Magyar Hang, 2018. június (1. évfolyam, 3-7. szám)

2018-06-01 / 3. szám

4 BELFÖLD Jobb oktatás helyett presztízsberuházások Pogátsa Zoltán szerint hazánk az egészségügy és a szociálpolitika terén is keveset költ FACSINAY KINGA A­z elmúlt hetekben csak úgy záporoztak a brüsszeli fi­gyelmeztetések, eljárások, és jelentéstervezetek Ma­gyarországra. A sort az Európai Parlament állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának jelen­tése nyitotta meg - ebben a jogál­lamiság kapcsán fogalmaztak meg aggályokat -, és egy súlyosabb gazdasági intés zárta. Utóbbiban azt veti az Európai Bizottság a kormány szemére, hogy túlkölte­kezett, ezért már idén megszorító intézkedéseket kellene hoznia. Kissé meglepő a költségvetés­sel kapcsolatos kifogás, hiszen a kormány állandóan azt kommu­nikálja, hogy minden rendben van, a büdzsé hiánya évek óta a bruttó hazai termék (GDP) há­rom százaléka alatt alakul. Ami igaz is, és ez kétségtelen érdeme Kevesebb pénz érkezhet Beigazolódtak a félelmek, s az Európai Bizottság a lehető leg­nagyobb mértékben, csaknem a negyedével vágná vissza a Magyarország számára ki­emelten fontos felzárkóztatási támogatások összegét a 2021- 2027-es időszakban. A kedden közzétett javaslat értelmében - 2018-as változatlan árakon számolva - hazánk az előző ciklusban kapott 23,67 milli­árd eurós kohéziós támogatás helyett 17,9 milliárdhoz juthat. Ez hét év alatt 24,3 százalékos forráscsökkenést jelentene. Ebből még lehet alkudni, s egy reálisnak tűnő 10-15 százalé­kos végső forrásvesztés nem is tűnik túl kedvezőtlennek. Mint Bod Péter Ákos közgaz­dász korábban lapunknak ki­fejtette: nem baj, ha kevesebb a pénz, amennyiben azt értel­mesebb dolgokra költik el­ a gazdaságpolitikának. Változnak azonban az idők, s az évtized ele­jének adósságválsága miatt szi­gorúbb költségvetési szabályokat fundáltak ki Brüsszelben, illetve immár az úgynevezett középtávú költségvetési célhoz is tartania kellene magát egy tagországnak. Ezt a büdzsé strukturális - egy­szeri kiadásoktól és bevételektől - egyenlegére vonatkozóan hatá­rozzák meg, s elvileg azt mutat­ja meg, mennyire fenntartható a költségvetés. Tagadhatatlan, hogy Magyar­­ország e tekintetben nem teljesít túl fényesen: GDP-arányosan 1,5 százalékos értéket vállalt a tava­lyi, az idei és a jövő évre is, ehe­lyett a dupláját, 3,1 százalékos strukturális hiányt hozott össze 2017-ben, amely idén 3,6, jövőre 3,3 százalék lehet. Vagyis nem­hogy közeledne, inkább távolodik a kritérium teljesítésétől a magyar költségvetés, ami Brüsszel szerint veszélyeztetheti a hiánycélpályát. Ugyanezt egyébként megállapí­tották Románia esetében is. Ezért a bizottság több száz milliárd fo­rintnyi szigorítást vár el a kor­mánytól csak az idén, és azt java­solja az Európai Tanácsnak, hogy fogadjon el ajánlásokat hazánkkal szemben. Ez után az Orbán-kor­­mánynak öt hónap áll rendelke­zésére a szükséges intézkedések meghozatalára. Olyan nagyon azonban nem érdemes izgulni az esetleges megszorítások miatt - hazánk ugyanis nem tagja az eu­róövezetnek.­­ Az újfajta uniós költségve­tési eljárás inkább jelzésértékű, lényegében semmi sem történik, ha a kormány nem teljesíti Brüsz­­szel elvárásait - fejtegette a Ma­gyar Hangnak Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense. - Ráadásul az új muta­tószám, a középtávú költségvetési cél éppolyan alkalmatlan szabály­nak tűnik, mint az euró bevezeté­séhez szükséges maastrichti kri­tériumok. Csak azt mutatja meg, hogy valahol túlkötelezik egy ál­lam, ám az nem derül ki belőle, hogy a deficit hogyan jött össze. A közgazdász arra hívja fel a figyelmet, hogy az is egyensúly­­hiányt okozhat a büdzsében, ha az állam aluladóztat. Magyarország erre jó példa: az utóbbi években jelentősen csökkent a társasági és a személyi jövedelemadó, és bizonyos területeken az általános forgalmi adó is. A kiadási oldalon is ellentmondásos a kép. Nemcsak hogy az állam rengeteget költ sa­ját működésére, a közigazgatásra és sokszor presztízsberuházások­ra. Gondoljunk csak a kormány budai Várba költöztetésére - ami szinte még sehol sem tart, de az építkezésekre és a műkincsekre szánt költségvetés már több száz milliárd forintnál jár. Az Európai Unióban néhány éve csak Cip­rus előzte meg hazánkat ezen a téren. Más területeken viszont alulkelt az állam: ilyen az okta­tás, az egészségügy és a szociális védelem. Az elmúlt években az uniós élbolyhoz képest mintegy 2,5, 5 és 7 százalékpontos volt a magyar lemaradás a GDP arányá­ban ezeken a területeken. Ezért a magyar emberek betegebbek és képzetlenebbek, mint az átlagos uniós polgár.­­ Ez azért különö­sen fájó, mert az ország verseny­­képességének hosszú távú alapja lehetne az egészséges, jól képzett és dinamikus munkaerő. Brüsz­­szel igazából akkor fogalmazná meg jól az elvárásrendszerét és a kritikáját, ha nemcsak egy muta­tószám teljesítését kérné számon a magyar kormányon, hanem ki­mondaná: az állam egyfelől szedje Gondoljunk csak a kormány budai Várba költöztetésére, ami szinte még sehol sem tart, de az építke­zésekre és a műkincsek­re szánt költségvetés mér több száz milliárd forintnál jár be rendesen az adókat, másfelől pedig költsön jóval többet a jóléti alrendszerekre, így az oktatásra, az egészségügyre és a szociálpoli­tikára - szögezte le a közgazdász. A konkrét bírálat jelei azért fellelhetők a tavasszal benyújtott magyar konvergenciaprogramra adott uniós ajánlásokban. Brüsz­­szel ebben megállapítja, hogy a továbbképzést és az átképzést célzó intézkedések kialakulatla­nok. Szóvá teszi, hogy hazánkban a szegénység vagy a kirekesztő­dés kockázatának ki­tettek ará­nya (26,3 százalék) még mindig meghaladja az uniós átlagot. A korrupció megelőzése terén ho­zott intézkedések továbbra sem kielégítők. Kritizálja az ügyészség szerepét is, és nagyobb átlátható­ságot vár el a közbeszerzéseknél. Az egészségügy kapcsán az egész­ségtelen életmód, a források nem elég hatékony elosztása, a hálapé­nz és a munkaerőhiány is terítékre kerül. Ami pedig az oktatást illeti, az elemzés megállapítja: az alap­készségekkel összefüggő oktatási eredmények jóval az uniós átlag alatt vannak. Az Európai Bizottság tehát épp azokat a problémákat sorolja fel, amelyek megoldása nélkül csak szép gondolat marad az, hogy „nekünk magas hozzáadott értékű és magasabb bért fizető befekte­téseket kell hoznunk Magyaror­szágra” - amint erről már Orbán Viktor miniszterelnök is szót ejtett a Parlamentben május 10-én tar­tott győzelmi beszédében. Pogátsa Zoltán: az állam szedje be az adókat, de költsön többet a jóléti alrendszerekre 99 Érdemes lehet várni a forint átváltásával assan kezdetét veszi a nyaralási sze­zon, így egyre többen gondolkodnak el, vajon mikor érdemes valutát váltani a nyári pihenéshez. Rossz hír az uta­zásra készülőknek, hogy a forint már lassan két hónapja gyengélkedik, s a múlt héten az euróval szembeni árfolyama - ha csak né­hány percre is, de - áttörte a 320 forintos lélektani határt. Különösen annak a több százezer ma­gyarnak jelent érvágást a forint gyengülé­se, aki Horvátországba utazik az elkövet­kező hónapokban. A horvát valuta ugyanis jobban tartja magát a forintnál, így már nagyon messzinek tűnik az öt évvel ez­előtti 36-38 forintos árfolyam. De nemrég a hónapok óta élő 42-42,5 forintos váltá­si arány is tovább romlott, a múlt hét vé­gén már 43,21 forintot kértek egy kunáért. Vagyis az euróval szembeni értékvesztés a kunaárfolyamban is megjelent, ráadásul a 2016-os 513 ezer, majd a tavalyi 572 ezer turista után idén várhatóan 600 ezernél is több magyar látogat a mediterrán ország tengerpartjára. A nemzetközi pénzügyi folyamatok azonban olyan bizonytalanok, hogy még tanácsot sem nagyon lehet adni, vajon ér­demes-e várni a pénzváltással.­­ A mostani helyzetben sajnos nem lehet megalapozott tanácsot adni a nyaralni készülőknek, hogy érdemes mielőbb beszerezni a nyári pihe­néshez a valutát, vagy inkább várni kelle­ne a váltással. Talán ez utóbbi taktika lehet a befutó, hiszen lassan vége az április óta tartó gyengülésnek. Arra azonban kicsi az esély, hogy visszaerősödjön a forint, inkább a mostani körül, esetleg kissé alacsonyabb szinten stabilizálódhat az árfolyam. További esés akkor lehetséges, ha a bi­zonytalan spanyol és olasz politikai helyzet romlik, és erősödik a válság Argentínában vagy Törökországban. Ekkor ugyanis az HAJDÚ PÉTER , 2018. JÚNIUS 1­7.

Next