Magyar Futár, 1858 (3. évfolyam, 185-287. szám)
1858-10-10 / 264. szám
Kolozsvár Megjelenik e lap hetenként kétszer vasáratt péscstttarttihon. Előfizethetni minden postahivatalnál bérmentes levélben vagy helyben a szerkesztői szálláson szentegyház utcai 473 ez. alatt, egy évre 18, félévre 6, negyedévre 3 pfttal (Harmadévi folyam.) A hirdetések négyszer hasábozott sorának ára 4 pengő krajcár s ezenkívül mindenkori beiktatásért IS pkr. kincstári adó. Vidéki hirdetésekkel egyszersmind a díj is beküldendő. Egyezmény a Dunafejedemségek végleges szervezésére. Melléklet a választásoké illetőleg. 1. c. A választott gyülekezet mindegyik fejedelemségben azon tagokból áll, kiket a kerületek és városok abba beválasztanak, a metropolita és püspökök annak teljes jogtagjai lévén. 2. c. A választók vagy közvetett (és) vagy közvetlen választók. 3. c. Közvetett választó a kerületben mindaz, aki legalább száz aranyból álló földbirtok jövedelmet kimutat. 4. c. Közvetlen választó a kerületekben mindaz, aki legalább ezer arany földbirtok utáni évi jövedelmet igazol; a városokban mindaz, aki legalább hatezer aranyból álló, földbirtokba, ipar vagy kereskedésbe fektetett tőkét kimutat, mely tulajdonilag vagy házassági szerződés útján az övé. 5. c. Senki sem választathatik meg, ha 25 évet be nem töltött, és nem született vagy honosított moldvai vagy oláh. 6. c. Nem lehetnek választók a) az idegen törvényhatóság alatt levő személyek b) a gondnokság alatt állók c) a nem rehabilitált bukottak d) azok, akik testi él becstelenitő, vagy csupán becstelenitő büntetésekre ítélve voltak. 7. c. A választói lajstromok évenként minden kerületben a közigazgatás gondoskodása folytán készíttetnek, s jan. első vasárnapján kihirdettetnek és kifüggesztetnek mindenütt, ahol arra szükség lesz. A felszólamlások a közigazgatás elé terjesztetnek a lajstromok közzétételét követő 3 hét alatt. A felszólamlók a kerületi törvényszék elé fellebbezhetnek, mely sürgetőleg és végfolyamodásilag határoz. 8. c. Mindenik választó kívánhatja minden oly egyénnek beiratását vagy kitöröltetését, a ki kihagyatott, vagy nem kellőleg íratott be azon lajstromba, melyen ő maga előfordul. 9. e. Választható minden választó collegiumokban különbség nélkül mindaz, a ki amellett, hogy született vagy honosított moldvai vagy oláh, 30 évet betöltött, és legalább négyszáz arany évi jövedelmet igazol. 10. c. A közvetett választók a kerületekben minden illető arrondissementban (járásban) három választót neveznek, akik a kerületek székhelyeiben egybegyülvén, kerületenként egy képviselőt választanak. 11. c. A közvetlen választók a kerületben kerületenként két követet választanának. 12. c. A városokban a közvetlen választók választanak : Bukarestben és Jassyban három képviselőt : Krajovában, Ploiestiban, Brailában, Galacban és Izmailban két képviselőt, a többi kerületi székhely városokban egy képviselőt. 13. Mindenik kategóriába tartozó választók külön gyülekeznek össze különös kollégiumokba, hogy illető munkálataikhoz láthassanak. 14. c. A választói testületek a végrehajtó hatalom által a választásra kitűzött nap előtt legalább három héttel összehivatnak. 15. c. A képviselők választása titkos szavazás útján történik. 16. c. A választás a kitett szavazatok többsége által történik. Ha a jelöltek közül egyik sem nyerte meg a többséget, második szavazásra kerül a dolog, és azon jelölt, kire a szavazatok legnagyobb része esik, lesz az elválasztott. 17. c. A választási munkálatok az országgyűlés által verifikáltatnak, mely egyedüli bírája azok érvényességének. 18. c. Azon képviselő, aki több választó kerületekben megválasztatott, tartozik a maga szándékát az országgyűlés elnökével azon tíz nap alatt, melyek ezen választás érvényesnek nyilvánítását követik, tudatni. Ha ezen idő alatt nem választott, akkor sors által döntetik el a dolog. 19. o. Kiválás, halál, lemondás, vagy más ok miatti helyüresedés esetében azon választó testület, mely az ürességről gondoskodni tartozik, három hónap alatt egybehívandó. 20. c. Az országgyűlés tagjait ülésszak ideje alatt büntető ügyekben elfogni, üldözni, a tetten kaparás esetét kivéve, addig nem lehet, míg az országos gyülekezet a törvényes üldözésre felhatalmazást nem adott. 21. c. Minden olyan személy, aki magát a választói lajstromokba vagy csalárd nyilatkozatok által, vagy úgy íratta be, hogy a törvény által kijelölt valamely nemképességet eltitkolt, úgy az is, aki beíratlanul, vagy a választói jogból kiesve a szavazásban részt vesz, legalább 100 aranyból, s legfölebb 1000-ből álló pénzbírsággal vagy legalább nyolc napi s legfölebb három havi fogsággal büntettetik. 22. c. A közvádló kezdeményezése hiányában tíz egybegyilt választó jogosítva teend büntető perbe fogni mindenkit 1) aki a választási munkálatok folyama alatt a szavazó cédulákból elcsent, hozzájuk tett, vagy azokat meghamisította; 2) mindazokat, akik a választási munkálatokat megháborították, és a szavazási szabadságon csalárd fondorlatok, erőszakosságok vagy fenyegetések által csorbát ejtettek. 23. c. Azon választási rendszabások, melyekből a fenebbi cikkek állanak, a mai aug. 19-ki napról kelt egyezményhez lévén a mondott egyezmény 16-k cikke szerint csatolandók, az illető meghatalmazottak az azokat magában foglaló jelen okiratot szintén aláirták és megpecsételték. Egy kis alamizsnát a szegény nemzetnek, mig van mód és idő reá! IV. H. A költségvetés. A tanári személyzet fizetése 25.000 austriai ft, tanitási kísérletekre és gyakorlatokra 5000 ft, egy alumneum költsége 50 szegény, j5 igyekezeti magyar ifjú számára 10,000 ft, az épületek fentartására, fűtésre sat. 6000 ft, előre nem látottak- és adóra 4000 ft, összesen 50,000 ft austriai plucban. Az épületek felállítására, melyekben a tanitói személyzet is szállásolna 200,000 pengőst. Kellene tehát egy 1,200,000 pengő ftnyi tőke összeg, melyből az austriai plábra átszámítás által még 50,000 ft maradna az intézetnek tanítási eszközökkel felszerelésére és alkalmas, a legnagyobb alapítók által ajánlott inaknak a berlini „Bauschule“- a müncheni és karlsruhei műegyetem- vagy a párisi „école centrale des arts et manufactures“-ben tanári pályára kiképzésére. Minthogy az intézet minden osztályaiban nem nyílnék meg egyszerre, a tanárok fenmaradó fizetése nyugdíj alapítására fordíttatnék. De honnan és kitől e fényes alamizsnát és pedig anélkül, hogy valaki a zsebébe volna kénytelen nyúlni érette? A nemesség és földbirtokos osztály kell hogy adja magának ez alamizsnát még pedig azon alamizsnából, melyet ő cs. k. apostoli felsége az ápril 8diki igazügyi miniszeri rendelet által a földbirtokos osztálynak kegyelmesen megajánlani méltóztatott. Az utólagos kárpótlást, mely a birtokbevallások mérnöki rectificationa után, az elhallgatott vagy igazán nem is tudhatott úrbéri birtokoknak a bejelentettet felülmúló feleslegéért fogadatni, csak ajándéknak tekintheti minden birtokos, mely oly tulajdonért adatik, mire maga sem számított. Ha ennek egy részét közvetve a hazának, mely tulajdonképpen e kárpótlást az adózók összesége zsebéből szolgáltatja, közvetlenül pedig önmagának oly szép célra, melyet előadtam, felajánlja: áldozatnak azt egyátaljában nem, legfeljebb egy bölcs elhatározásnak lehet mondani. Ajánlja fel tehát a brit Gazdasági Egyetem megalapítására minden földbirtokos utólagos úrbéri kárpótlásának annyiad részét, amennyi szükséges lesz, hogy a szükségest 1,200,000 pft kiteljék. Az áldás, mely ezen bölcs és nemes elhatározásból az egész hazára s kivált a hanyatlásban levő magyar nemzetre ki fog áradni sokkal nagyobb lesz, mint amaz utólagos kárpótlás egész összege, mely, mint ingyen adomány, „ahogy jött, úgy fog elfolyni.“ III. Az eljárást a gazdasági egyesület vegye magára. Egy tag indítványba hozza, az egyesület elfogadja és a magas cs. k. Helytartósághoz folyamodik az engedélyért, hogy az ország földbirtokosait egyenként felszólíthassa s ezek járásonként, ennek főhelyén értekezletre összegyűlve, akár egyhangú felkiáltással, akár szavazatok többségével mondják ki bejegyezésüket s azt ugyancsak a Járáshivatal utján küldjék be a kolozsvári gazd. egyesületnek. Midőn a beleegyezési nyilatkozatok nagyobb része beérkezett, az intézet terve a m. ministeriumnak lenne felterjesztendő s ő cs. k. apostoli felsége legkegyelmesebb pártfogása kikérendő s egyszersmind azon kegy, hogy az intézet a koronaörökös főherceg nevét viselhesse. IV. Ellenvetések és észrevételek. Nem engedi meg a kormány. Miért ne engedné? Csak nem kell az intézetre oly szint erőltetni, mely gyanús lehessen s a mely annak egész jellemével úgy is ellenkeznék, miután annak célja nem egyéb, mint a magyar ifjúság oly tartalmú és irányú nevelése, milyen eddig nem volt, t. i. a mindennapi életre és az ország materiális felvirágoztatására számított gyakorlati oktatás. 2. De a tanítási nyelv ? Ez okvetlenül magyar lenne, de a német is folyvást taníttatnék, mégpedig annyira, hogy rajta szóval és írásban minden tanuló jól kifejezhesse magát. Némely tudományokat, mint a mechanikát, gépészetet, technológiát és az építészetet a felsőbb osztályban németül kellene előadni, mert e tudományokban a tanuló úgy mint a tanár német kézikönyvekhez lenne kénytelen folyamodni, minthogy e tekintetben nem csak semmi litteraturánk, de még a közéletbeli usus is, a legtősgyökeresebb magyar városokban is egészen a német nyelvre támaszkodik. Innen a zwickli, franzli, faire sat kifejezések minden mesterségekben. 3. Nagy baj a vallási felekezetesség. Éppen azért hagytam ki a vallásbeli oktatást az intézetből, nem azért, hogy azt a materialismus fertőjébe akarnám taszítani, hanem azért, hogy Kolozsváron minden felekezetnek vannak iskolái s ezek vallástanítási óráit igen könnyen lehetne egy közös értekezés által úgy állítani meg, hogy az intézet minden növendékei a hét bizonyos napjain és bizonyos órákban a vallásos oktatásban részesülhessenek. Egyébiránt az illető felekezetek elöljáróságai az intézet igazgatóságától az isteni tisztelet gyakorlása iránt a kellő garanciákat megkívánhatják és a felügyeletet gyakorolni fogják. 4. Észrevételek: a) A megkívántató tőke felosztása az egyes kárpótlási jogosítottakra úgy történnék, hogy az urbériség rectificatioja után az országos földtehermentesítési bizottmány az utólagos kárpótlás összegét kimutatná és a hányad részét ennek tenné az 1,200,000 ft, annyiad részét engedné át minden földbirtokos utólagos kárpótlásának. b) A gazdasági egyesület még egy más eljárást is követhetne s talán még biztosabbat. (Vége.)