Magyar Hang, 2020. február (3. évfolyam, 6-9. szám)

2020-02-14 / 7. szám

Magyar Hang | 2020. február 14-20. • Kitart még az antipopulizmus Szlovákiában H­ ajláth Ronald K­ét héttel a február 29-ei szlovákiai parlamenti választás előtt tovább­ra sem látszik, képesek lesznek-e az ellenzéki erők kor­mányt váltani, vagy továbbra is a Robert Fico-féle Smer fogja ve­zetni az országot koalíciós part­nereivel. Kérdőjelekből ugyanis mostanság olyan sok akad, hogy továbbra sem egyértelmű, Zuza­­na Caputová múlt évi elnökké vá­lasztása valóban egy antipopulista hullám kezdete volt-e, vagy csu­pán a körülmények összejátszása miatt tudta a liberális politikus megverni Maros Sefcovic független jelöltet, akit a Smer támogatott. A mostani választások kiszámít­hatatlansága mindenekelőtt abból fakad, hogy a parlamentbe kerülés­re esélyes pártok közül több olyan is van, amelynek támogatottsága a bejutási küszöb környékén mo­zog, így a közvélemény-kutatási adatok szerint a jobboldali Egysze­rű Emberek és Független Szemé­lyiségek mozgalom (OLaNO) 7 szá­zalék környékén lehet most, ami messze elmarad a négy évvel ez­előtti eredményüktől, amikor is 11 százalékkal kerültek a parlament­be. Nem egyértelmű az sem, mlyen eredményt fog produkálni a Boris Kollár vállalkozó vezette Család Va­gyunk (Sme­rodina) nevű jobbkö­zép irányultságú párt, de a liberá­lis Szabadság és Szolidaritás (SaS) által elért eredmény is bizonytalan. Utóbbi ugyan négy éve még a má­sodik legerősebb pártként jutott be a parlamentbe, ám most már örülni fog annak is, ha egyáltalán bekerül a szlovák törvényhozásba. Nyi­tott kérdés a Kereszténydemokrata Párt (KDH) jövője is, amely szintén a bejutás határán billeg. Ám hogy ne csak az ellenzé­ki oldalon legyen bizonytalanság, a jelenlegi kormánykoalíció részét képező Szlovák Nemzeti Párt (SNS) parlamenti túlélése sem bizonyos, a szlovák nacionalisták az elmúlt években folyamatosan csúsztak Andrej Kiska gratulál Caputovának tavaly májusban Pozsonyban. Kiska belügyminiszter lenne, miközben nyomoznak ellene FOTÓ: REUTERS/RADOVAN STOKLASA lefelé a lejtőn. Ami viszont egyér­telmű: a választást a közvéle­mény-kutatók mindegyike szerint a Smer fogja nyerni, azonban nagy kérdés, hogy kormányt tud-e majd alakítani. Jelenleg ugyanis nagyon úgy néz ki, hogy a koalíció har­madik pártja, a Híd nem fog be­jutni a parlamentbe - nagyrészt éppen amiatt, mert nem valósult meg a magyar-magyar összefogás (emiatt a rivális Magyar Közösségi Összefogás is a küszöb alatt van). De még ha a felsorolt ellenzéki pártok valamiképpen be is jutná­nak a szlovák parlamentbe, akkor sem lenne túl könnyű dolguk, ha kormányt akarnának alakítani. Ezek a politikai erők ugyanis egy sor kérdésben másképp gondol­kodnak, amit az elmúlt időszakban előszeretettel hangoztattak. Bo­ris Kollár például egy lapinterjú­ban több feltételt is szabott, hogy részt vegyen egy leendő kormány­ban. A Sme­rodina vezetője szerint nem szabad bővíteni a melegek jogait, de a jelenlegi szigorú álla­mi drogpolitikán sem kell változ­tatni. Ezzel szemben a Progresz­­szív Szlovákia-Spolu (PS-Spolu) ellenzéki választási pártkoalíció éppen ezeken a pontokon változ­tatna mihamarabb, ha kormányra kerülne. Ugyancsak élesek az el­lentétek Milan Lucahsky, a 2018- ban kinevezett országos rendőrfő­nök személyéről, akit Ján Kuciak és menyasszonya, Martina Kusnírová meggyilkolása után neveztek ki a posztjára. Őt egyedül Boris Kollár tartaná meg, a többi öt ellenzéki párt viszont mielőbb menesztené. És hogy mindez ne legyen elég, a hat ellenzéki párt közül valamennyi a belügyminiszteri tisztséget szeretné megszerezni egy leendő kormányban. A tár­ca ellenzéki várományosai közül kétségtelenül a legizgalmasabbak Andrej Kiska ambíciói, aki a nyáron bejegyeztetett, Az Emberekért (Za ludí) nevet viselő centrista liberá­lis pártjával vág neki a választá­soknak. A politikus úgy tart most igényt a belügy vezetésére, hogy jelenleg adócsalás miatt nyomoz ellene a rendőrség, mivel rosszul számolta el a 2014-es elnöki kam­pányának költségeit. És bár Kiska azóta befizette a hiányzó adót, ri­válisai még így sem szívesen lát­nák­ őt a tárca élén, mert alvilági elemekkel hozzák összefüggésbe. Mindezek alapján korántsem biztos, hogy a szlovákiai antipo­pulista hullám a február végi par­lamenti választáson is kitart. Az egyedüli reményt talán az jelenti, hogy a hat esélyes ellenzéki párt egy dologban mégiscsak egyetért: a kormányváltás érdekében a ko­alíciókötés elkerülhetetlen. Albert Enikő (Jakarta) M­iközben Délke­let-Ázsia szinte va­lamennyi országában napról napra emel­kedik a koronavírussal fertőzöt­tek száma, a járvány decemberi kitörése után két hónappal Indo­néziában hivatalosan még mindig nincs egyetlen beteg sem. Az in­donéz kormány február 6-ai saj­tótájékoztatója szerint a hivatalos szervek a WHO (Egészségügyi Vi­lágszervezet) útmutatásai szerint járnak el, és már a repülőtereken kiszűrik a gyanús eseteket. A kor­mányzati kommunikáció azonban nem nyugtat meg mindenkit: egy­re többen kételkednek a hivatalos adatok megbízhatóságában. Indo­néziába évente mintegy kétmillió kínai állampolgár érkezik, Bali és Kína között hetente 134 légi járat közlekedik, naponta ötezren ér­keznek a népszerű nyaralóhelyre. Tény, hogy február első napjaiban a kormány minden Kínából érke­ző légi járatot letiltott, sőt azokat az utasokat sem engedi be, akik az elmúlt 14 napban Kínában jártak. Ám a tilalom előtti időszakban havonta átlagosan 150 ezren köz­lekedtek a két ország közötti légi úton, vagyis már bőven a járvány kitörése utáni időszakban is. A légi közlekedés adatait elem­ző, svájci székhelyű társaság, a Mind­set a napokban megvizs­gálta, melyek a kínai Vuhan város lakóinak legnépszerűbb úti céljai. Ebből kiderül, hogy a vuhani jára­tok top 10 desztinációjának számí­tó valamennyi országban felütötte már fejét a vírus, kivéve Indonézi­ában. Meg is indultak a találgatá­sok arról, vajon minek köszönhető, hogy a világ negyedik legnépesebb országában a mai napig nem ta­láltak egyetlen fertőzött személyt sem, miközben a szomszédos vá­rosállamban, Szingapúrban a cikk írásának időpontjában 45 beteget tartanak számon, a Fülöp-szige­­teken, Hongkongban pedig már halálos áldozatokat is szedett a járvány. Többféle elmélet léte­zik: van, aki szerint a forró, párás trópusi éghajlatnak, mások szerint az indonézek ellenálló immun­­rendszerének köszönhető a re­mek közegészségügyi statisztika. A kormányzati szakemberek azt hangoztatják, Indonézia olyan jól felkészült és nagy tapasztalatok­kal rendelkezik az efféle járványok terén, hogy gyors reagálásuknak köszönhetően a vírusnak esé­lye sem volt eddig. A február első napjaiban Vuhanból és környé­kéről légi úton evakuált indonéz diákok hazaszállítását is efféle si­kerként könyvelték el, holott utó­lag kiderült, senkin sem végezték el a tesztet. Mégpedig azért, mert látszólag a hazaérkezett vala­mennyi diák jól volt, egyébként pedig a mintavétel és a vizsgálat sok pénzbe került volna. Nem meglepő tehát, hogy lé­teznek a kevésbé optimista elmé­letek is. Az indonézek is elisme­rik, hogy hosszú időn keresztül megfelelő gyorstesztjük nem volt, jelenleg pedig a 270 milliós or­szágban egyetlen jakartai labora­tórium képes ennek használatára. Bár mint mondják, tervben van további laboratóriumok és elkülö­nített kórházi részlegek felállítása.­­­ Az indonézek is elismerik, hogy hosszú időn keresztül nem volt megfelelő gyorstesztjük, jelenleg pedig a 270 milliós országban egyetlen jakartai laboratórium képes ennek használatára .A fővárosban egyelőre nincs pá­nikhangulat. Itt-ott előfordul egy­két óriásplakát, amely a betegség tüneteire hívja fel a figyelmet, illetve a nemzetközi iskolákban korlátozzák a nagyobb rendezvé­nyeket, reggelente ellenőrzik az iskola területére belépők testhő­mérsékletét, de a szórakozó- és bevásárlóhelyeken nem csökkent a forgalom. Nem alaptalanok azok a vélemények, amelyek szerint az ország gazdasága szenvedne ha­talmas kárt, ha Indonézia is fel­kerülne a koronavírussal érintett országok listájára. Az Indonéz Ho­tel- és Étteremszövetség elnöke, Hariyadi Lukamdani épp a napok­ban jelentette be, Balin már 20 ez­ren törölték foglalásukat a járvány kitörése óta, Wishnutama idegen­­forgalmi miniszter szerint pedig a kínai turisták elmaradása éves szinten mintegy 4 milliárd dollár bevételkiesést jelentene. A WHO mindenesetre a napokban felhív­ta az ország figyelmét, hogy kö­rültekintőbb járványmegelőzés­re, alaposabb vizsgálatokra lenne szükség. Ha ugyanis a koronavírus zavartalanul terjed az országban, akkor nem csupán az indonézek, a világ is időzített bombán ül. Az ország, ahol senki nem kapja el a koronavírust A kormányzati szakemberek szerint a siker gyors reagálásuknak köszönhető, mások azonban azt mondják, a vírusteszteket sem végzik el KÜLFÖLD 15

Next