Magyar Gazda, 1860 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1860-05-08 / 19. szám
PEST, 1860. MÁJUS 8-kan. 19. szám. MAGYAR GAZDA, A MEZEI IPAR S ÁLLAMGAZDASÁGI ISMERETEK HETI KÖZLÖNYE. Megjelen e lap Szerkesztői lakás: Előfizethetni azonkivül: ily alakban minden kedden. Hatvani-utcza és ország-út sarkán, a ,,Zrínyihez“ czímzett házban, 2-dik A pesti czukorgyár épületében levő angol gépraktárban a vasúti indóház ELŐFIZETÉSI ÁE : emelet, hova az előfizetési pénzek , mellett, valamint a „központi kert-Egész évre . . . . 6 frt ú. p. — valamint tudósítások és egyéb lőcsarnokban“ a régi hídfőnél, a hid-Fél évre . . . 3 frt ú. p. velek is intézendők. utczával szemben. FÖLDMIVELÉSI CZIKKEK. x. A vetés sűrűségéről. Ha egyszer a vetés mélységével tisztában vagyunk, akkor a vetés sűrűségére kell fő figyelmet fordítani , miután e kettő bámulatos öszhangzásba áll egymáshoz. Hogy a vetés mélysége és sűrűsége egymáshoz mily viszonylagos, azt úgy hiszem minden praktikus gazda tisztán belátja, mert hiszen minél inkább eltaláljuk a kellő mély vetést, annál kevesebb vetőmagra van szükségüh^; ellenkezőleg minél tbb mag felül marad, vagy minél több elfárad, annál sűrűbben kell a földet megvetni. Itt annak egyszerű megfejtte, hogy a sorvetőgép felényi maggal is sűrű vetést idéz elő, míg a kézvetés gyakran két annyi vetőmag mellett is ritka marad. Igen mert a sorvetőgép bizonyos természetes mélységre rakja le a vetőmagot, mely mélységből, minden csiraképes mag biztosan kikelhet, holott a kézzel vetésnek ez nincs hatalmában, miután itt sok vetőmag vagy fenmarad, vagy alászorul, és csak esetlegesen egy része jő azon rendes mélységbe, mely a vetés kellő sűrűségét biztosítja. A vetés sűrűsége roppant befolyást gyakorol a növénytenyészetre, de ezen sűrűséget azért egyszerűen nem lehet meghatározni , mert az tömérdek különböző körülményekről feltételeztetik, amilyenek: A vetőmag jósága. A föld természeti tulajdonsága. A földerő. A föld megmivelése. A vetés ideje. A vetés módja. Az előnövények. Az időjárás stb. stb., melyek a vetés sűrűségére mind megannyi lényeges befolyást gyakorolnak. 1) A vetés sűrűségére nagy befolyást gyakorol a jó vetőmag. A magtermelésre ép oly döntő befolyást gyakorol a mag jósága, különösen pedig erőteljes csíraképessége, mint az állattenyésztésre a párosítandó állatok tenyészképessége; — hogy hitvány magból sem itt, sem amott, erőteljes termény nem fejlődhetik, azt úgy hiszem saját tapasztalataiból , minden jóravaló gazda eléggé tudja. A csiraképességet jelentékenyen elősegíti a vetőmag jól kiképzettsége, aczélossága, főként pedig érettsége, mégpedig oly annyira, hogy tapasztalatok bizonyítják, hogy a consolidált tavak mag erőteljesebben csírázik, mint a még lazább friss vetőmag; bármily esetben nagyon vigyázónak kell lenni, hogy az állott magnak valami más gyöngesége, például zsizsikesség, dohosság, fülledtség, vagy épen elévültség stb. stb. roszabbá ne tegyék azt, mint az új magot! Átalában két évnél régiebb magot soha sem tanácsos vetni, miután minél régiebb a mag, annál később csírázik, mi pedig a vetésre különösen lényeges befolyással van. A magváltoztatásra sok gazda különösen nagy sújt szeret helyezni, és abban jelentékeny javítást keres; pedig ha meggondoljuk, hogy az égalj változtatással mindenféle termény kénytelen szenvedni, akkor a magváltoztatás sem természetes javítás, hanem csak malum necessarium. — Ha az áthozott mag jobb és erő-19