Magyar Hang, 2023. április-június (7. évfolyam, 15-26. szám)

2023-06-02 / 22. szám

IV ,UJ 2023. JÚNIUS 2-8. Magyar Hang Az egykori Ipari Minisztérium A Margit körútnak ezen a részén 1882-tő­l katonai börtön működött. 1951-es bezárásáig főleg politikai elítélteket tartottak fogva itt. 1919 és 1944 között több mint 3000 embert végeztek itt ki. A második világháború után, a Horthy-rendszer elnyomó gépezetére utalva adták a Mártírok útja nevet a körútnak, 1945-ben. De ezt követően is ítéltek és végeztek itt ki politikai foglyokat, többek között Rajk Lászlót. Később a Ganz-gyár ipari iskolája kapott helyet a telken, majd ott állt az épülő metró szervizépülete, amely az 1956-os harcok fontos helyszíne lett. 1971-ben 132 millió forintból épült fel a szocializmus presztízsberuházásaként a Kohó- és Gépipari Minisztérium nyolcemeletes, 13 ezer négyzetméteres irodaháza, amely több mint kilencszáz ember befogadására volt alkalmas. A tervezéssel az Iparterv 8-as számú irodáját bízták meg: Kévés György vezetésével Mészáros Géza és Farkas Ipoly dolgozott a terveken. A 270 méter hosszú, de igen keskeny telekre kellett elhelyezniük a főváros akkor legnagyobbnak szá­mító irodaházát. A kivitelezés a metró építése miatt két ütemben valósult volna meg, 1970-re készült az első rész, a második ütem csak a metró budai szakaszának befejezése után kezdődhetett volna el. Ez azonban nem valósult meg, azon a részen ma a Mammut bevásárlóközpont áll. A minisztérium építésekor nem volt szempont, hogy a hatalmas tömb miként befolyásolja a levegő minőségét. A kör­nyék legnagyobb környezetvédelmi problémája, a Hűvösvölgyből érkező és a Margit hídig vezető budai szélcsatorna elzárása miatt 2013-ban jelentették be: a Gazdasági Minisztériumhoz tartozó épületet lebontják. Helyén ma a Széllkapu park áll. EGY KÉP ANATÓMIÁJA AZ 1983-as békefesztivál Budapesten Ki veszélyezteti a békét? A Nyugat! Ki tesz a békéért? Mi, magyarok! Negyven éve ugyanaz volt a nóta, mint ma - nem tragi­komi­kus ez valahol? Békeharc A rendőri erőszak miatt vonult be a köztudatba a pusztavacsi békefesztivál, amit egy évvel a budapesti után rendeztek meg a nukleáris fegyverek elleni tiltakozás világnapja al­kalmából, augusztus elején. Nem a politikai jelszavak és „szocialista béketörekvések” vonzották a fiatalokat, ha­nem a kor legnépszerűbb zenekarai, a Prognózis, a V’Mo­­to-Rock, a Solaris, az R-Go, a P-Box, az Első Emelet, a Lord és a P-Mobil koncertjei. Közel 150 ezren vettek részt a fesz­tiválon, ahol egy színpadról ledobott sörösüveg miatt tö­megverekedés tört ki, amit a karhatalmi erők bevonásával oszlattak fel, a korabeli sajtó pedig megpróbálta elhall­gatni a botrányt. Öt évvel később így emlékezett minder­re a Dél-Kelet újságírója, Szabó János: „Az öt évvel ezelőtti délután az ottlévők közül sokakban döbbenetes élményként marad meg, íme, így kell egy több tízezres tömeget gyorsan, szakszerűen szétverni, megfelelő technikával, könnygáz­zal, vízágyúval, lovasrendőrökkel, farkaskutyákkal, gumi­bottal! Vigyázat, a hatalom nemcsak jóságos, ütni is tud!” Háborúellenes fiatalok , béke a jövőnk! Békét, biztonságot a világnak! A béke vív­mány, nem adottság! Tárgyalást, megegyezést, leszerelést! Európa ifjúsága - Európa biztonsága! Miénk a szocializmus, miénk a béke! Ilyen transzparensekkel vonultak végig a Mártírok útján (a mai Margit körúton) a Margitszigetig azok a fiatalok, akik részt vettek az 1983. május 7-ei budapesti békefeszti­válon, amely egyúttal a béke és barátság hónapjának nyi­tánya volt. A szocialista propaganda a hidegháborúra az Amerikai Egyesült Államok és a nyugat-európai orszá­gok felelőtlen politikájának következményeként tekintett: „A világon mindenhol egyre erősödő hanggal - de tettekkel is - követelik az emberek a béke megőrzését. Nyugaton is fokozódik a fegyverkezési verseny elleni tiltakozás, terebé­lyesednek, erősödnek a békemozgalmak. A budapesti fiata­lok korábban már számos fórumon felvetették - lehetőséget kérvén arra­­, hogy utcai felvonuláson is, cselekvő módon demonstrálhassák békevágyukat” - vezette fel a budapesti KISZ-bizottság és az Országos Béketanács szervezésében megvalósuló eseményről szóló beszámolóját a Magyar Nem­zet. A Marczibányi téri Úttörő és Ifjúsági Házban békesze­mináriumot hívtak össze, ahol a részvevők megvitatták, mit tesz, mit tehet az ifjúság a békéért. Már itt is fiatalok százai hallgatták az előadókat és a felszólalókat, köztük Cservény Vilmost, a KISZ Központi Bizottságának osztály­vezetőjét, Sugár Andrást, a Magyar Televízió munkatársát, Kende István egyetemi tanárt. A déli órákban a Széna téren, az egykori Margit körúti fegyház mártírjainak emlékmű­vénél mintegy tízezer fiatal gyűlt össze a béke védelmében. Innen indult a menet a Margitszigetre, ahol színes kulturá­lis műsor várta a demonstrálókat: volt politikai vetélkedő, kaszkadőrbemutató, videodisco és nosztalgiaműsor is egy dunai hajón. Koncertet adott a V’Moto-Rock, az Anonimus rézfúvóskvintett és a XI. kerületi dixielandzenekar. Makrai Sonja TALÁLT TÁRGY Miskolc - emlék­könyv Darvasi Linda H­a szeretnénk megismerni egy te­lepülést, érdemes betérni a hely antikvárium-kávézójába. Miskolc „főutcáján” van ilyen: az itallap borítójáról megtudjuk, hogy a helyszín az 1890-es évek óta leginkább antikváriumként üzemel, és az elsők között nyílt ilyen keres­kedés Budapesten kívül. A reggeli utáni kávét a „történelem” polcsor alatt költöttük el, amelyen a város­sal kapcsolatos helytörténeti kiadványok is sorakoztak, mint A miskolci Avas, amelyet az egyetem földrajzi intézetének oktató­ja dicsért­­ a geológia és a bükki bor(ok) összefüggése kapcsán­­, továbbá több ré­gebbi és újabb útikönyv, beszámoló vagy leírás. A példányok száma azóta megcsap­pant, néhányat ugyanis megvásároltunk, így akadt kezünk ügyébe egy különleges, háromnyelvű, képes könyv: „Miskolc város Tanácsa V. B. Művelődési Osztálya” kiadvá­nya. Szép, fényes papírra nyomták, a lapon végigsimítva tapinthatók a betűk. A magyar mellett elsőként oroszul, majd angolul és németül olvasható az Acélváros neveze­tességeinek bemutatása (a terjedelem két­harmadának fotóin az „új Miskolcot” nép­szerűsítik). A belső címoldalra két bélyeget ragasztottak: Miskolc 600 éves­­ az avasi kilátóval -, valamint Varga Miklós Miskolc 600 éves 1365-1965 bronz emlékérméről - rajta Nagy Lajos király. S mint kiderült, a ju­bileum alkalmával urológiai konferenciát is tartottak, ahol talán ezt kapták emlékbe a résztvevők. A történelmi emlékek között láthatjuk a diósgyőri vár romos tornyait - amelyen soha nem voltak gótikus templomokra em­lékeztető kődíszek, de most csak azért is lesznek -, városi látképet, a Széchenyi utca barokk, klasszicista, szecessziós há­zait - amelyek ma is jelentősen változatos állapotúak -, majd Lillafüred és az akkori „miskolc-tapolca­i” (sic!) fürdőt. Aztán jönnek az igazán fontos dolgok: a „szocialista iparunk erőssége, a Lenin Kohászati Művek” létesítményei és munka­gépei, munkások és lakókörnyezetük bemu­tatása például a Malinovszkij vagy a Sztálin úti lakótelepen (a helyiek biztosan tudják az utcanév-történelmet), továbbá az akkori korszellemnek megfelelően „a felszabadító szovjet harcosok”, valamint az „ellenfor­radalom mártírjainak” emlékművei is. Ez utóbbiakat lehet, hiába keressük ma. A múlt és annak narratívái még velünk élnek, szüleink-nagyszüleink világát tárják elénk, és mi vagy gyermekeink ennek fényé­ben alkotunk véleményt, látjuk hanyatlónak vagy fejlődőnek egy település változását. W»«cn. 1­­915 Li MISKOLC ű MISKOLC ■ 600 ÉVES III. évfolyam, 4. szám • A mellékletet szerkesztette: Pethő Tibor és Wekerle Szabolcs. A következő Időgép 2023. július 7-én jelenik meg!

Next