Magyar Fórum, 2010. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
2010-04-22 / 16. szám
www.magyarforum.hu Két forduló között Tarlós István, Lendvai Ildikó, Kovács László, Gyurcsány Ferenc, Kiss Péter, vagy Szekeres Imre közül ki képviselte a demokráciát 1990 előtt? Hogy beszéltek ezek az emberek annak idején a NATO-ról, a Közös Piacról, vagy melyik volt közülük az, aki nem ellenforradalomnak titulálta 1956-ot? A Kölni Hol állhot a Jobbik mögött Szász Jenő: A balliberális pártoknak semmi sem drága. Elképzelhető, hogy a Jobbikot azért segítették a háttérből, hogy gyengítse a Fideszt. Gondoljunk bele: az MDF sorsát is az pecsételte meg, hogy összeálltak az MSZP-vel és az SZDSZ-szel. A TARTALOMBÓL Megtanulta a világ Katyn nevét ■■■ Zsille Gábor: Ha egy több mint harmincnyolc millió lakosú országban körülbelül ezer fő tüntet a Wawelba temetés ellen, az még nem országos botrány. Aki végignézte a négyórás szertartás közvetítését, az megérthette, hogy a lengyelek e gyászt méltóságteljes nemzeti egységben élték meg. Rokonmúzsák Csavlek Etelka: Nem azt látjuk a színpadon, amiről eredetileg szól az opera. Ma már olyan is előfordul, hogy a rendező kihagy az adott műből áriákat. Képzeljük el, hogy egy múzeum igazgatója azt mondja: én ennek a festménynek csak az egyik részét állítom ki, a többi nem érdekel. Művészremények Pitti Katalin: Itt az ideje annak, hogy hazánk népe megtisztuljon a rászáradt mocsoktól és a pusztító hadműveletek után meginduljon az építkezés az országban. Minden esély megvan arra, hogy egy kétharmados felhatalmazással a Fidesz és a KDNP jelöltjei a nemzet ügyét képviseljék. „Nincs más testvérem, csak magyar. Ha virrasztok, miatta állok poszton, csak tőle kérek kenyeret !s csak ő, kivel a kenyeret megosztom ” * (Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus) XXII. évfolyam, 16. szám rí* 247 FORINT •• KÖZÉLETI HETILAP 2010. április 22. Ötvenhét sorsdöntés A négyévenkénti országos választásnak még a legbékésebb időkben is van verbuváló hatása. Az időközi választásoknak és a mostani, már csupán a választási körzetek negyedében zajló második fordulóknak sokkal kisebb. Ez érthető. A magyar ember szereti, ha tétre megy a dolog. Ez a mostani választás nagy tétre megy, a legnagyobb tétre. Ha a nemzetnek - immár nem is a Fidesznek - sikerül elérnie a kétharmados országgyűlési többséget, akkor egy vitán felüli magyar-keresztény többség jön létre, amelyben a Fidesz-vezetés is kénytelen alkalmazkodni ennek a nemzeti, keresztény többségnek az akaratához. Ismereteim szerint Orbán Viktorban és a Fideszben megvan ez a hajlandóság, nem kell erre noszogatni őket. De a kétharmados többség akkor is alapfeltétel. És ez most annak az ötvenhét választási kerületnek a választóin múlik, akiknek még szavazniuk kell, mert az első körben ott még nem győzött a jelölt, csak vezet. Sok helyen, hála Istennek, behozhatatlanul. De a passzivitás, a kényelmesség, az elbizakodottság még mindent elronthat. Változtatni kell a begyökeresedett szokásokon. Most elbizakodottságra hajlamos nemtörődömségünkön változtatnunk kell. Mindenki érezze mozgósítottnak magát. Fel kell tenni az „I”-re a pontot. (Én vesszőt tettem, mert „bíkísi” vagyok.) Vegyük észre, hogy a félig már összeomlott balliberális tábor minden törvényes és törvénytelen eszközzel a távolmaradásra és a közönyre, az érvénytelenségre játszik. Erre kell csattanós választ adnia az ötvenhét körzet magyar keresztény szavazó polgárainak. Most van itt az idő... Sárkányölő Szent György története - bár korábban többször is apokriffé nyilvánították - végleg kanonizált formájában csak a 12. század folyamán vált közismertté - a legenda szerint egy várost szabadított meg a sárkánytól, amely hosszú ideje zsarolta azt. A középkorban a sárkány lefejezése a gonosz felett aratott győzelem szimbóluma lett, s egyben a fény ősi szimbolikájával is összekapcsolódott. Képünkön: Raffaello: Szent György harca a sárkánnyal, 1503-1505 között készült, 29 x 25 cm, Louvre, Párizs.