Magyar Grafika, 1990 (34. évfolyam, 1-6. szám)

1990 / 1. szám

mos kiválóságával (Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Nagy Lajos, Krúdy Gyula). Mivel Tevant - szemben Kner Imre idegenkedé­sével - főként az élő irodalom alkotásai érdekel­ték, így ezek a nexusok hozzásegítették kiadói te­matikájának jelentős átalakításához is. A követ­kező évben (1912) - többek között - már Koszto­lányi Dezső és Somlyó Zoltán kötetén is szerepel a Tevan kiadói jelzés. Az első kiadványok formai megoldásait vizs­gálva megállapíthatjuk, hogy majdnem mind­egyiket az ízléses külső jellemezte. Szecessziós in­dulás (1909-1910) után bizonyos egyszerűsödés tapasztalható, amely finom, elegáns külsőt köl­csönzött a köteteknek. Ugyanakkor több kötet esetében az egyenetlen festékezés elrontotta a ked­vező összhatást. Két könyvsorozat a tömegkönyv és a bibliofilia jegyében A Tevan-életmű legjelentősebb vállalkozásá­nak két könyvsorozatot tekinthetünk. Tevan Könyvtár (1912-1922) Első könyvsorozata a modern magyar és kül­földi irodalom alkotásainak népszerűsítését, ille­tőleg a nagy példányszámban jót, olcsót és mégis szépet elvet példázta. A sorozat célját a kiadó így hirdette: „A Tevan Könyvtár havonként három füzetet bocsájt a könyvpiacra, ügyelve arra, hogy úgy belső tartal­ma, mint külső kiállítása tekintetében az e nemű vállalatok közül kiváljék. Programjában felöleli a hazai és a külföldi irodalom legjavát.” Ezt a célkitűzést Tevannak maradéktalanul si­került megvalósítania. Fontos kultúr-és irodalompolitikai tevékenysé­get jelentett, hogy a 213 számból álló sorozat fü­zeteiben főként a kortárs írók, illetőleg a „Nyu­gat” első nemzedékéhez tartozó költők (Ady Endre, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Nagy Lajos) művei, valamint a kor jeles külföldi szer­zőinek (France, Hauptmann, H. Mann, Th. Mann, Strindberg) alkotásai kaptak helyet. Ízléses egyszerűség jellemezte a sorozati köte­tek külső kiállítását. Az egységes formátumú (180x120) füzetek vajszínű borítólapján színes hullámvonalakból kialakított ovális keretben állt a sorozat neve, illetőleg a füzet sorszáma, alatta pedig a mű szerzőjének neve, a mű címe, műfaja és az ár megjelölése szerepelt (1. kép). A belső ti­pográfiai megoldás, a felhasznált anyag (papír, festék) azonban jóval elmaradt a tartalmi érté­kektől, ez azonban elsősorban a kiadási költségek csökkentésével magyarázható. A sorozat fogadtatása az olvasók körében ked­vező volt, a Tevan Könyvtár füzetei hamar nép­szerűvé váltak, számos opusból második, sőt har­madik kiadást kellett készíteni. A folyóiratokban, napilapokban is - különö­sen az első, második évben - jó néhány méltatás jelent meg a sorozatról, s a recenzensek elismerés­sel írtak Tevan kezdeményezéséről. Dicsérték a páratlanul nívós és artisztikus füzetes sorozatot, Tevan ízlését, szakműveltségét és irodalmi tájéko­zottságát. Jól érzékelteti ezt az alábbi megállapí­tás : A Tevan nevet, mint nagy dolgokra hivatott kiadó nevét fel kell jegyezni, ez a kiadó talán egész Magyarországon a legmerészebb vállalkozás hor­dozója ... rövid fennállás után immár a Tevan név márkát jelent..., mely egyértelműen bizonyította, hogy Tevan néhány év alatt a magyar könyvkiadás élvonalába került. 1. A Tevan Könyvtár egyik kötetének külső címoldala 40 MAGYAR GRAFIKA

Next