Magyar Hang, 2020. február (3. évfolyam, 6-9. szám)
2020-02-21 / 8. szám
Magyar Hang 2020. FEBRUÁR 21-27. más, mint Ascher, mintha másik darabot próbáltunk volna. És nagyon román: egyszerre próbál a hanggal, a fénnyel, mindennel, ami rendkívül izgalmas, jelen volt és van az új Nemzeti egymástól markánsan különböző időszakaiban. Mi kívülről láttuk a változásokat, milyen volt belülről? - Ó, a pályámon én ennél jóval hatalmasabb átmeneteket élhettem meg. Sok rendezővel találkoztam, harcedzett vagyok Tim Carrolltól Ljubimovig hosszú a sor, széles a paletta. Egyébként minden igazán nagy rendezővel, ha sokszor nehéz is volt, együtt tudtam dolgozni. A konkrét kérdésre viszszatérve: a Nemzeti korábbi igazgatója, Alföldi Róbert például nagyon gyors ember. Jellemző, hogy a próbákon mi színészek még az út elején lötyögünk, ő pedig már hatalmas lendülettel jóval előttünk halad. Ebből rendre születnek is konfliktusok, de végül minden rendbe jön, Robi türelmetlen rendezőből váratlanul szeretetéhes kisgyerekké változva áll az ember mellett, és szorongatja a kezét. Vidnyánszky Attilánál majdnem mindig elölről kezdjük a próbán a darabot. Igazi orosz-ukrán iskola, nem szereti a próbatermi szöszmötölést, akkor teljesedik ki, amikor már a színpadtechnikát, a fényeket is használhatja. Mániákusan keresi a megoldást, sziszifuszi módon foglalkozik az első tizenöt-húsz perccel. Ezért a végét olykor az utolsó pillanatig nem rendezi meg. Ebben egyébként Major Tamásra emlékeztet. Zsótér Sándor pedig, akivel legutóbb A Gömbfejűek és a csúcsfejűeket mutattuk be Brechttől, Ascherhez hasonlóan nagyon szellemes, ráadásul megalázóan jó színész. Nem tudom, van-e nála jelenleg a világon nagyobb Brecht-szakértő. - Sok színész és rendező szükségét érzi annak, hogy nyíltan is politizáljon. Többen vállaltak képviselőséget, mások tüntetéseken szólalnak fel, interjúkat adnak, miközben mások ezt kifogásolják. Mit gondol, mennyire lehet bekapcsolódnia egy színésznek a politikába? - Ha valami nagyon nem tetszik egy színésznek, szólaljon csak meg nyugodtan. Bár megvan a véleményem, nyitr szereplést én nem vállalnék. Nekem megadatik ugyanis az a lehetőség, hogy fölálljak egy deszkára és egy zseniális író szövegén keresztül véleményt formáljak. Nem olyan értelemben mint Bodó Viktor vagy Pintér Béla, akiket egyébként nagyon szeretek. Az én színházeszményem légiesebb, szeretem előadás közben azt érezni, mintha néhány centivel a föld felett járnék. Sokszor elgondolkozom viszont azon: talán nem ártana, ha a politikusok egy próbafolyamat, sőt egy filmforgatás körülményei közé kerülnének, ahol a legkülönfélébb emberek képesek egy célért, film esetében mondjuk napi három hasznos perc megszületéséért mindent félretenni, csak a feladatra koncentrálva a legjobbat hozni ki magukból. Talán eredményesebben, konstruktívabban tudnának viszonyulni az ország dolgaihoz is. Nemrégiben tett közzé egy tanulmányt a Science folyóirat azzal kapcsolatban, hogy egy generáció alatt közel 50 százalékkal csökkent a poszméhpopuláció Észak-Amerikában. Drasztikus szám, mely előrevetíti a faj tömeges kihalásának lehetőségét, melyben a gyomirtók kiterjedt használata, a rovarok élőhelyének leszűkülése, a földhasználatban bekövetkezett változások játszanak meghatározó szerepet, de az amúgy is tragikus helyzetet tovább súlyosbítja az egyre gyorsuló globális felmelegedés is. A több neves egyetem munkatársai által végzett kutatás kimutatta: Európában a poszméhpopuláció 17 százalékkal esett vissza a vizsgált időszakok - 1901-1974 és 2000-2014 - között, mindeközben Észak-Amerikában ez az arány elérte a 46 százalékot. A tanulmány emellett arra is figyelmeztet: a poszméhek eltűnése a mezőgazdasági termelést is fenyegeti. Ugyan a poszméhek nem termelnek mézet, de meghatározó szerepet töltenek be a beporzásban, ők rázzák ki ugyanis a pollent a virágokból, amelyre az emberi táplálékot is kitevő gyümölcsöknek, zöldségfélének és magvaknak szüksége van, mások mellett például a tökféléknek, a bogyós gyümölcsöknek, de a paradicsomnak is. Az ENSZ mezőgazdasági szervezete már több ízben figyelmeztetett arra, hogy a növények beporzóinak populációi világszerte csökkennek, 2019-ben pedig arról számoltak be, hogy ha a trend folytatódik, akkor a fent említett élelmiszereket olyan terményekkel kell helyettesíteni, mint a rizs, a kukorica és a burgonya, mindez azonban egészségtelen étrend kialakulásához vezethet. Mindez önmagában elég lesújtó hír a jövőre nézve, de már maga a méhész szakma is nagyon nehéz helyzetben van, ennek oka pedig Európában a multinacionális vállalatok által használt vegyszerek káros hatása mellett az olcsón hamisított kínai mézek egyre erősödő importja. Hamisításról akkor lehet beszélni, ha a mézhez lényegesen olcsóbb, mesterségesen előállított anyagokat adnak hozzá haszonszerzés céljából, ennek legdurvább változata, amikor teljesen szintetikus anyagokból állítják elő a természetes méznek értékesített terméket. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület becslése szerint az Európai Unióba évente 250 ezer tonna méz érkezik, ennek fele Ázsiából, de sokatmondó adat, hogy Kína a világ méztermelésének harmadát, azaz 550 ezer tonna mézet termel, vagyis inkább állít elő. A kínaiak ugyanis ma már úgy másolják a mézet, mint egy világmárkát, Hallstattot vagy a Szabadság hidat. A kínaiak mézipara az egyes korlátozások ellenére az elmúlt években akkora mértékben fejlődött, hogy a szakemberek szerint már a magyar akác- vagy spanyol narancsméz ismérveit is pontosan képesek lemásolni. A méz természetes cukortartalmát, illetve főbb biológiai összetevőit kémiai-biokémiai úton le lehet másolni és elő lehet állítani, becsapva ezzel a laboratóriumokat. Annak ellenére, hogy a laboratórium nem mutat különbséget, ez egy „frankensteini” termék, senki nem vágyik ilyenre. Ezek az utánzatok meg sem közelítik a természetes mézet, már csak azért sem, mert az szinte végtelen variációját tartalmazza a lemásolható komponenseken kívül az olyan kis mennyiségű természetes összetevőknek, amelyek közül sokat még nem is azonosítottak. A laboratóriumoknak ugyan nem okoz gondot megállapítani a hamisítás tényét egy olyan termékről, amelyben ezek nincsenek jelen, a nehézségek 99 A kínaiak ugyanis ma már úgy másolják a mézet, mint egy világmárkát, Hallstattot, vagy a szabadság hidat azonban ott kezdődnek, amikor a hamisító anyagot összekeverik természetes mézzel. A hamisított méz nem több mint cukorszirup, élettanilag nem nehéz elképzelni, miért nem előnyös - fogalmazott a problémával kapcsolatban Fulmer Takács Ferenc, az Egyesület az Európai Méhekért elnöke. - Mivel a hamisítás sehol sem törvényes, az ilyen méz magában hordozza egy illegálisan előállított, kontrollálatlan termék élelmiszer-biztonsági kockázatát is. Kínában soha nem volt rossz a méztermés, bármennyit elő tudnak állítani a kínai mézből, mert nem kellenek hozzá méhek. Az ázsiai ország ötévente körülbelül húsz százalékkal növeli a méztermelését, mert nagyon olcsó termékkel tud óriási profitot biztosítani, hiszen gyakorlatilag cukorszirupot ad el mézként. Csak egy adat a helyzet drámaiságának az érzékeltetésére: a Kína által előállított mennyiség a tízszerese Argentin termelésnek, pedig a dél-amerikai ország a világ legnagyobb valódiméz-termelője - mutatott rá az egyesület elnöke. A gyenge minőség mellett a másik problémát az jelenti, hogy a kínaiak által piacra dobott olcsó méz befolyásolja a többi termék, így a magyar méz árát is. Noha a méhészek évek óta küzdenek a főként Kínából érkező, szintetikus, laboratóriumokban előállított hamisítványok ellen, de ahhoz azonban, hogy megváltozzon a helyzet, az Európai Uniónak kell tisztességes piaci feltételeket biztosítania. Január közepén ezért is tüntettek tíz európai uniós ország méhészei Brüsszelben, Párizsban és Amszterdamban. A demonstrációt összehívó Egyesület az Európai Méhekért nevű szervezet célja, hogy a méhek és a méhészetek fennmaradhassanak, de a szakemberek kiemelten fontosnak tartják felhívni a vásárlók figyelmét arra is, hogy kizárólag európai mézet vásároljanak, hisz ezzel nemcsak valódi minőséget kapnak, de hozzájárulnak európai méhészetek megmaradásához és nem utolsósorban az ökológiai egyensúly fenntartásához is, hisz a mézelő méhek ennek egyik biztosítékai, de mivel nem képesek emberi segítség nélkül életben maradni, a méhészek jelenléte elengedhetetlen az ökoszisztéma szempontjából. Mivel a laboratóriumi oldal gyakorlatilag csődöt mondott, csak a biztos eredettel lehet kiküszöbölni a hamisítást. Ez a tevékenység mára már professzionálissá vált, viszont csalókkal együttműködő, hamis eredetet igazoló méhészek nincsenek Európában. Ezért is született meg európai összefogással az „EU bee made” védjegy és egy ellenőrzési rendszer, amely garantálja, hogy az így megjelölt méz közvetlenül egy uniós termelőtől került a polcokra. A védjegynek köszönhetően megbízható, közvetlen kapcsolat alakulhat ki az európai méhészek és fogyasztók között az élelmiszerláncokban forgalomba kerülő mézeknél is - hangsúlyozta Fulmer Takács Ferenc. ZÖLD JELZÉS Amikor a mézhez már nincs is szükség méhekre Makrai Sonja Méh munkában. Törékeny egyensúly FORRÁS: PEXELS.COM MAGAZIN - INTERJÚ 21