Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 13. évfolyam (1906)

Értekezések - IVÁNYI BÉLA: A tiszaluczi vám bevételei és azok felhasználása 1516-1520-ig

De Lucz nem sokáig lehetett a Czudaroké, mert már 1393-ban idegen kézen látjuk. Ugyanis ez év junius 17-én nagy osztozkodás folyik az egri káptalan előtt. Egy csomó birtokon a Gyapoli, Dobi, Luczi stb. családok osztoznak és Lucz „possessio" ekkor egyéb birtok­kal és földekkel együtt Jank fiai, Miklós és Péter, Luczi Lukács fia, Simon és Szász János és Mihályé lett.­) 1404—1409 közt Izsépi Mátyás fia, Márkus és Cselei Miklós többek közt a Zemplén­ vármegyei Lucz (Luuch) birtokon lévő két birtokrész miatt osztoztató pörben állanak Dobi Mihály fia, Péterrel, mely pör Bebek Detre nádor előtt kezdődött és Garai Miklós nádor előtt folytatódott. Ez utóbbi által 1409. deczem­ber 4-én kiadott oklevél tanúsága szerint Lucz ekkor Dobó Péter kezén van.2) A XV. században Tisza-Lucz vámjának története elég mozgalmas, maga a vámjog a possessióval együtt sokszor gazdát cserél. Mint lát­tuk, 1409-ben a Dobiak kezén van Lucz, már 1415. április 15-én Zsig­mond király egy Konstanzból keltezett oklevelével Olnodi Czudar István fia Benedeknek, továbbá Olnodi Czudar Péter fiai, Simonnak és Jakab­nak „aulae nostrae milites"-nek érdemeik jutalmául a Zemplén megyei Luczot adományozza „cum vado et tributo in eadem habitis", tehát rév- és vámjogával.3) 1435-ben már ismét változik a kép, de már ekkor úgy látszik két Lucz van, még pedig Felső- és Alsó-Lucz, mert ezen év márczius 10-én Zsigmond király Doby Györgynek, továbbá Monoky Miklós, Péter, Mihály és Jakabnak érdemeik elismeréseül több birtokot, köztük a Zemplén megyei Felső-Luezot (Fewlsewhucz) adomá­nyozza. Ugyanezen év május 1-én ad parancsot Zsigmond király a birtokok beiktatására és a leleszi convent június 9-én jelenti, hogy egy birtokot kivéve, a többinél •+—, tehát Lucznál sem — ellentmondás nem történt.4) Már öt évre rá, 1440-ben ismét az olnodi Czudarok rendelkeznek Lucz fölött. 1440. február 5-én a budai káptalan előtt Olnodi Czudar János több birtokot, a­melyek közt a Zemplén megyei Lucz is szerepel, 4000 arany forintért Rozgonyi Jánosnak és Lőrincznek zálogosít el.5) Azonban ezt a másik két Czudar, Simon és Jakab nem hagyják szó *.. I < , ' I • f . •> t tanilag roppant érdekes feljegyzés olvasható : Commissio regine junìoris et sigillatum est present ibus episcopo Wesprimiensi, B. preposito Scepus iensi et Johanne magistro janitorum." >) M. 0. D. L. 24689. Az idézett oklevél 1589. évi átiratban maradt ránk, sőt ekkor még külön magyar nyelvre is lefordították. 7 M. 0. D. L. 139, 140. 8) M. 0. D. L. 10,333. 7 M. 0. D. L. 23,301. 6) M. 0. D. L. 13,524.

Next