Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1. évfolyam (1894)
Értekezések - SZÜTS MIHÁLY: Debreczen mezőgazdasági története
gálhát, hogy az 1550. év körül élt Biró Gáspár debreczeni polgárnak egymagának 10,000 darab szarvasmarhája volt, mint minden időben felmutatható tulajdon jószága. Emelte gazdasági életét azon körülmény hogy a keleti és nyugati, nemkülönben az északi kereskedelem góczpontjává lön, s különösen jószág, bor, szőrme és só árusittatának el nagyban, mint a magyar termelés nyers czikkei. Még a XVI-ik században is majdnem kizárólag az állattenyésztés képezte Debreczen gazdaközönségének jövedelmi fő forrását, egyéb termékekből annyi termeltetvén, amennyi halfogyasztásra volt elegendő. Felette érdekes hogy az adóbeli tartozások hogyan teljesíttettek e város által. Van erre egy utasítás eredeti magyar nyelven , mely a korábbi szokásokhoz képest a Debreczenben lakó hivatalnokoknak van adva. Az okirat 1569. év május 21. napján kelt 11-dik János királytól. _ Debreczen város dézmája királyi dézma bárány buza és méh tesz 200 frt, kihez az ispánok ne nyúljanak, de szolgáltassák a váradi házhoz. Tavasz veteményből pedig semmiféléből nem tartoznak a debreczeniek." „Debreczenhez tartozik egész falu : Újváros. Portiak pedig kiben része vagyon : Sziget, Szoboszló, Hegyes, Téglás, Oladház és Sámson. Ezeknek dézmájokat kilenczedöket a liszttartóknak engedte ő Felsége, kik a Bíráktól mind ennek végére menjenek." „Debreczen kilenczeddez nem tartozik." ..A Birák előtt lett törvényeket régi szokás szerint a tiszttartók elé bocsássák , a tiszttartók pedig a törvény szerint szokott appellátát ő Felsége elé tartozzanak bocsátani." Az ki fején és jószágán marad, abból magoknak vegyenek a tiszttartók. A többi ö Felségéé, kiről regesztrumot tartsanak és ő Felségének róla számot adjanak." „A barátok létét ki és mikor megterem az széna rajta, de mindenkor eladhatták a szénáját, kit most a tiszttartóknak enged ö felsége 1. 60." ..A városbeli gonosztevő embert a debreczeni biró büntesse meg, ahhoz a tiszttartóknak semmi gondjuk nincs, hanem ha törvény szerint appellatióba megy eleikbe." .A tiszttartók a város körül, a mezőn gonosztevőket szabadon büntethetnek meg, vagy városbeli részen, vagy külső személy lészen ; sőt a külső helyekről való gonosztevő személyeket is Debreczenben a tiszttartók szabadon megbüntethetik vagy sokadalomkor történik, vagy sokadalom közben. .A tiszttartók a szent Márton adójához, ne nyúljanak, sem a városban, sem a falukon, de a debreczeni biró tartozik arra gondot viselni, felszedni a városon és falukon, és ő Felségének ő maga hiven beszolgáltatni. „Az falukon mindenütt bort ő Felsége hasznára árulnak. Az erdőkhöz, sem a Nagyerdőhöz, sem az Apafájához a tiszttartók egyikhez se nyúljanak, és egy pénzáru fát is senkinek ne adhassanak, hanem mint ekkoráig az erdőkerülők a Hirák gondviselésével őrizzék és az erdőket épen tartsák." „A Debreczen város nem szántott, sem kaszált királynak, sem tiszttartóknak, hanem csak a hozzá tartozó részek."