Magyar Figyelő 1912/3
Százsy-Schwarcz Gusztáv: Egyetemi kérdések
Egyetemi kérdések. Az új egyetemekről szóló törvény alkalmából. Irta: Szászy-Schwarz Gusztáv. I. Aki arra vállalkozik, hogy az egyetemek belső kérdéseiről írjon a nagyközönségnek, kemény fába vágja a fejszéjét. Ki érdeklődik nálunk komolyan az egyetemek dolga iránt ? Az utolsó években hangos volt az ország az új egyetemekről. Újságcikkek, brosúrök, országgyűlési beszédek, küldöttségi szónoklatok és miniszteri nyilatkozatok keltek az új egyetemek körül és a be nem avatott újságolvasó azt hihette, hogy a magyar közönségnek nincs forróbb kívánsága, mint hogy új szentélyeket emeljen a tudománynak. A hűszem azonban látta, hogy itt a városokról folyt a verseny, nem az egyetemekről. A valóság az, hogy a mi közönségünk nem érdeklődik az egyetem iránt. Ha egy művelt társaságban bárhol az országban azt kérdezi az ember, hogy kicsoda a főváros valamelyik kerületének, vagy valamely nagyobb vidéki városnak a képviselője , tíz ember közül kilenc meg fogja mondani. De kérdezzék meg, hogy a budapesti vagy a kolozsvári egyetemen kicsoda a mathematika vagy a magyar történelem, az anatómia, vagy az élettan, az államjog, vagy a büntetőjog professzora , és mind a tíz el fog hallgatni. Németországban másképen van. Egy kis német egyetemi városban egyszer egy estélyre voltam hivatalos. Ott volt a város műveltsége: professzorok, bírák, hivatalnokok, katonák és a társaság hölgyei. Az ilyen vegyes elemű egyik csoportban tudakozódtam az egyetem emberei után, meg Magyar Figyelő. 1