Magyar Gazda, 1844. július-december (4. évfolyam, 1-52. szám)

1844-09-15 / 22. szám

Megyeink év a-ik fele. Pesten, septemb­er 13 én IS44._________________8». szám» MAGYAR GAZDA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. TARTALOM: A’ szüret. (Folyt) (Jankó János.) — Rendszeres leírása a'középponti országos gyümölcskertben ’stb.— A szüiszöllűszem és bor szaporitása módja. (Demsusi ) — Árverési hirdetés.— Gabonaár. A’ szüret. (Folytatása a’ 16. sz. megjelent szüretről szóló czikknek.) II. Szöllőszedés és mustkezelés. Az előadott mód szerint az edények elkészítetvén, a’ szü­rethez lehet fogni, ha a’ szöllő megérett ’s az időjá­rás alkalmas. A’ szöllő akkor érett meg tökéletesen, ha annak szára bámulni vagy fonnyadni kezd ; a’ fejér szőllöszemek átlátszók , barna foltokat kapnak; ála­­lában pedig héjuk vékony, ’s fajok szerint kellő szi’ nőket megkapják, levők édes, sűrű és ragadós; a’ a’ szöllövesszők szintén fajok szerint megsárgulván, bámulván vagy pirulván, éretteknek mutatják magokat. Ha a’ kellemetlen időjárás, gyakor esőzés, különö­sen pedig a’ szőllönek rothadása nem sürgetik a’ szü­retelést , ez mindig meleg és száraz idővel történjék. Ha az előszámlált külső jelek és belső tulajdonságok a’ szőllőnek már tökéletes megérettségét mutatják is, kedvező időjárás mellett hasznos mégis minél tovább halasztani a’szüretelést; mert minél tovább áll a’szöllő, ’s minél több részint hideget, részint pedig meleget kiáll az, annál inkább kigőzölgnek és párolgnak abból a’ vizes részek; ’s igy leve annyival édesb, ’s a’be­lőle készülendő bor is annyival nemesb és szeszesebb lesz. Terjedelmesb szöllőkertekben első napon nem tanácsos nagyobb erővel a’ szedéshez fogni, sokszor előre nem látható akadályok adják magokat elő, mel­­­lyek miatt csak időveszteséggel vagy mustfecsérléssel folytattathatik a’ szedés. Ezt nem kell korán reggel kezdeni, mivel szüretkor már hosszuk az éjszakák ’s közönségesen hűvösek, mind a’ szöllölevelek, mind pedig a’ fürtök igen harmatosak, ’s nemcsak a’ szedők ellucskosodnak, hanem a’mustba is sok viz egyese­­dik, melly azt nemcsak a’ forrásban (erjedésben) há­tráltatja , hanem a’ leendő bornak erejét és zamatját is gyengíti. Ha a’ szöllő tökéletesen megérett, ’s sze­mei nem rothadtak, a’ gyakorlott szedő leggyorsabban dolgozik, ha a’ fürtöket hüvelykuja segedelmével, ennek körmét amazok szárába feszítvén, letöri; de ha az még éretlenebb, ’s a’fürtök szárai zöldek, akkor a’ letörés nehezen megy, ’s ehhez nagyobb erő kiván­­tatván, a’ tőke megrázatik ’s több szemek lehullnak, mi a’ munkát késlelteti; azért ezen esetben jobb azo­kat késsel lemetszeni, vagy kis ollóval lecsípni. Né­­mellyek kosarakba vagy vékákba szednek; de jobb kisebb teknyőkbe vagy sajtárokba, mert gyakran a’ legérettebb szemek felpattannak ’s levet eresztenek, melly az elsőbb emlitett edényekben elvesz. A’ lesze­dett szöllő minden barázda vagy szöllőrend végén ki­­ülitetik az ott álló csöbörbe vagy puttonyba, mellyek megtelvén, a’ borházba vitetnek ’s kiürítetnek. Az el­száradt vagy éretlenül megfonnyadt csutkák és szöl­­lőszem­ek letisztítatnak; mert ezek a’ mustot magokba

Next