Magyar Futár, 1858 (3. évfolyam, 185-287. szám)

1858-04-22 / 215. szám

Kolozsvár S15. Csütörtök apr. 22 Megjelenik e lap botonként kétszer vasárnap és csü­­törtökim­. Előfizethetni minden postahivatalnál bér­me­n­t­es­­ éveiben vagy helyben a szerkesztői szál­láson k. tordautczai 13 sz. alatt: egy évre *3. félévre 6* negyedévre 3 pfttal AR FUTÁR, (Harmad­évi folyam.) A h­ird­etések négyszer busábozott sorának ára 4 pengi) krajcár s ezenkívül mindenkori beiktatásért 1 & pkr. kincstári adó. Vidéki hirdetésekkel egyszersmind a díj is beküldendő. Szerény észrevételek az igazságszolgáltatás re­formja érdekében. így Általános a panasz a mostani per­folytatás lassúsága ellen. A rendszerint uno­kákra szállott, százados perek hazájában, hol eme hagyományai a forradalom előtti kor­nak, most is tetemes részét alkotják a tör­vényszékek feladásának és munkásságának, e panasz mindenesetre meglepő, — és még­is természetes. Most minden ember rövid pert vár, mert a p. perrendtartás csak rövid pert ígér és a „hosszú per“ folyamát nem ismeri. A perrendtartásban, általánosan úgy vélik, nincs is hiba, kivéve a haladékok nagy kön­nyűségét, — mellyel a felek ügyvédei vissza­élnek — és a szóbeli per papiros malasztját, mely csak a törvénykönyvben van, de gya­korlatban nincs. Azért a nagy közönség ál­talában csak a törvényszékeket hibáztatja s azoknak vet lassúságot és igen nagy kényel­mességet szemére. E szemrehányást azon­ban a tények, legalább itt a kolozsvári két­ törvényszéknél, megcáfolják. Ennek hátralé­­kai nincsenek, pedig az országban legelhal­­mozottabb ítélőszék. A tavalyi évben 123 polgári per érett meg a birói ítéletre és csak öt — mely még a jelentéstevő biró kezén volt — jött át az. évre, a többi mind ítéletet kapott. Honnan van mégis, hogy a legtisz­tább váltó­kereset is — nem is említve a nem tiszta adósságos, hanem vegyes természetű pereket — olykor két évig eltart ? Erre ne­künk egészen hiteles forrásból az a felvilá­­gítás adatott, hogy a perek ily hosszúra nyú­lásának­­senki más nem oka, mint az ügy­védek. Ők minden, a törvényben felfedezhe­tő hátulsó ajtót kikutatnak, melyben a ki­szabott törvényes határidő elől menekülhes­senek , minden allegatívra három haladék rendes eset, de hallottunk olyat is, hogy az ügyvéd, míg feleletét megtette, 11 haladékot használt. De hogyan lehet ez ? fogja kérde­ni az olvasó. — Úgy, hogy az ellenfél ügy­véde semmi kifogást nem tesz ellene, hanem a kollegának, későbbi hasonló jó szolgálat reményében, azok használatában a legna­gyobb latitudot engedi. Még arra sem igen van eset, hogy kolozsvári ügyvéd, a határ­időn túl elkésett allegatio esetében, ellenfele ellenében és a per sürgető elintézése tekin­tetéből, inrotulatiot kért volna. Az udvarias­ság és jó egyetértés a társaság ezen legfel­­világosodottabb osztályában oly szilárd lá­bon áll, hogy ők ily kellemetlenséget egy­másnak a világért sem okoznának, hanem kellő urbanitással értésére adják egymásnak, hogy kollega úr elkésett allegativját ekkor s ekkorig tegye meg, mert az ő részéről már tovább halasztást a kötelesség és kö­rülmények nem engednek. Csak igy jut a per ítélet alá, mikor­­ éppen a két fél ügy­védjének tetszik. — Ámde az ügyvédek fe­lett sem lehet ily szigorúsággal és minden szelí­dítő körülmény tekintetbe vétele nélkül eltörni a pálcát. Az ő halogatási módszerük mellett is nyomós okok szólanak. Legelső az, hogy ők szerfelett el vannak halmozva ügyekkel, ki­vált azok, a kiket a perlekedő közönség bi­zodalmával leginkább megszokott tisztelni s a kik a törvényszéknek legtöbb dolgot ad­nak. Rajtok az ügyek tömege uralkodik, mely tömeges eligazítást nem tűr, hanem éppen ellenkezőleg egyenkénti s egymásutáni ki­dolgozást követel. — A második az, hogy ha a nagyon elfoglalt ügyvédek hirtelen meg­­kettőztetnék irodáikat s azok munka­eredmé­nyét,­ már akkor, meglehet, éppen a tör­vényszéket hoznák zavarba, mely a megket­tőzött kész pertömeggel diadalmasan meg­birkózni képes nem lenne. A pert elkészítő és elitélő orgánumok között tehát bizonyos sulyegyen fejlődött ki, mely csak az igazság­szolgáltatásnak okoz hátramaradást. — E baj­nak ismerete már a legf. törvényhozóig is felhatott, mert—ha értesülésünk nem hibás — már annak orvoslása is el van határoz­va és pedig egy uj, tervben már el is ké­szült, perrendtartás által. — Ha ezen uj tör­vény a perhalogatás útjait bevágja, a szó­beli eljárást minden tiszta adósságos és ha­­sontermészetü keresetekben valósággal élet­be lépteti s ezekben az ügyvéd aláírása nél­kül is megengedi a folyamodást, akkor va­lóban tetemes történt a perfolytatás gyorsí­tására és könnyítésére. De ezzel minden még sem lesz megtéve a gyökeres orvoslásra, mert a baj egyik legfőbb oka még sem lesz elhárítva. E causa morbi pedig az, hogy a törvényszékek nincsenek az ügyek mennyi­ségéhez mérve organizálva. — Ha az ország tökéletesen egyenlőn volna benépesítve min­denütt és a föld egyenlőn felosztva a né­pesség között, akkor az organisátornak csak azt kellene mondani: ennyi mértföld terület, tehát ennyi törvényszék. Igen, de sem a né­pesség az ország területén, sem a föld a né­pesség között nincs sehol egyenlőn elosztva; ez állapot csak a communisták álmodott res­publikájában létezik. Nem lenne tehát roszabb számítás, mintha egyenlő területeknek, egyen­lő erejű igazságszolgáltatási orgánumokat ad­nánk. Ámde még akkor is hibáznék arith­­metikánk, ha tényezőül a népességet is szá­mításunkba vévén, az egyenlő mennyiségű népszámnak egyenlő erejű törvényhatóságot adnánk, mert nem minden egyenlő számú népességben rejlik egyenlő mennyiségű per­anyag. Már­pedig physikai törvény, hogy a mechanizmus erejének tökéletesen meg kell felelni a tőle kívánt munkának, különben nem megy, vagy csak csoszog a gép, tehát, a törvényszékeket is nem annyira a terület- és népességre, hanem legfőképp a tapaszta­lati probabilitás számítása szerint föltehető peranyag mennyiségére kell számítani. Ve­gyük példának okáért e concret esetet: a kolozsvári kerület területe 918/10 □ mf, la­kásai száma 189,498 lélek; a szászvárosié 13 67­ 1­0 □ mf és 212,776 lélek. A törvényhozás ezen alapokra építvén, az elsőnek egy kerü­leti törvényszéket adott egy elnökkel és je­lenleg hat tanácsossal, a másiknak pedig egy elnök- egy alelnökkel és nyolc tanácsossal. Látnivaló hogy ezen rendezésben csak a te­rület és népesség mennyisége, nem pedig azok peranyaga is vétetett tekintetbe. Már­pedig a peranyag a kolozsvári törvényszék kerületében legalább is ötször annyi, mint a szászvárosiéban. S ezen összehasonlítás még inkább illik a besztercei és más törvényszé­kekére. E pedig onnan van, hogy Erdély legnagyobb birtokosai vagy maguk itt lak­nak, vagy ügyvivőik és felhatalmazott ügy­védeik itt székelnek s még a más törvény­székek előtt indítható pereiket is itt folytat­ják. Ezt a hivatalos lap hirdetési mellékle­te legmeggyőzőbben bizonyítja, mert abban a földtehermentesítési hirdetések nagyobb fele a kolozsvári kerületi tszéktő­l jő ki, s szint­­úgy van a dolog a másnemű tszéki hirdet­­vényekkel is. Természetes tehát, hogy a ko­lozsvári két­ törvényszéknek legalább is két­­háromannyi effektive működő erővel kellene felruházva lenni, mint az ország más hason rangú törvényszékeinek, hogy a területén lé­tező peranyagot, rendkívüli erőlködés nélkül, legyőzze; másfelől az is természetes, hogy az ország némely első folyamodási törvény­székeinek reductioját a közügy vesztesége nélkül lehetne eszközölni.­­ Mind­ezekből, pedig, igénytelen véleményünk szerint, a kö­vetkezik, hogy a perfolytatás gyökeres javí­­tása, a perrendtartás megigazításán kívül, a törvényszékek működő erőinek cél- és még észszerűbb felosztását is föltételezi. A n. enyedi ev. ref.. egyházmegye köz­gyűlése. A n. enyedi ev. ref. egyház­megyének folyó hó 13- 14-én—ünnepélyes isteni tisztelet és egy­házi szónoklat után, I. Basa Mihály esperes elnök­lete alatt részletes zsinata tartatván N. Enyeden, érdekesnek tartjuk annak némely végzéseit köz­tudomásra juttatni. — 1. H. L. a közelebbi múlt­ban directori minőségben működvén s most arról lemondván, megválasztatott S. J. — 2. Egy fő­gondnoki hely ürességben lévén, felkéretett a m. főconsistorium, hogy mint ilyen m­­oros-jenői Tisza László úr neveztessék ki. — 3. Assessori re­­stauratio történvén, a közbizalom érdemileg nyil­vánkozott. *) 4. A közelgő és ezen egyházmegyé­ben, jelesen NI. Enyeden tartandó köz-zsinatra a szükséges világi követek, a m. főegyházi tanács­hoz felajánltattak. 5. A gén. nótárius választási kijelölésére folyó évi május 2-kára plenum recon­­sistorium gyűlése hirdettetvén — meghatároztatott, hogy azon az egyház megyét képviselő elöljáróság megjelenni tartsa kötelességének. — 6. N. enyedi könyvkötő Sp. L. azon buzgalma, mellyel az ol­csó bibliát terjeszteni vállalkozott — meleg rész­véttel fogadtatott. — 7. Még a múlt tavaszi részi, zsinaton egyházmegyei könyvtár alakulván s most a könyvtár állása bémutattatván — az atya­­fiság élénkebb részvétre szólittatott fel. — 8. Ápri­lis 14-kén csak nem egész délelőtti idő a múlt napi jegyzőkönyv újból fogalmazásával s javítga­tásával telvén el, egyik t. pap, méltó boszankodás­­sal ily­szerű indítvánnyal lép föl . A közelebbi időben a jegyzőkönyv felolvasása mindig elmaradt, holott most látszik, milyen szükséges annak revi­­deálása, midőn minden egyes pontok — kivévén a dictandó írottakat — kisebb nagyobb változáson mentek által­­at. Ez okból jónak látná, hogy a jegyzőkönyv felolvasását illető gyakorlat ezután szigorúan megtartassák, — a jegyző úr pedig, ki csaknem másfél évi hivataloskodása után oly ke­vés industriáját mutatja keze munkájának, felké­rendő, hogy hivatalából csináljon stúdiumot s ké­pezze ki magát a jegyzőségre. Az indítvány első fele szavazással is pártoltatván, megállittatott; — az utolsó rész annyiban maradott, csak is a belső közvélemény nyilatkozott, ha igaz a „tacendo cla­mant“ — senki sem igyekezvén az előterjesztést megcáfolni. — 9. Hivatalos kötelesség mulasztásért egy t. papra oly határozat mondatván ki, hogy kötelességét teljesíteni hivatala elvesztése terhe alatt tartozik, — erre nézve megjegyeztetett, hogy ő még egyszer meg volt határozva, a nélkül hogy legkisebb eredménye lett volna. 10. Azon sé­relem terjesztetik elő, hogy a jegyzőkönyvi kia­datok vagy soha, vagy idő után adatnak ki s igy sokszor a legszorgosabb és szükségesebb intézke­dések is csak papíron maradván, halva szülöttek­nek maradnak, a­mi okból indítványoztatik és meg­­állíttatik, hogy a közügyek folyama gyorsítása . *) Ezen, valamint a fenebb csak kezdő betűkkel jelölt ér­demes férfiak neveit a nyilvánosságnak átadni, véleményünk szerint, semmi akadály sem állott útjában. Mi örömest kö­zöltük volna. Szerk.

Next