Magyar Futár, 1858 (3. évfolyam, 185-287. szám)

1858-10-14 / 265. szám

Kolozsvár 365. Szereda oct. 1­ Megjelenik e lap hetenként kétszer vasárnap és csst­tartttatta. Előfizethetni minden postahivatalnál bei­men­t e l­­­ev­élb­e­n vagy hely­bena szerkesztői szál­láson szentegyház utcai 473 az. alatt, egy évre 18. félévre 6, negyedévre 3 pfttal GYÁR FUTÁR, (Harmad-évi folyam.) A h­ir­letesek négyszer hasábozott sorának ára dl pengő krajcár s ezenkívül mindenkori beiktatásért 1­5 pkr. kincstári adó. Vidéki hirdetésekkel egyszersmind a díj is beküldendő. Császári nyiltparancs September 29-ről 1858 érvényes a birodalom egész területén , mely kibocsátja a hadsereg kiegészítéséről szóló új törvényt, és 1858 november 1-től kezdve életbe lépteti. Mi Első Ferenc József, Isten kegyelméből Austria császára, Magyar- és Csehország ki­rálya sat. Hogy hadseregünk kiegészítését egész birodalmunkban egyenlőn szabályozzuk, mi­niszereink kikérdezése és birodalmi tanácsunk meghallgatása után megadtuk jóváhagyásun­kat a hadsereg kiegészítését illető ide mellékelt törvénynek, és megszüntetvén az eziránt eddig kibocsátott minden törvényeket és rendsza­bályokat megparancsoljuk, hogy e törvény 1858 november 1-től fogva az egész biroda­lomban lépjen életbe. Hogy e mellett tekintetbe jöjjenek azoknak is a családi viszonyai, a­kik az eddig fennállott határozatok szerint fel voltak mentve a had­seregbe való beállás alól, e törvény értelmében pedig már nem lesznek mentesek; az új tör­vény hatálya alatt is meg akarjuk hagyni ezentúl az ily katonaköteles egyéneknek eddig élvezett mentességeket azon esetben, ha annak kihirdetésének napja előtt házasságra léptek, és nejök vagy egy gyermek fentartásáról gondos­kodni kötelesek, feltéve, hogy átalában bebizo­­nyítják azon feltételek teljesítését, a­melyektől az eddigi rendszabályok értelmében a mentes­ségi igény elismerése függött. E törvény kivitelére megkívántató intézke­déseket ki fogja bocsátni belügyminiszerünk, hadsereg-főparancsnokságunkkal egyetértve. Adtuk Laxenburgi két várlakunkban Sep­tember hónap huszonkilencedik napján az ezer nyolcszáz­ötvennyolcadik, uralkodásunk tizedik esztendejében. Ferenc József m. k. gr. Bud­-Schauenstein m. k. k. Bach m. k. gr. Grünne m. k. altábornagy és segédtábornok Legfelsőbb rendeletre b. Ransonnet m. k. A hadsereg kiegészítését illető törvény ELSŐ FEJEZET Általános határozatok. 1. c. A hadsereg kiegészítése történik: a) a katonaképző intézetek növendékeinek besorozása által, b) önkénytes beállás által, c) ujoncállítás által a korbeli osztályok és sorshúzás során, d) hivatalból való ujoncállitás útján (44, 45, 46 c.) e) a betöltött szolgálati kötelezettség önkénytes meg­újítása által. 2. c. A hadseregbe való beállhatásra megki­vántató : a) Az austriai állampolgárság, b) a had­seregben való szolgálattételre szükséges szellemi és testi képesség, különösen az első és második korbeli osztályban legalább hatvan, a fensőbb kor­beli osztályokban legalább hatvanegy hüvelyk bécsi mértéket megütő testnagyság; hajóslegények és hajósmesteremberek a cs. hajóhadhoz a testi nagy­ságra való tekintet nélkül is felvehetők, c) lega­lább tizenöt évet vagy legfölebb harminchat évet betöltött életkor; a hadseregben már szolgált em­bereknek még negyven éves korukban is meg van engedve az újból való beállás. Külföldiek csak legfelsőbb engedéllyel és csak a belföldiekre nézve fennálló kötelezettséggel bo­csáthatók a hadi szolgálatra, ha a hadsereg vagy hajóhad főparancsnokságához intézendő kérelmeik­ben a kormányaiktól arra nyert feltétlen engedélyt bebizonyítják. 3. c. A hadseregbe állani átalános köte­­­­lesség; ez kezdődik a betöltött huszadik évre kö­vetkező esztendő januárius 1-jén és tart hét évig. Felmentések e belépő kötelesség alól csak az e törvény I. fejezetében kijelölt esetekben foglal­nak helyet. 4. c. Az ujoncállítással való seregkiegészítés minden évben februárius, március és április hóna­pokban megy végbe. 5. c. A minden egyes újoncozási­ kerületre eső kiegészítő legénység száma teljesen és rendesen az első, azután a második és csak a­mennyiben ok­vetlenül szükséges- a fensőbb korbeli osztályokból állítandó ki. Közönséges seregkiegészítéseknél az alább megjelölt esetet kivéve nem kell az ötödik korosztályon túl menni. A kiegészítő legénység felosztása mindig az összes népesség száma szerint esik ugyan, de mégis tekintetbe véve egyszersmind a tapasztalt állításképességet is, és ha valamely újoncállítási kerület a reá eső kiegészítő legény­séget nem volna képes az öt első korosztályból előállítani, a hátralékot fel kell osztani ugyanazon seregkiegészítési kerület többi újoncállítási kerüle­tei közt. Ha még így se volna elégséges az öt első korosztály, akkor elé lehet venni a hatodik és végre a hetedik korosztályt is. Ennélfogva az ú­­joncozásra mindig annyi korosztály idézendő, a­hány valószínűséggel megkívántató lesz a kiegé­szítő legénységbeli szükséglet fedezésére. A kie­gészítő kerületből minden fegyvernem és minden hadcsapat a hozzá legalkalmasabb egyéneket kapja, a mellett azonban az állítottak kivonatai a lehe­tőségig tekintetbe veendők. 6. c. A szolgálat kötelesség a seregben a zászlóra tett hit napján kezdődik és nyolc évig tart (42. c.); ennek betöltése után csak a tartalék szabályzatban (1852 julius 31 -kéről) meghatározott tartalékkötelesség marad teljesítendő. 7. c­ Az újoncozás kezdetén (41 c.) túl terjedő utazási engedélyt — az utazás bebizonyított szük­séges voltát kivéve — a közigazgatási hatóság csak akkor adhat az első vagy második korosztályban levő, vagy az utazás ideje alatt az első korosz­tályba lépő katonakötelezett egyénnek, ha a hadi szolgálatra nyilván nem alkalmas, vagy az alól hivatalosan fel van mentve (26. c.), vagy valamely újoncozási bizottságtól már mindenkorra nem al­kalmasnak van kinyilatkoztatva. Ha az utazás bel­földön akar esni, és az utazási engedély nem szo­rítható egy bizonyos helyre, akkor csak úgy ad­ható, ha az utazó felvállalja a kötelességet, hogy az ujoncozás kezdetétől annak végéig (4. c.) tar­tózkodási helyéről folytonosan tudomásban tartja azon község elöljáróját, a­melyhez az ujoncozásra nézve tartozik. Ha a katonakötelezett fensőbb kor­osztályba tartozik, e cikk határozatai csak akkor megügyelendők, ha a kötelezett korosztálya a be­­következő ujoncozásra már fel volna szólítva (5. c.). 8. c. A ki a seregbe állás alól, nincs törvé­nyesen felmentve, vagy akár nyilván (46. c.) akár valamely újoncozási bizottság nyilatkozata szerint nincs mindenkorra nem alkalmasnak elismerve, annak a második korosztályból való kilépése előtt nem szabad házasságra lépnie. A közigazgatási országos hatóság fel van hatalmazva különös te­kintetet érdemlő körülmények esetére kivételes házassági engedélyt adni, de ez engedély nem ál­lapít meg felmentést a katonakötelezettség alól az első és második korosztályban. 9. c. A­kinél egy a felszólított korosztályok­hoz (5. c.) tartozó egyén tartózkodik, köteles azt az ujoncozás kezdetét megelőző utolsó hét folytán a községi elöljárónak bejelenteni, de a­ki az ujon­cozás ideje alatt vészén ilyet házához, e jelentést 24 óra alatt kell hogy megtegye. A községelöljáró köteles e jelentést haladék nélkül tudatni az illető közigazgatási hatósággal. (Folyt. köv.) ságát. — Estve 148 órakor érkezett körünkbe. Városi és vidéki népségünk nem annyira orditó zajjal, mint tiszta, őszinte szívességgel s örömnyil­­vánitással fogadta ; tarackok dörgése, harangok zú­gása közt vonult be , magassága szép lovag-kisé­­rettel szállására a b. Bánffy Albert ö mlga házá­hoz. Megérkezve, legott fogadta a különféle nép­osztályok küldöttségeit, mindenik rendre bémutat­­va cs. k. kerületi főnök Groisz Gusztáv ö mlga által, ki is szives hódolattal már Csúcsára életbe ment, onnan kisérte többed magával együtt Som­lyóig és napi fáradalmát azzal koszorúzta, hogy rövid, de velős lelkes beszéddel ő hercegségét tisz­telettel elfogadta. — Ez ünnepélyes alkalommal színi előadás is volt, melyet ő hercegsége is dí­szes kíséretével meglátogatni méltóztatott. A mű­kedvelők adták a „Vén bakancsos és fia a huszár“-t. Szép, nagyszámú, művelt közönség; az előadás si­keres és minden tekintetben kielégítő volt. Bo­­csánczi Adolf olyan vén baka volt, hogy Pesten is működhetett volna; továbbá P. János úr is betöl­­te helyét, de bizony még R. Sarolta és N. Lina kisasszonyok is derekasan szerepeltek ám. Egy felvonás után e hercegsége nehányad magával ke­rületi főnök ö mlgához mentek vacsorára, a város csinosan világítva stb. E napon szentelte föl a krasznai róm. kath. egyházat n. váradi első kanonok és címzetes püs­pök Fogarasi O mlga nagyszámú közönség jelen­létében híven ecsetelve buzgó szónoklatával „az igaz vallásosságot“. Délután fényes ebédet adott Lázár József ur nagyszámú közönség számára. Szép 1 akg. Déés, okt. 7.1858. Erdély General Kormány­zója herceg Liechtenstein Frigyes , magassága hiva­talos szemle­ utjába ejté városunkat. E hó 5-én d. u. fél hat órakor tartá ünnepélyes bevonulását; a vá­ros határszéli díszkapunál a városi tanács és községi képviselők fogadák a polgármester Pataki Dániel­lel élükön, ki a város nevében üdvözlé ő fensé­gét és e várost e­gysége s a császár ő felsége ke­gyeibe ajánlván alázatos hódolatunkat nyilvánitá, a melyre ő fensége annyit felelt magyarul, hogy érti ugyan a magyar nyelvet, de magát tökélete­sen kifejezni nem tudja, hanem németül azután köszöné a szives fogadtatást s igérá, hogy e hon javára minden lehetségest megteend; a második kapu — Rév utca végén — már a napalkony be­­következvén, ki volt világítva, a 3-ik díszkapunál égő gúlák lángoltak. A bevonulás harangszó és mozsarak durrogása között történt, a polgárság falsort képezvén a céhokkal együtt a határszéltől a fensége szállásáig, a piacon 100 szövetnek fénye és füstje tökéletes árnyalatot adott a nagyszerű jelenetnek; magyar öltözetű lovas csapat ment ő fensége kocsija előtt a határszéltől fogva, ki a már tökéletesen kivilágított városba érvén, a méltósá­­gos megyefőnök Stadler Károly ur lakásán kiszál­lott s a nagy teremben fogadá a cs. k. kerületi, járási, törvényszéki hivatalnokokat, — a megyei birtokosságot gr. Bethlen Sándor vezetése alatt, azután a papságot és tanítókat fogadá; a tanácsot és választott közönséget községi képviselő id. Róth Pál innepélyes szónoklattal ajánlá ő fensége ke­gyeibe. A magas vendég szállásának folyosóján kis leánykák fehér ruhában üdvözlék csinos költe­ménynyel; mindezek után a piacra összegyűlt rop­pant néptömeg éljen riadásai között ő fensége az erkélyen többször megjelent s magát meghajtá, a zenekar a néphymnust játszó, a piac környezeté­ben mintegy 10 különféle transparent volt kivilá­gítva különböző felirattal — melyek között leg­szebb volt a tanácsház végén a főörhely előtt, melynek tetejéről tüzes forgó kerekek tüzet okád­tak — később a két híd közt tüzes röppentyű­ket bocsátott a légbe a mi décsi tűzmesterünk Sz. K. kereskedő. Csak késő estre oszlott el a néptömeg a tündéri fényben úszó utcákról. Október 6-án reggel ő fensége Szamosujvár­­ra utazott önkényt összesereglett néptömeg éljen kiáltásai között; onnan délire visszajött s szemlét tartott a cs. k. magas kerületi főnök ur kíséreté­ben a cs. k. törvényszéknél és járáshivatalnál, úgy a kerületi hivatalnál; megnézte az 1422-ben goth­­izlés szerint épült, sok változásokon átment rop­pant magas tornyu ev. ref. templomot, s annak építészeti történetéről tudakozódott; magas látó- Tudósítások kormányzó herceg ő magassága Szilágyság, okt. 4. Erdély helytartója hg. Liechtenstein ö mgasságának fogadtatása. Egyház fölszentelés.) Vasárnap f. hó 3-án volt kitűnő sze­rencséje a kis Szilágyságnak is fővárosában Sz. Somlyón szívélyesen idvezelhetni erdélyi general kor­mányzó herceg Liechtenstein Frigyes­­ magas­

Next