Magyar Gazda, 1846. január-június (6. évfolyam, 1-47. szám)
1846-03-22 / 21. szám
Hatodik év 1-ső fele. Pest, Martius 22-én 1846. MAGTAR GAZDA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. TARTALOM: Champagnei utam, szöllőmivelés és borkészítés tekintetében. II. (Péterfy.) Trágya. (Folyt. — Jób.) Thea leírása és termesztésmódja. (Bátky Károly.) Nemes példa ; kíséretében isten áldása. — Szomjúság. (B.) Középponti egyesületi munkálódások : M. Gazd. Egyesület. (Török János.) Tudnivalók az 1846. évi iparmükiállitásról (Csanády.) Gabonaár. Chauipagne-i utam szöllőmivelés és borkészítés tekintetében. (Péterfy József.) II. Ennyiben adom a’ champagne-i pezsgőkészítés főbb vonásainak rövid vázlatát, a’ többi előforduló aprólékos fogások változatosságait, mik pedig sokszor lényegesen befolynak a’ készítmény természetére, számtalan körülmények, mik közé főleg az esztendő, és termés minősége számítatik, határozzák meg, mellyeknek módosítása, kellő felhasználása leginkább a’működő egyén individuális ügyessége ’s belátásától függ. Soraim befejezése előtt legyen szabad megfejtésül is, de leginkább felhívására hazámfiai figyelmének a’ tárgy iránt, melly borkereskedésünk érdekében fontossá válhatnék, e’ két kérdést felidézném itten: Készithetnénk-e mi is pezsgőt, melly kiállja a’ champagnei vel a’ concurrentiát, következőleg, melly azt nélkülözhetővé tenné? és Mi befolyást gyakorolna a’pezsgőgyártás átalános elterjedése hazánkban szöllőmivelés, ’s pinczegazdaságunk érdekében? 1.) Közel másfél század óta bírta kizárólag Francziaország a’ titkot: a’veres fürtökből úgy, mint a’ fehérekből habzó bort előállítani, de mit en gros gyárilag csak Champagneban, ’s csak egyesek űztek; mindegyik készített magának külön essentiát, mit lefejtéskor az üvegekbe rejtett, magát a’ titok egyedüli birtokossának hívén. Champagneban tehát természetesen őrködtek saját önérdekből a’ készítés titka felett, sőt a’ munkát, a’ veszedelmeket, mikkel a’ gyártás összekötve van; a’ bor betegségeit, ’s a’ törés kárait, mint mellyeknek ellenállni a’ legügyesb gyámok sem volna képes, mindezeket a’ legfeketébb színekkel festették; maga az olly annyira szenvedelmes szöllösz, Chaptal is csak igen keveset hagyott hátra a’ champagnei pezsgő készítése felett. Innét jön, hogy a’ szöllöszök, vagy gyámokok a’ kísérletektől átalában mindenütt visszaijedve , a’ pezsgés lehetőségét egyedül csupán a’ krétaföldben , éghajlatban ’s bizonyos szöllönemekben vélték feltalálhatónak; hogy tehát azt nem utánozhatni, mint nem a’ körülményeket, mikhez a’ kivihetőség eszméje köttetett. Csak a’ reformteljes XIX-ik században, a’ szabadsági háborúk után, mellyek Európa majd minden nemzetének e’ habzó italt tövén megismerni, ’s azt con amore érdelhetni alkalmat nyújtottak, kezdék a’ német vegyészek a’ champagnei titkot alapjában vizsgálni, fürkézgetni, és megkísérteni a’ gyártást saját terményükből. Az eredmény, ’s a’ schweiczi, neckár-, mózes-, mani-, és rajnamelléki virágzó gyárak készítményei tanúsítják , mikép Champagne vidéke korán sincs hivatva kizárólag gyártani a’ nedvet, melly a’ mindinkább terjedő fényűzés korában ma már a’ kevésbé vagyonosok asztalán is habzik; hanem hogy tárgyavatottság és szorgalom, csak kevéssé is kedvezzenek a’ többi körülmények, épen olly jól képesek azt eredeti honán kivül is előállítani. És kérdem: mi nem készíthetnénk-e? kik még inkább bírjuk az éghajlat ’s föld kedvezéseit olly szép halmainkon hidják el : a’ borág fürtje, melly mint mondja egy történetíró, Pannónia növényzetének előbb volt polgára, semmint apáink a’ vérrel szerzett honnak, — tán hogy enyhülnének majdan a’tusák sebei nedve balzamával, — aligha nem feledtetné a’ franczia bouzy plant dóré-ját. Champagneban leginkább a’ most említett fürtöt, de mint mondák, legalkalmasb leendne pezsgőkészítésre az olly faj, mellynek bogyói még apróbbak vol-