti központban foglal­nak helyet. A szellőző egységeket típus klíma-elemekből állították össze. A legfelső szállodai szint ál­mennyezetének átöblítésére 2 db, hangtompítóval felszerelt tető­ventillátort terveztünk. Az ál­mennyezet zsaluk segítségével összeköttetésben van a külső tér­rel. Nyáron erős napsütés esetén a födém hőmérséklete erősen megemelkedik. A födémről a he­lyiségbe beáramló hőmennyiség a ventillátorok indításával, ill. az ál­mennyezet átszellőztetésével mi­nimálisra csökkenthető. A tetőventillátorok indítását és beállítását az álmennyezet felett elhelyezett hőérzékelő végzi auto­matikusan. Az épület szellőzési rendszereit úgy terveztük, hogy megfelelő anyagiak biztosítása esetén nyá­ron a szellőző levegő hűtése is el­végezhető legyen, csupán a hűtő­energia biztosítása szükséges. K. L. 1. Általános emeleti alaprajz, M­R 1 : 500 2. Az étterem 3. A söröző 4. Kétágyas szobarészlet 5. Az eszpresszó terasza 6. Főhomlokzati részlet 7. Kossuth Lajos utcai kép délnyugat felől 1

Next