Régi-Új Magyar Építőművészet, 2013 (1-10. szám)
2013 / 6. szám
me utóirat a post scriptum nemzetiségek (görögök, albánok, örmények) saját identitástudata, akik ezt a nacionalizmus korszakában sorra fogalmazták meg. Erre válaszul született a tanzimata reformkora és az azt követő pániszlamizmus (a szultán mint kalifa, azaz szakrális vezető legyen minden muszlim uralkodója ), és oszmanizmus ideológiája. Ekkor találtak szavakat az oszmánok az olyan fogalmakra, mint„haza" vagy az„egyenlőség", ám a török megnevezés továbbra is pejoratív - kirekesztő maradt, mivel a végső cél még mindig a birodalom egységének megőrzése volt. Az áttörést kezdetben a török művészet iránt egyre erősödő nyugati érdeklődés, valamint az európai orientalisztika hozta (jeles képviselője Vámbéry Ármin volt, halálának 100. évfordulójára idén emlékezünk). A török fogalom kezdett pozitívvá válni, megjelentek a török értelmiségi klubok. Ziya Gökalp (1876-1924) vezetésével kidolgozták a koherens török ideológiát is, mely nyelvi, erkölcsi, jogi, vallási, majd gazdasági síkon főként az osmanli ideológia fogalomrendszerét vette alapul. Az első világháborúval azonban minden "pán'mozgalomnak befellegzett, a területileg, gazdaságilag és erkölcsileg is miniatűrré zsugorodó birodalom a katasztrófa szélére került, s ezzel bármilyen nagyhatalmi törekvés irreálissá vált. Ekkor lépett színre Musztafa Kemál pasa, a gallipoli csata köztiszteletben álló hadvezére, aki a szultáni parancs ellenére nem fegyverezte le seregét, hanem a közép-anatóliai Angolából kiindulva, a világháborúban győztes hatalmakat folyamatosan kiszorítva az országhatárt a mai Törökország határaihoz igazíttatta. Egyidejűleg hatékony közigazgatást épített ki ankarai központtal, élén a Nagy Török Nemzetgyűléssel, így kerülhetett sor az 1923-as Lausanne-i béke keretében a Sèvres-i béke felülvizsgálatára, majd a kalifátus és padisahi rendszer megszüntetésével és az Oszmán-ház trónfosztásával a Török Köztársaság kikiáltására. Ekkor kezdődött Mustafa Kemal paternalista rezsimjének, a modern török ideológia megteremtésének időszaka. Számos reformot vezetett be Kemal: az anyakönyvezés pontosítását, a vezetéknév felvételét (ő maga fölvette az Atatürk, vagyis atörökök őse, atyja' nevet), az osmanli nyelv reformálását, mely főként az arab és perzsa jövevényszavaktól való megtisztítást jelentette, az arab helyett a nyelvhez jobban illeszkedő és könnyen tanulható latin betűs írás bevezetését (prof. Németh Gyula ajánlásai alapján),10 de az öltözködés, üdvözlés, a mindennapi szokások, az időszámítás terén is rengeteg újítást hozott. Mindezek célja a nyugati értelemben vett versenyképes, önmagáért felelős török egyéniség támogatása volt. A himnusz, a zászló, az államforma, a gyermekek ünnepe és maga az ország neve, vagyis Türkiye bevezetése pedig a török nemzettudatot alapozta meg. Ez a kétfajta reformprogram, vagyis a nemzetközileg versenyképes, de hagyományaira büszke törökség létrehozása lett a következőkben tárgyalt három építészeti korszak vezérsíkja. A török identitáskeresés korszaka: az első nemzeti építészeti mozgalom (1923-30) A köztársaság kikiáltását közvetlenül megelőző időszak politikáját az uralkodói elit realitástól való elszakadása jellemezte, aminek tökéletes tükre volt a késő oszmán építészet. Jó példa erre a Dolmabahçe palota, melyet II. Abdülmecid szultán építtetett a Boszporusz egyik feltöltött szakaszán - innen is ered a palota neve, vagyis Feltöltött kert. Az épület az európai értelemben vett historizáló köpenybe öltöztetett végtelen pazarlást reprezentálta, az oszmán tradíciók szélsőséges hangsúlyozásával. Temérdek kristály és arany, hatalmas kupolaterem, a szimmetria érvényesülése az utolsó részletig (terjedelmes asztalokat sokszor csak azért helyeztek el egy-egy szalonban, hogy jelölje a kétoldali szimmetria tengelypontját), óriási kapuzat a tenger felé - szinte fölöslegesen, csak a nagyzolás igényével - mindezek az osmanli stílus alapvető jellemzői. A hatalom így a birodalom valós gazdasági helyzetével mit sem törődve rengeteg pénzt áldozott saját hatalmának reprezentálása érdekében -főként a külföldi tekintet számára. A palota mindössze 31 évig volt használatban, ugyanis II. Abdülhamid szultán merényletektől tartva székhelyét a könnyebben védhető Yildiz Palotába tette át. Az oszmán építészetre jellemző (a Topkapi Palotában is megfigyelhető) kölkökből, vagyis pavilonokból álló, a tájépítészettel finoman összehangolt épületegyüttest - ugyancsak hatalmas vagyonért - egy Boszporusz-parti domb tetején, magas falakkal körbevéve alakították ki. A korszak jelentős építészei többnyire külföldiek, mint például Gaspare Fossati, Alexandre Vallaury, Raimondo D'Aronco. A köztársaság kikiáltásával végre a török építészek előtt is megnyílt a lehetőség, akiknek pionír nemzedékét nevezzük az Első Nemzeti Építészeti Mozgalomnak. Tagjai főként külföldön tanult, ám a századfordulón hazájukba visszatért mesterek. Köztük a két legjelentősebb a Berlinben tanult Kemalettin - akinek arcképe és fő műve, az Ankara Palas a mai 20 lírás bankjegyen látható -, valamint a párizsi tanulmányai után hazatért Vedat Tek. A korszak fő mozgatórugója - akárcsak a mindennapi életben - a török identitáskeresés, vagyis a fiatal török állam első alkotó nemzedékének mind belső morális megerősítése, mind pedig létjogosultságának megszilárdítása a külvilág felé. Tulajdonképpen definiálni kellett, milyen is a modern, a világ felé kapuit megnyitó, ám belső értékeit megőrző török építészet, mely nem külső segítséggel, hanem saját műhelyben készül. Számos új vagy megújult funkció épült ekkor, főkét az új fővárosban, Ankarában, de a régi szultáni székhelyen, Isztambulban is: kórházak, pályaudvarok, kikötők, bankok, gimnáziumok, közigazgatási hivatalok, apartmanok, lakóházak. A változatlan építési mód azonban az új funkciók ellenére is észrevehető. Ugyanis - annak ellenére, hogy a mozgalom tagjai az új, török építészet létrehozására törekedtek - többnyire mégis VEDETTEK: HAYDARPA$A KIKÖTŐ, ISZTAMBUL, 1917-18 . FOTÓ: KOVÁCS MÁTÉ GERGŐ, 2010 ERNST EGLI: RAGIP DEVRES VILLA, ISZTAMBUL, 1932-33. FOTÓ: MARKUS HILBICHL, BERLIN, 1995 30 RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET 2013 16