Magyar Gazda, 1844. július-december (4. évfolyam, 1-52. szám)

1844-10-24 / 33. szám

MAGYAR GAZDA KIADJA. A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. N­egyedik év 3-ik fele. pesten, october Szén­isii,_________________33. szám. TARTALOM : A’ juhtenyésztés állapotja Éjszakamerikában. (M.J.)— Gazdasági egyveleg Bakonyból. (Csizsiki.Sámi — Aprómarha-tenyésztés. (Folyt.) — Gazdasági tudósítások Csalóköz vidékéről. (W. J.) — Magyar keres­kedelmi társaság. A’ juhtenyésztés állapota Éjszak­­amer­ikában. Hogy olly roppant kiterjedésű ’s majdnem kime­­rithetlen természeti segédforrásokkal ellátott, még év­ről évre növekedő bevándorlások mellett is munka- ’s tőke-erővel távolról sem eléggé bővelkedő országban, mint az éjszakamerikai egyesült statusok — a’ köz­vagyonosság fő bányáját régóta’s még sokáig a’föld­­mivelés meg állattenyésztés, de kiváltkép ez utóbbi teszi, úgy hiszem mutogatni felesleges. Az alább elősorolandó okoknál fogva azonban, épen az annyira jelentékeny mezőgazdasági productio egyik leg­­fontoss ága : „a’ juhtenyésztés ’s az evvel összekötött gyapjutermesztés“ nem részesült a’ felvirágzásra szük­séges’s kedvező viszonyok ólalméban úgy, mint azt az ország ’s nép közjava megkívánta volna. Csak az újabb időkben tűnt fel egész nagyszerűségében a’ juh­tenyésztésnek a’ nemzeti jóllétre mélyen beható fon­tossága , ’s vele egyszersmind általános törekvés tá­madt az elmulasztottat kettőzött erővel helyre hozni. Mezőgazdák, gyárosok é s stalusférfiak egyiránt azon vannak nehány év óta, hogy a’ gyapjutermesztést a’ nemzeti ipar főemellyüjévé tegyék, — és ha Éjszak­­amerika szilárd fiai akarják, a’ tömérdek természeti segédforrások ’s a’ honi ipart védő üdves politika to­vábbi fennmaradása mellett, kétkedhetü­nk-e, hogy tiz év alatt Éjszakamerika az egész müvelt világon a’ legtöbb és legjobb gyapjút termesztő meg feldolgozó ország teend? — Ezen állítás igazolására ’s az ide vonatkozó viszonyok helyes felfogása végett, közöljük egy kivándorlóit szásznak több évi tapasztalás után szerzett adatai szerint az éjszakamerikai juhte­nyésztés kifejlési történetét, kezdettől a­ mai napig, mezőgazdasági és kereske­delmi tekintetben. Az éjszakamerikai szárazföldön tulajdonkép ere­deti vagy benszülöttös­ juhfaj nem létezik. Ennek egye­düli nyoma gyanánt legfölebb talán a’ Rocky-Mountain vagyis sziklahegység ormain élő argalit (Big Horn) tekinthetnők, melly a’ juhnemhez számitazik, ’s a’ter­mészetbúvárok véleménye szerint hajdan a’ szelíd juh­­fajhoz tartozott, de az életmód különbsége által gyapja egészen megváltozott. Annyi minden esetre bizonyos, hogy ez állat a’mostani éjszakamerikai statusok népes határai között soha elő nem fordult.­­ Az egyesült statusok, vagy inkább az angol gyarmatok közönséges juha forradalom előtt idegen, tengeren túli ’s legna­gyobbrészt angol származású volt. Az első telepedők, kik Angolhon partjairól a’ mai uj Angliába átvándo­roltak, vivék magukkal, ’s némellyek szerint a’ mos­tani leicester­i legdurvább fajhoz, mások szerint pe­dig a’ south down-i fajhoz hasonlitának. A’ gyarmato­soktól nagy gonddal ápoltattak ’s már 1676-ik évben bizonyos Randolph Eduárd egyik levelében az anya-

Next