Magyar Futár, 1858 (3. évfolyam, 185-287. szám)
1858-01-31 / 192. szám
Kolozsvár 192. Vasárnap jan. 31. 1858. A hirdetések négyszer hasábozott sorának ára 4 pengő krajcár s ezenkívül mindenkori beiktatásért IS pkr. kincstári adó. Vidéki hirdetésekkel egyszersmind a díj is beküldendő. Megjelenik e lap hetenként kétszer vasárimpéscsli.tttrtttkttn. Előfizethetni minden postahivatalnál bérmentes levélben vagy helyben a szerkesztői szálláson k. tordautczai 13 sz. alatt: egy évre 18, félévre 6, negyedévre 3 pfttalMAGYAR FUTÁR. Az erdő-védelemről. *) Az átalános austriai birodalmi erdő-törvény 1858-iki január 1-ével Erdélyben is törvényes hatályba lépett. Hogy mily forrón várták e törvényt a mezei gazdaság ezen fontos ága iránt érdeklett körök, különösen pedig az erdőtulajdonosok s erdészeti tisztviselők, nem szükség fejtegetnünk. Mi meg vagyunk győződve, hogy ha ezen humánus, igazságos és a mezei gazdaság minden viszonyai iránt tekintettel levő bölcs törvény teljes mértékben fog gyakorlatba vétetni, az az ország, az erdők és a nép számára csak a legüdvösebb gyümölcsöket fogja teremni. Mi ezúttal csak néhány, az erdők felvirágzása közös érdekében hasznos és a felette fontos erdőtörvény gyakorlatára vonatkozó észrevételt akarunk megvitatni, melyeket nagyobbára Wessely jeles szolgálati oktatásából a vadász- és erdőcsőszök számára**) veszünk. Minden, a politikai hatóságnál az erdővédelemre felesketett erdőtiszt nyilvános őr, s mint ilyen, mind azon kiváltságokkal bir, melyek a polgári (pénzügyi, községi, vadászati, mezei) őrt illetik. Ezek közül következőket emelünk ki: 1. Mindenki tartozik az ő hivatalos felhívásainak engedni. (Bírod, erdőtörvény 53 §.). 2. Szolgálatban a szokásos fő s oldalfegyvert viselheti. (Bírod, erdőtörvény 53 §.). 3. Az ő vallomása, ha igen fontos körülmény által kétessé nem válik, kihágásoknál már egyedül magára is teljes bizonyító erővel bir, mindazon dolgokban, melyekre ő felvigyáz, mihelyt erősiti, hogy a vádlottat tetten érte, azonnal megintette s elfogta. (Büntetőperrendtartás, 426 §. c.). 4. Hogy az erdőtiszt kihágási esetekben vallomását saját szolgálatára vonatkozó, vagy szolgálatában észrevett tények és körülmények iránt törvény előtt, kihágási esetekben hitelessé tegye, arra elég, hogy nyilvános szolgálati esküjére hivatkozzék. (Büntető perrendtartás 422 §.). Ezen szabály azonban valamely bűntett vagy vétség esetére nem áll. 5. Tetten kapás utáni nyomozásban külön meghagyás nélkül is házmotózást tarthat a kártevők vagy elidegenített tárgyak után. (Büntető perrendtartás 1853. é. 106. §.) 6. Megvesztegetési kísérlet, megakadályozás, megsértés, ellenszegülés és erőszakoskodás, ha ellenében gyakoroltatnak, midőn szolgálatban van, keményebben lesznek megbüntetve, mintha más ember ellen lettek volna elkövetve. (1853-i büntető törvény 311, 314, 312, 313, 81, 82, 68, 69 §§.). Az erdőőrök ezen jelentékeny joga, minélfogva a védelmet teljes sikerrel gyakorolhatják, felsőbbségi tekintélyt és hatóságot kölcsönöz nekik. (Bírod. törv. 53. §.). E jég a katonai biztossági őrtestületekétől (a cs. k. csend- és rendőrségétől) egyedül, de lényegesen csak annyiban különbözik, amennyiben ezeknek joguk van, fegyverhatalommal élhetni az ellenszegülők ellenében, míg amazok csak önvédelmekre használhatják fegyverüket. Az erdővédelmi szolgálatra tehát mind hatóságuk, mind állásuk tekintetében csak oly ügyes, erős és bátor férfiakat kell alkalmazni, kik bizalomra méltók, becsületesek és fontos meg bajos szolgálatuk igényeinek mind testileg, mind erkölcsileg megfelelni képesek. Ehez képest merőben le kell mondani az eddig szokásban volt nézetről, miszerint a legalacsonyabb osztály akármelyik egyéne, minden lézengő, naplopó és béres elég jó erdei és mezei csősznek. Arra pedig, hogy valaki nyilvános őrnek elismertessék s mint ilyen tiszteltessék, szükséges, hogy az erdő-csősz a szabályszerű egyenruhát vagy más valamely közhírré tett ismertető jelt viseljen. (Bírod. törv. 44. §.). Az erdővédelmi személyzet fölfegyverzése valamint egyenruhája iránt legelőbb is az illető erdőtulajdonos határoz. Átalában véve állíthatjuk, hogy mind a szolgálat, mind az erdőtulajdonos hasznára van, ha az erdővéd külsőleg is azon tekintéllyel bír, mely a köznépre oly nagy hatást gyakorol. Az erdőcsősz sok ellenszegülésnek veheti elejét, ha a biztosság és felsőbbség érzetével lép fel, melyet a külső, megfelelő megjelenés kölcsönöz. Minél jobban imponálhat az erdőcsősz, az az, minél inkább meggyőzheti a közönséges embert az ellentállás hasztalansága felől, annál ritkábban fog ez ellentállani bátorkodni. Az ország viszonyait tekintve, az annyira hatásos vágó és szúró lőfegyver, a szuronyos fegyver (mint ez az olasz királyságban már régóta nagy sikerrel és közelebbről Morva-Sziléziában is használatba jött) különösen a hegyi erdővédelemre kitűnőleg célszerűnek mondható. Ámde hogy az erre felfegyverzett védlegénység kötelességeinek jól megfelelhessen, elkerülhetetlen szükséges, annak takarékos életmódját is biztosítani. Hogy az erdőcsőszök fizetése a védelmükre bízott erdők területe, ezek csekélyebb vagy nagyobb jövedelmezése, továbbá a szolgálat által igényelt idő aránya szerint meghatározandó, az igen világos. Mindazonáltal ily alkalommal oly apró erdőrészletek, vagy aránylagosan keveset jövedelmező oly beszögellő birtokok is előfordulhatnak, melyek hasonlag folytonos felügyeletet igényelnek. Ily esetben igen jó volna, ha ezen kisebb erdőrészletek őrzését ugyan egy csőszre bíznák, ez által a csősz egyfelől jobb fizetést hozna, másfelől pedig a szomszéd erdőrészletek tulajdonosainak is hasznuk lenne, mert jobban s mégis jutányosabban kezelhetnék erdőbirtokaikat. (Folyt, köv.)kadott minden hitel, s csak ezután jön Hamburg is egy még eddig soha nem tapasztalt calamitásba berántva, melynek kutforrása, mint mindenütt, az európai kereskedői piacokon követett és minden józan határon túlcsapó hitelezési rendszerben keresendő. A mindeddig divatozott határtalan bizalmat a gyanakodás váltotta fel, mely mindenféle üzlet fenakadását okozta, mihez képest pénzt még a legjobb biztosítékra sem lehetett kapni, mert a kereskedő nem merhetett a birtokában volt készpénzétől megválni, félvén, hogy minden erőben ő is rászorulhat, így igen természetes, úgy a forgalom teréről roppant készpénz-tőkék maradtak el. — Ezen a közjót végromlással fenyegető veszély elhárítására Hamburgban mind a magánosok, mind az államhatóságok mindent megtettek, ami csak a józan észszel és a törvénynyel megegyezik. Az árukra kölcsönző pénztár, a leszámítolási pénztár, mindenek felett az Austria részéről nagylelkűleg megadott tíz millió mark-banko ezüst-kölcsönnek köszönhetni, hogy az itteni kereskedési krízis a tetőponton túl van, mert a roppant veszteségek után leirhatlan lesz vala a még bekövetkezhetett szerencsétlenség, ha a felebbi segélyek nélkül a fizetés-felfüggesztések még tovább tartottak volna. Múlt évben a pénz lehető legnagyobb központosítására célzó elvek midőn átalános követésre találtak, a bankintézetek gombaként termettek, melyeknek feladata lesz vala, a már divatba jött hitelrendszert még inkább tágítani, részint pedig fenálló iparvállalatokat előmozdítani, vagy újakat teremteni. Ezekben — a nagy osztalék reményében — igen sokan erejüken felül oly részt venek, miszerint nem a most elrobogott krízis szekere, hanem a legkisebb akadályozó porszem is elég voló arra, hogy megbukjanak. Mint a régebben szenvedett pénzkrízisek következései kiegyenlítődtek, úgy a mostani által okozott romok is el fognak takaríttatni: a levegő megtisztulását vajmi sokszor a veszélyes fergetegek okozzák. Hullott a kereskedés polyvája és vele sok becsületes jó mag is, de vájjon lehetséges-e, hogy a gabonaszórásnál néhány egészséges mag kárba ne menjen ? Mig a meglevő nagy áruraktárak illő mértékre leszállítva nem lesznek s mig a gyors gazdagodási vágy az embereket az elharapózott szédelgés mindent elnyelő örvénye szélére tereli, addig a hitel megszilárdításához nem tarthatunk számot s addig minden józan felfogásu ember igyekezni fog újabb üzletekbe bocsátkozástól magát távol tartani. Az imelleírt kereskedési nyomorral szemben elvégre igen örvendetes jelenség, hogy a nem kereskedő osztályok aránylag keveset szenvedtek, pedig nem tagadhatni, hogy ezek, a nyersanyagok s az élelmiszerek jutányossága dacára, minden gyártmányt elég drágán fizettek ! *) A szeb. német hiv. lap utón. **) „Dienst-Unterricht für die öffentlichen Forst- und Jagdwachen des österr. Kaiserstaates. Eine Schrift fürForstund Gutsbeamte, Wald- und Jagdbesitzer, Gerichts- und politische Beamten, Jagd- und Waldaufseher, von Josef Wessely. Wien 1856, bei Wilhelm Braumüller.“ (Harmad-évi folyam.) *(Hamburgi levél a világkereskedés helyzetéről.*) (Vége.) Ha mindeddig méltó okunk volt, Európa s Amerika minden kereskedő piacai gazdagsága látszólagos gyors gyarapodásán csodálkozhatni, mely a valóság színében annál inkább tűnt fel, mert a társadalom minden rétegei a társas vagy magán vállalatok kihasználására alakult számtalan társulatokban hallatlan módon vettek részt, úgy az északamerikai krízis beálltával annál kellemetlenebb és érzékenyebb volt a kijózanodás, mert az általánosabb szellemi műveltség eszméje nem valósult, mely a kereskedő osztály nagyobb részét egy messze terjedő veszélytől megóvhatta volna. A túlságos vállalatok Európában semmi arányban nem állanak azokhoz, melyek az egyesült államok pénzkrízisét előidézték. Ennek káros viszhatását legelőbb Angliában érezték; a legtekintélyesb angol kereskedőházak megbukván, Svédországban és Norvégiában is mega dásd a 190-dik számot. Bécs, jan. 20. A Radetzky holttestét hozó külön gyászvonat f. hó 17-kén esti 53/4 órakor ékezett ide. Hogy Majlandtól kezdve Velencén, Triesten és Gratzon keresztül idáig mily megható ünnepélyekre adott alkalmat a hős vezér hült tetemei szállítása, valamint az emlékezetére Mainzban, Ulmban sat. tartott gyászmisék részletes leírása, nem tartozván e levelem körébe, ezúttal csak az itt látottak rövid közlésére szorítkozom. A déli pályán megérkezett koporsót 24 Radetzky-ezredbeli altiszt emelte le a vasúti gyászkocsiról és a készen álló hatfogatos gyászkocsira tették fel, melyen számtalan szövétnek fényében a cs. fegyvertárba vitték. 18-án d. e. 11 órakor az ágyuk dörgése és a harangok zúgása jelenték, hogy a gyászünnepély kezdődik. Egy órával azelőtt az utcákon — melyeken keresztül a gyászmenet vonulandó valamannyi ember volt, miszerint mindennemű közlekedés lehetlenné vált. A legöregebb bécsi emberek sem emlékeznek oly nagyszerű tolongásra, mint ez alkalommal. A karinthiai kapu előtt altbn. Wratislaw gr. vezénylete alatt a gyászhad állott, mely az arsenálból jövő gyászkocsit innen a sz. István templomába kisérte. A gyászkocsi mind két oldalán 48 austriai és orosz Radecky huszárezredbeli fős altiszt ment; utána a halott fia Radetzky trink és veje gróf Wenkheim magyar öltözetben, 300 hát. méltóság, ezek között 9 cs. főherceg sat. A