Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 4. évfolyam (1897)

Értekezések - MIAVECZ LÁSZLÓ: Husz év a magyar posta történetéből 1622–42-ig I.

HÚSZ ÉV A MAGYAR POSTA TÖRTÉNETÉBŐL 1622 -42-IG. Irta MIAVECZ LÁSZLÓ, magy. királyi posta-táv. főtiszt. (Első közlemény.) Az elmúlt télen, a kereskedelmi ministérium által az ezredéves kiállítás postapavillonja részére a magyarországi posták történetére vonatkozó becsesebb okiratok felkutatásával bízatván meg: kutatásaim közben az Országos Levéltárban Bornemisza István pozsonyi posta­prefektus és magyarországi főpostamester működéséről sok érdekes, irodalmunkban eddig ismeretlen adatot találtam, melyek postánk törté­netét 1622—1642-ig a legfontosabb korszakok egyikévé avatják. A magyar postának is kijutott a része azon küzdelemből, melyet a magyar hazafiak az alkotmány védelmében bár különböző utakon, de egy czélra törekedve folytattak. A magyar posta is küzdött önállóságért s ki is vivta hogy a bécsi igazgatástól független külön magyar postánk legyen, legalább bizonyos időre. E küzdelemnek hőse Bornemisza István, midőn pedig a viszonyok ugy alakultak, hogy az osztrák befolyás elvégre mégis felülkerekedett , maga is áldozatul esett, s utánna lassan kint a magyar posta önálló magyar jellege is foszladozni kezdett. I. A megelőző korszakban a Paar család játsza a főszerepet. Paar Péter 1543 táján nyerte el a pozsonyi postamesterséget s 1555-ben két lótartás helyett hármat kapott. Ez a hivatal firól fira öröklődött a Paar családban egészen 1613-ig. A Paar család után 1619-ben­­ Magni Károly bécsi udvari posta­mester nevével találkozunk, mint aki a magyar posták felett rendel­kezik. Ebben az évben ugyanis a pozsonyi magyar arra kérte Lipót főherczeget, hogy mivel a nádornak a felsőmagyarországi zavarok miatt legtöbbnyire Érsekujvártt kell tartózkodnia és szüksége volna biztos­ ­) Orsz. levéltár, III. sor. XVII. század. Lyrabus, 15 csomó. Gazdaságtörténelmi Szemle 1897.

Next