Magyar Gazda, 1844. július-december (4. évfolyam, 1-52. szám)
1844-10-24 / 33. szám
MAGYAR GAZDA KIADJA. A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Negyedik év 3-ik fele. pesten, october Szénisii,_________________33. szám. TARTALOM : A’ juhtenyésztés állapotja Éjszakamerikában. (M.J.)— Gazdasági egyveleg Bakonyból. (Csizsiki.Sámi — Aprómarha-tenyésztés. (Folyt.) — Gazdasági tudósítások Csalóköz vidékéről. (W. J.) — Magyar kereskedelmi társaság. A’ juhtenyésztés állapota Éjszakamerikában. Hogy olly roppant kiterjedésű ’s majdnem kimerithetlen természeti segédforrásokkal ellátott, még évről évre növekedő bevándorlások mellett is munka- ’s tőke-erővel távolról sem eléggé bővelkedő országban, mint az éjszakamerikai egyesült statusok — a’ közvagyonosság fő bányáját régóta’s még sokáig a’földmivelés meg állattenyésztés, de kiváltkép ez utóbbi teszi, úgy hiszem mutogatni felesleges. Az alább elősorolandó okoknál fogva azonban, épen az annyira jelentékeny mezőgazdasági productio egyik legfontoss ága : „a’ juhtenyésztés ’s az evvel összekötött gyapjutermesztés“ nem részesült a’ felvirágzásra szükséges’s kedvező viszonyok ólalméban úgy, mint azt az ország ’s nép közjava megkívánta volna. Csak az újabb időkben tűnt fel egész nagyszerűségében a’ juhtenyésztésnek a’ nemzeti jóllétre mélyen beható fontossága , ’s vele egyszersmind általános törekvés támadt az elmulasztottat kettőzött erővel helyre hozni. Mezőgazdák, gyárosok é s stalusférfiak egyiránt azon vannak nehány év óta, hogy a’ gyapjutermesztést a’ nemzeti ipar főemellyüjévé tegyék, — és ha Éjszakamerika szilárd fiai akarják, a’ tömérdek természeti segédforrások ’s a’ honi ipart védő üdves politika további fennmaradása mellett, kétkedhetünk-e, hogy tiz év alatt Éjszakamerika az egész müvelt világon a’ legtöbb és legjobb gyapjút termesztő meg feldolgozó ország teend? — Ezen állítás igazolására ’s az ide vonatkozó viszonyok helyes felfogása végett, közöljük egy kivándorlóit szásznak több évi tapasztalás után szerzett adatai szerint az éjszakamerikai juhtenyésztés kifejlési történetét, kezdettől a mai napig, mezőgazdasági és kereskedelmi tekintetben. Az éjszakamerikai szárazföldön tulajdonkép eredeti vagy benszülöttös juhfaj nem létezik. Ennek egyedüli nyoma gyanánt legfölebb talán a’ Rocky-Mountain vagyis sziklahegység ormain élő argalit (Big Horn) tekinthetnők, melly a’ juhnemhez számitazik, ’s a’természetbúvárok véleménye szerint hajdan a’ szelíd juhfajhoz tartozott, de az életmód különbsége által gyapja egészen megváltozott. Annyi minden esetre bizonyos, hogy ez állat a’mostani éjszakamerikai statusok népes határai között soha elő nem fordult. Az egyesült statusok, vagy inkább az angol gyarmatok közönséges juha forradalom előtt idegen, tengeren túli ’s legnagyobbrészt angol származású volt. Az első telepedők, kik Angolhon partjairól a’ mai uj Angliába átvándoroltak, vivék magukkal, ’s némellyek szerint a’ mostani leicesteri legdurvább fajhoz, mások szerint pedig a’ south down-i fajhoz hasonlitának. A’ gyarmatosoktól nagy gonddal ápoltattak ’s már 1676-ik évben bizonyos Randolph Eduárd egyik levelében az anya-