Magyar Gazda, 1846. július-december (6. évfolyam, 48-95. szám)
1846-08-05 / 57. szám
922 921 még azon csekély mértékig sem értékesíti magát, mikép azt a’ törvényhozás a’ földesurnak javára, a’ jobbágynak pedig terhére írja; mert hiszen felhozott adatok szerint a’ gyalogrobot csak 193/4 krg; a’ vonás ellenben csak 43 ’/3 krig értékesité magát. —Ekkép a’ földbirtokos minden egyes gyalogrobot nap után 5%, minden vonós nap után pedig 62/3 krt vesztvén, kiderül, hogy az összes földbirtokosok vesztesége a’ robotnak csak törvényes értékéhez hasonlítva tesz: (217a millió X 5>/4) (9000000 X */,) ( 2,884209 ft. 36 krt; *) ’s e’ szerint világos, hogy a’ robotmunka a’ mellett, hogy a’legkevésb, legroszabb, leglassabb eredményt szolgáltatja, egyszersmind a’ legnagyobb előállítási költségekkel is jár, melly körülményt Xlik czikkünk B pontja alatt tüntetőnk elő. E’ pontból láthatni , hogy az e’ tekintetbeni arány úgy áll, mint 100: 117-hez; azaz minden 100 ft. áru munkánál a’ robot 17 ftnyi több kiadással jár; ’s ez természetesen a’ földbirtokosokat terheli. De senkire sem annyira lesújtó, káros következményű a’ robot, mint a’ szegény robotokra, ki miatta idejének olly tetemes részét minden haszon nélkül kénytelen elvesztegetni; kinek a’ robot anyagi képességét terménytelenségre szorítja, lelki tehetségeit pedig békéban tartja; ’s kinek e’ fonák dolgoztatási elv nem engedi, hogy életében csak egy pillanatra is érezze, mit teszen testi és lelki erőinket szabadon használni ! — 0 szegény végre mellette elveszt minden életrevalóságot, ’s válik megtestesült képévé — kárára magának szintúgy, mint azon honnak, mellyben él — a’ tétlenségnek, az indolentiának. — Szomorú képekkel szolgálhat hazánk e’ tekintetben ; 's úgy hiszem nincs köztünk egy is, ki népünk ez érdembeni árnyoldalait ne ismerné. Egyébiránt a’ robotnak jobbágyra vonatkozó kereseti oldala lévén az, mellyre mi e’ helyen a’ szives olvasó figyelmét felhíni szándékozunk; kérjük legyen szives többször emlitett czikkünk D pontjára figyelmét fordítani, hol is e’ tekintetben adatszeres válasz szolgáltatik. Szerinte kitetszik, hogy a’ robotban munkáló keresete úgy áll a’ szabad kézre munkáló egyén keresetéhez, mint 1 : ^191 , azaz: midőn a’ robotos 25 krnyi értékű robotját leszolgálja, az alatt, ha szabad kézre dolgozandott, magának 1 ft. 123/4 krt kereshetett volna; vesztesége e’ szerint naponkint 473/1 kr. — Miután azonban hazánkban, hol még az egyedül czélszerü szakmánybani dolgoztatás nem divatos, a’ parasztok mindannyiának átlagos munkákat kapniok nem lehetne, az adataink nyújtotta kereset tán némellyeknek magasnak látszhatnék , rá állunk arra is, hogy ezen keresetet a’ napszám szerinti szokásos keresettel módosítsuk. Ekképp— a’ hazánkbani napszámosi keresetet 42 krral azon összeg, mellyet immár egész biztossággal felvehetünk, a’ robotban dolgozó egyénnek naponkinti veszteségéül; mit ekkép elfogadva kitetszik, hogy a’ 39,533824-re menő gyalogrobot mellett, az ország összes jobbágysága vészit évenkint keresetben legalább is 217* millió ftot. Mi pedig a’ robotban végeztetni szokott munka minőséget, ’s a’ mellette felmenő időmennyiséget illeti, az iránt hivatkozunk minden figyelmesebb gazdára, mint ollyanokra, kik eléggé tudják és érzik, hogy bizony a’ robotmunka minőségre nézve minden egyéb munkák között a’ legkevesb becsű; a’ mellette veszendőbe menő terménytelen időre pedig utasítjuk olvasónkat emlitett czikkünk E betűje alatti adatainkra, mikből a’ levont tanulság — hisszük — nem teend a’ robotmunkába szerelmessé senkit is, ki érti, hogy az időbeni nyereség minő kincs a’ gazdára, az időjárásnak ezen alávetettjére, kinél gyakran egykét napi késedelem összes fáradságai díjának felét is képes megsemmisíteni! És azután az áldástalan robotolás , még a’ mellett , hogy eredményben páratlanul kopár; a’ mellett, hogy miatta földbirtokos és jobbágy egyképen ugyan, de különböző arányban károsodnak ; a’ mellett, hogy temérdek időmennyiséget elveszteget, ’s bírálaton aluli munkát szolgáltat, még mennyire keseríti érzelmét a’ parasztnak, mennyire aláássa boldogságát, nyugalmát az országnak,—azt nem rég láttuk egy szomszéd hazában, hol miatta annyi áldozat hörögte ki szivének végső dobbanását; láttuk ezt már hazánkban is, ’s láthatnék naponkint, ha merne lángra gyűlni az alattunk szunnyadó láva, mellyet századok tévedései gyűjtenek halomra. Nem. . . ez igy nem lehet; ez igy nem maradhat; a’ robotnak, mellyet e’ földre — embertehetségnek gunyjául — csak a’ gonosz szellem, a’ sötétség idézhetett, már kell hogy meg legyenek számlálva perczei; kell, hogy immár az értelem ünnepelje fölötte is diadalát! . . ’S a’ robotnak ez előadott atányai még nem merítik ki végleg azoknak összegét, valóban nem; mert hisz ez okszerűtlen, e’ káros intézmény fonákságokban kifogyhatatlan. —Vagy emlitsem-e, mikép a’ robot, mindenféle osztályzatú és fekvésű földekre egyaránt kivetett teher ? emlitsem-e, hogy az évenkint éhséggel vevén fel — lesz: (”‘/.X(««)) _ ^ Ez összeghez hozzá adandó volna még a’ robotnak kezelési költsége, mellyet azonban az egész országra nézve meghatározni csak hozzávetőleg sem lehet. — E’ kezelési költségeket egyébiránt elhagyhatjuk kiegyenlítésére a’ robot azon előnyének, mellyet nekik némellyek fuvarozásoknál akarnak javára tudni. —