Magyar Fórum, 1991. július-december (3. évfolyam, 27-50. szám)
1991-07-25 / 30. szám
HELYSZÍNI KÖZVETÍTÉS 2. oldal ALELNÖKJELÖLTEK VÁRAKOZÁSRA ÍTÉLVE 3. oldal A GENERÁLIS ÉS A SZOMSZÉD LÁNYA 4. oldal KATONÁK DIRIGÁLNAK Újvidéki jelentés 6. oldal KIÚJUL-E AZ IRAKI HÁBORÚ Interjú az iraki nagykövettel 7. oldal SZÓKIMONDÓ 11. oldal BÜSZKÉK LEHETÜNK HAZÁNKRA! Bár a helyi újság nem sokat foglalkozott a megye székhelyén tartandó igen fontos eseménnyel, már fél kilenc után tömegével érkeztek az emberek a salgótarjáni József Attila Művelődési Ház elé. A kormány ugyanis kihelyezett kabinetülést tartott július 20-án palócföld fővárosában, amelyre sokan kíváncsiak voltak. Lehet, az is izgatta az embereket, hogy „valakik” megfenyegették a kormányfőt, ha Tarjánba „merészelne” menni; természetesen ő nem ijedt meg. Mindenesetre óriási biztonsági erők felügyelték az események zavartalanságát. A Himnusz elhangzása után Antall József felavatta Nógrád megye történelmi címerét és zászlaját. A következőket mondotta: -Mikor ezen ünnepi gyűlés keretében, ezzel a nemzetiszínű szalaggal visszaállítjuk Nógrád megye régi címerét, akkor nem valamiféle nosztalgikus, vagy „reakciós múltat visszaálmodó’’ lépést tettünk, hanem a nemzet organikus fejlődésének helyreállítása érdekében cselekszünk Ezért, mikor ilyen szimbolikus lépést teszünk, akkor egyszerűen helyreállítjuk azt, amit idegen uralom alatt, idegen hatalmi eszközökkel, idegen hatalom bábjai, vagy kényszerhelyzetbe hozott emberei hajtottak végre az elmúlt évtizedekben. Antall József ezután többek között szólt arról, bár a munkanélkülieknek, a nyugdíjasoknak, a kispénzűeknek nem jelent vigaszt az, hogy ma Magyarország független ország, mégis a legnagyobb bűn önmagunkkal szemben, ha nem vesszük észre az elmúlt két év alatt történteket. Ma olyan államnak a polgára a magyar, amelyre büszke lehet. Ne feledjük, hazánkban már a XIII. században kialakultak az önkormányzatok, tehát a legrégebbiek közé tartozik alkotmányos jogrendszerünk. Nem azért jöttünk ide - mondotta Antall József beszédét folytatva -, hogy csodákat tegyünk, hanem azért, hogy a helyszínen mérjük fel a felmerülő gondokat. (Ezek megtárgyalására szakértők bevonásával, zártkörű ülést tartottak a nagygyűlés után.) Miután Antall József kiemelte a Varsói Szerződés felszámolását, a KGST megszűnését, valamint állami függetlenségünk fontosságát, megemlékezett az 1956. december 8- ai vérengzés 131 ártatlan áldozatáról. A gazdaságról szólván elmondotta, hogy a sok nehézség ellenére nem omlott össze a magyar gazdaság. S ez a magyar nép alkotóerejének köszönhető. Ám meg kell tanulnunk, hogy a termelés, a munka azáltal válik hasznossá, ha a termékeinket értékesíteni tudjuk. Válságkörnyezetben kell kialakítanunk az európai demokratikus politikai rendszert. Ezért ne üljenek fel az emberek semmilyen demagógnak, se balról, se jobbról. Ne higygyenek abban, hogy munkásérdekeket, a munkavállalók érdekeit azok fogják jobban szolgálni, akik az országot ide juttatták. Ne hallgassanak semmilyen szirénázóra, egyik oldalon se. Azok, akik kiszolgálták az idegen hatalmat, hozzájárultak a törvénytelenségekhez, azok most ne akarjanak bennünket kioktatni, hanem legyenek csendben. Ne oktassanak bennünket alkotmányosságra, szabadság-eszményekre - mondotta többek között Antall József. B.J. Tisztelgés a salgótarjáni mártírok emléktáblája előtt. Kanyó Ferenc felvétele 24 FORINT III. évfolyam 30. szám KÖZÉLETI HETILAP 1991. július 25. KUPA MIHÁLY VÁLASZOL A NAP TV-BEN 5. oldal. KUPA MIHÁLY FIZET. PILLANATKÉP LAKITELEKRŐL KANYÓ FERENC FELVÉTELE Szárnyalni kell! Magyarország erkölcsi fővárosában, Lakitelken SÁTOR helyett sátrak. A nagy füves tisztáson tízezer ember. Itt a fél kormány. Ragyog a nap, és huhogó vészhangok verődnek ide. Úgysem végzitek el, úgyis belebuktok! A távolság, amelyet kimértetetek, átröpülhetetlen! Teliraktuk régi csapdákkal - úgyis lezuhantok! Fújják mindenfelől a hirtelenjében liberálisan felavatott harsonák. A Holt-Tisza partján benézek a péceli gazdakör sátrába. Karcsú, fehér madár a kalitkában. Litván -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------postagalamb. Egy péceli gazda vásárolta két esztendeje a Baltikumban, a rab nép földjén. Múlt esztendőben ez a madár elindult a postagalambok Európa- bajnokságán. Németországban, Magdeburgban szállt fel, onnan repült Pécelre. Pihenő nélkül, óránként száznyolc kilométeres sebességgel suhant hazáig. Kikerülte a magasfeszültségű vezetékeket, a gyárkéményeket, a repülőgépek halálos légönkényét - a madarakra leselkedő légicsapdákat. Megérkezett a postagalamb új hazájába. Európabajnok lett. Európa leggyorsabb hírvivője. Nézem a galambot, s emelkedik a gondolat, száll Lakitelektől Litvániáig. Száll Szlovéniáig, Eszékig, Kórógyig. És száll a liberális harsonák szerkesztőségeibe. Mit üzen a fehér postagalamb Magyarország erkölcsi fővárosából? Röpülni kell, szárnyalni Bármit is huhognak a huhogók, nincs elérhetetlen cél, elvégezhetetlen feladat, legyőzhetetlen távolság. Kósa Csaba L. Kopjafa a Don-kanyarban Mintegy ötezer kilométert tett meg Nyíregyházától kiindulva és visszatérve Nyíregyházáig az a harminchat tagú csoport, amely július 2-tól 10-ig a kegyelet virágaival fölkereste a 11. magyar hadsereg doni ütközeteinek főbb állomáshelyeit. 1991. július 8-án, Voronyezs görögkeleti vikáriusa, Péter atya egyházi áldásával ünnepélyesen kopjafát állítottunk. Munkatársunk mindvégig jelen volt. Az útról riportsorozatban számolunk be, ennek első részét lapunk 14. oldalán olvashatják.