Magyar Fórum, 2009. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
2009-06-18 / 24. szám
Egy elrabolt egyházi műkincs sorsa Előkerült egy 50 évvel ezelőtt eltűnt szobor Rio de Janeiróban. A műkincsre egy muzeológus hívta fel a hatóságok figyelmét, aki egy filmvígjátékban ismert rá az alkotásra. Az Assisi Szent Ferenc édesapját ábrázoló, több mint 200 évvel ezelőtt készült műkincs egy nyolc elemből álló, a szent születését bemutató szoborcsoport része. Az alkotást egy Rio de Janeiró-i kolostorban őrizték, az 1950-es években ismeretlen tettesek tulajdonították el egy kiállításról a szoborcsoport egy másik alakjával együtt - jelentette a Folha de S. Paulo napilap. A közlés alapján a muzeológus egy vígjátékban ismert rá az ellopott műtárgyra, amely mint kellék tűnt fel a filmen. A rendőrség június 3-án egy forgatáshoz kibérelt házban foglalta le a szobrot. A ház tulajdonosai - vallomásuk szerint - egy árverésen tettek szert az alkotásra 50 évvel ezelőtt; a műkincsrablásról nem volt tudomásuk. A második, Assisi Szent Ferenc édesanyját ábrázoló szobornak továbbra sem bukkantak nyomára. (Forrás: MK) Európai katolikus püspöki találkozó Zágrábban Az Európai Püspöki Konferenciák képviselői június 9- én a horvát fővárosban gyűltek össze, hogy tanácskozzanak a globális méretű gazdasági, pénzügyi válságról. A földrész 22 püspöki konferenciájának képviseletében 37 küldött főpásztor, illetve püspökkari szakértő vett részt az összejövetelen. A találkozót az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) a horvát püspöki konferenciával közösen szervezte. A házigazda szerepét a zágrábi érsek, Josip Bozanic bíboros, a CCEE egyik helyettes elnöke töltötte be. Köszöntőbeszédében rámutatott: az egyház mindig felelősnek érzi magát, hogy válaszoljon azokra a kihívásokra, amelyek az emberi életet, a személy méltóságát, a közjót, a munkához való jogot, a sebezhető társadalmi rétegek védelmét érinti. Az egyház ismételten leszögezi a személy központi szerepét, megvédi a hit nyilvános, közéleti jellegét és fáradhatatlanul emlékezteti a társadalmat azokra az értékekre, amelyek nem képezhetik alku tárgyát, mivel nem emberi eredetűek. Az egyház továbbá elkötelezi magát arra, hogy felelősen hozzájáruljon a társadalmi Georges Feydeau: Fogat fogért (Új Színház Nagyszínpada) A Párizsban, 1862-ben született és ugyanott elhunyt Georges Feydeau, a vígjátékirodalom egyik legavatottabb mestere. A francia társasági komédia műfaját szinte a tökélyre fejlesztette. A női szabó című művével 1886-ban debütált Párizsban, amit a Reneszánsz Színházban mutattak be, s innentől kezdve élete diadalmenet volt. 1892-ben Párizs három színházában három különböző darabját mutatták be, s munkásságában nem akadt egyetlen olyan bohózat sem, ami ne nyerte volna el a közönség tetszését, mindegyik alkotása zajos sikert aratott. A „kacagás királyának” titulált Feydeau 39 színművet írt, nagyjából annyit, mint Shakespeare vagy Moliére. Magyarországon először 1899- ben a Vígszínház tűzte műsorára az Osztrigás Mici című darabját, és azóta szinte lehetetlen megszámolni, hány Feydeau-komédiát állítottak színpadra. Ennek a nagy mennyiségű bemutatószámnak az az oka, hogy szeretik a nézők, szeretik a direktorok. A nézők azért, mert kellemes, bő két órával örvendezteti meg őket, ami által elfelejthetik a robotot, az élet nyűgét, az igazgatók azért kedvelik, mert nem lehet melléfogni velük. A Feydeau-darabok párbeszédei pergők, cselekményük jól kidolgozott és nyomon követhető, összetett jellemek nincsenek bennük, a szerző inkább a bohózatok állandó karaktereivel, így megcsalt férjekkel, féltékeny feleségekkel, nagyszájú szobalányokkal tölti meg azokat. A Fogat fogért ősbemutatója Maurice Hennequin jelentős segítségével 1892. november 30-án volt Párizsban a Palais Royal-ban. Az Új Színház Nagyszínpadán tavaly, április 12-én először játszott Feydeaukomédiának eredeti címe: Le systéme Ribadier, azaz Ribadier módszere vagy eljárása, ezt változtatta meg Fogat fogért címre Bognár Róbert friss fordítása. Főszereplője Angéle, aki nevével ellentétben egyáltalában nem angyal, hanem kiállhatatlan fúria, aki attól retteg, mostani férjének, Ribadier-nek szeretője van, ugyanis első házassága alatt az ura fűvel-fával megcsalta. Úgy gondolja, nem árt, ha résen van, és megelőzi a bajt. Még mielőtt megsajnálnánk szegény, vád alatt álló férfiút, kiderül, az asszonykának a bizalmatlanságra alapos oka van. Ribadier bizony, amikor csak teheti, félrelép, és orránál fogva vezeti kardos feleségét. Tökéletes, méghozzá tudományos módszere van: hipnotizálja nejét, aki átalussza gáláns kalandjainak idejét, így sohasem tud lebukni. A bonyodalom akkor kezdődik, amikor Angéle régi udvarlója, Thommereux meglátogatja valamikori imádottját, és a férj úgy véli, szövetségesre lelt benne, ezért beavatja hitveselaltatási gyakorlatába. Csakhogy az egykori hódoló nem bír magával, felébreszti az alvó asszonyt, és a turpisságra fény derül. Tovább bonyolítja a helyzetet annak a borkereskedőnek a megérkezése, akinek fiatal házastársa Ribadier legújabb hódítása. Persze a végén megnyugszanak a kedélyek, a borkereskedő nem akar botrányt, mert az árt az üzletnek, Thommereux is visszakívánkozik a nyugalmas Tahiti-szigetre, miután sikerült neki egy szerelmes éjszakát Angéle-lel eltöltenie, és a féltékeny menyecske is lecsillapodik, elvégre viszszaadta a kölcsönt, ugyanis fogat fogért... A házasságtörést megelőzni akaró Angéle-t Pálfi Kata mesteri módon jeleníti meg, alakításában annyi tűz és szín van, hogy a közönség olyan ismerősnek és felettébb mulatságosnak érzi ezt a bizonytalan és férje után folyton szaglászó fiatalasszonyt. Az édes álomba szenderítés módszerét kifejlesztő Ribacier szoknyabolond figuráját Hirtling István úgy viszi fel a színre, hogy a nézők inkább szurkolnak neki, mintsem megvetnék, amiért folyton átveri az utána szaglászó, idegesítő feleségét. A hosszabb szünet után előkerülő hajdani széptevőt, az egyéjszakás kalanddal tökéletesen megelégedő Thommereux-t Huszár Zsolt személyesíti meg. A csetlő-botló, szemet hunyó, mindenben üzletet szimatoló Lavinet borkereskedőt Rudolf Péter (alsó képen) , a dörzsölt kocsist Derzsi János, a felvágott nyelvű szobacicust Fodor Annamária játssza. Valló Péter a korhű díszletek tervezése mellett rendezője is Feydeau komédiájának, és nem csinál ebből a habkönnyű kis darabból társadalmi vagy mélylélektani drámát, csak megcsipkedi Ádám és Éva gyermekeinek álszent magatartását, tükröt tart a ma nézői elé, hogy abban meglássák a férfinek és a nőnek mennybe emelő vagy pokolba taszító kapcsolatát. A 19. századvég polgári erkölcséről nem akarja lerántani a leplet, mert hűtlenkedési ügyekben ez az időszak sem volt rosszabb az előtte lévőktől vagy az utána jövőktől. Amióta világ a világ, azóta mindig is voltak és mindig is lesznek a házasság túl szorosnak érzett kötelékéből ki-kilépő csapodár úriemberek, és kikapós, férjüket felszarvazó asszonyok. Mindenesetre kellemes, jóízű nevetéssel eltöltött két és félórát tölt el az, aki megnézi az Új Színháznak ezt a produkcióját. (Felső képünkön: Hirtling István és Pálfi Kata.) Dr. Petővári Ágnes A mellékletben megjelent írásokat a Függetlenség szerkesztősége válogatta problémák megoldásához. Az Európai Püspöki Konferenciák képviselői a zágrábi értekezleten megvitatták a jelenlegi súlyos társadalmigazdasági válsággal kapcsolatos jelenségeket, elmélyült tanulmányokat folytatva kicserélték tapasztalataikat, és közös stratégiákat kerestek. Céljuk az volt, hogy hatékony együttműködést teremtsenek a szociális kérdésekkel foglalkozó egyházi szervek és struktúrák között. A jelenlegi válság ugyanis azt tanítja, hogy csak mindenki közös összefogásával lehet túljutni rajta - olvasható a zágrábi találkozó záróközleményében. Giampaolo Crepaldi püspök, a „Iustitia et Pax” Pápai Tanács titkára előadásában rámutatott: a dikasztérium elsősorban irányító szerepet tölt be. Az egyes püspökkari bizottságok, egyházmegyei hivatalok feladata az operatív szervezőmunka, a szociális lelkipásztorkodás rendszeressé tétele. Az egyház szociális tevékenysége nem merül ki a szeretetszolgálatban, hanem az a célja, hogy a társadalmi életet áthassa az evangéliumi tanítással. Meg kell találni a módját annak, hogy a katolikus hívek magukévá tegyék az egyház társadalmi tanításának gazdag örökségét. Ebben az értelemben nagyon fontosak az egyes országokban megrendezésre kerülő társadalmi, szociális hetek. Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke beszédében hangsúlyozta: az elmúlt évtizedek tapasztalata azt mutatja, hogy az egyes egyházi szervezetek, bizottságok, hivatalok közötti együttműködés új formáit kell kialakítani. A szolgálatok és karizmák egymást kiegészítő jellege ugyanis magából az egyház természetéből fakad. Az egyház a politikát és mindazt, ami a társadalmi életet illeti, Istennek és Isten nevében az embernek tett szolgálata szerves részének tekinti. Bármilyen kísérlet, ami arra irányul, hogy elválassza a lelkipásztori küldetést vagy evangelizálást a szociális problematikáktól, súlyos tévedés lenne. Azt a látszatot keltené, mintha a társadalmi igazságosságnak semmi köze sem lenne a hithez, vagy azt sugallná, hogy nem Isten a történelem Ura. Erdő Péter bíboros arra szólította fel az európai püspöki karok „Igazságosság és béke” bizottságait, hogy tetteikkel prófétaként öntsenek bizalmat korunk embereibe, különösen a védtelenekbe. Erdő Péter bíboros azt javasolta, hogy a CCEE keretein belül specifikusan erre a célra hozzanak létre egy püspöki bizottságot. (Forrás: reformatus.hu)